Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.

Ülésnapok - 1875-356

366 356. országos ülés február 21. 1878. Ezzel befejezném felszólalásomat, ha ép ugyané kérdésre vonatkozólag a ministerelnök ur az általános vitában való felszólalásában félre nem értette volna szavaimat egy oly tekintetben, melyet megjegyzés nélkül nem hagyhatok. Én t. ház, emiitettem, midőn a provisoriumról szóltam, hogy a fogyasztási adókat, a restitutiót és a bankkérdést illetőleg kétségtelen, hogy a provisoriumban is bizonyos rendszabályokhoz kell nyúlni, a melyek a status quo-tól eltérnek. Ezt a t. ministerelnök ur ugy magyarázta, mintha én azt kívántain volna, hogy a provisoriumban már is elég tétessék azon kivonatainknak, a melyekre nézve általánosságban a provisoriumra vonatkozólag kifejezést adtunk; továbbá megjegyezte azt is, hogy ha már ennyit kívánunk : miért kívánjuk a provisoriumot 2—3 évre és miért nem tiz évre? E tekintetben utalhatok arra, hogy azt egyáltalában nem mondottam, s ha a t. ministerelnök ur gyakran a vita folyamában, hogy a kormányra nézve, — ő ugyan nem kívánja, mórt hazafiúi érzelmével ellenkezik és szerencsétlenségének tartaná — de a kormányra nézve nem lehetne nagyobb elégtétel, mint az, ha elvettetnének javaslataink: mert azután következő események igazolnák álláspontját. Én e tekintetben szerencsésebb helyzetben érzem magamat, azon helyzetben t. i. hogy meg vagyok győződve, hogy az, amit a provisoriumról mondottam, igazolva lesz, még pedig a t. minister elnök urnák saját politikája által. Kétségtelennek tartom, hogy nem 3—4 évre, de rövid időre még a t. ministerelnök ur is kénytelen lesz, nem egy, de talán több provisoriumot kérni és hogy akkor a fogyasztási adók, a bank és a restitutiók tekintetében ép ugy és ép azon intézkedésekhez fog nyúlni s azokat megállapítani, a melyeket én szükségesnek tartottam megemlíteni, s amelyeket a t. ministerelnök ur jónak látott a t. ház előtt nevetséges színben bemutatni. Egyébiránt a t. ministerelnök ur további beszédében még megjegyezte, hogy különösnek tartja azon eltérést, a mely a positiv javaslatokat illetőleg azok közt mutatkozik, akik csupán abban tudnak megegyezni, hogy a kormány javaslatát nem fogadják el. Legyen meggyőződve a t. ministerelnök ur, hogy theoriája, a melyet magának alkotott, itt is, mint számos más dologban a praxistól nagyon eltér ós remélem, e tekintetben is meg fogja arról győzni a tapasztalat, hogy a különbségek nem oly áthághatlanok, sőt a gyakorlatban talán látszani sem fognak. Legyen meggyőződve a t. ministerelnök ur, azzal, hogy a Szilágyi Dezső t. képviselőtársam által benyújtott módositvány azon intentiónak, a melyet a fogyasztási adóknak tekintetében nem csak mi, de mindnyájan e házban, a kik e javaslatokat ellenezzük, elérni akarunk, tökéletesen megfelel, azért én ezen módositványhoz járulok és szavazatomat arra adom. Baross Gábor előadó: T. ház! Helyén levőnek látom, hogy azok után, a mik a törvényjavaslatnak első czikke ellen benyújtott indítványok mellett felhozattak, a magam részéről is felszólaljak és indokoljam némileg a bizottságnak e czikkel szemben elfoglalt álláspontiát. Midőn ezt teszem, iparkodni fogok a t. képviselő urak által elmondottakra is átalánosságban és részletesen válaszolni. [Halljuk !) A bizottság a törvényjavaslat első czikkét bírálat alá vévén, ugy találta, hogy tulajdonképen az első czikk az, a mely magában foglalja körülírását a vámszövetség első alapfeltételének, t. i. a közbenső forgalom szabadságának. És mert a váuiközössóg consequentiájának első alapfeltétele épen a közbenső szabad forgalom azon intézkedése, a melyet az első czikk általánosságban tartalmaz, mint ezen fogalomnak teljesen megfelelő kifogás alá nem esett; tehát azon szempontból, a melyből itt bírálat alá vétetett, a bizottság kebelében nem biráltatott meg. A tegnapi napon két elleninditvány nyújtatott be. Mindkettő lényegében megegyezik egymással, csak hogy a Szilágyi Dezső t. képviselő ur által benyújtott elleninditvány egy megtoldást tartalmaz, a mely annak lényegét praecisebbé teszi, a mennyiben a monopólium tárgyát képező két lényeges czikkre nézve szintén kiterjeszteni kívánja. Én t. ház, első sorban az alak ellen tennék kifogást, illetőleg a benyújtás módja ellen, és teszem ezt két átalános szempontból. Az egyik az, hogy a fogyasztási adók behajtása és tulajdonképen az e körüli kérdés megvitatása kapcsolatba hozatott egy, a kiegyezési tárgyalásoknak kiegészítő részét képező más intézkedéssel is, és ennélfogva megtétele azon intézkedés megbirálásánál eszközölhető a legilletékesebben. De másodszor kifogásolható annyiban is, a mennyiben ezen fogyasztási adókra vonatkozólag a törvényjavaslatnak nem az első czikke tartalmaz intézkedést, mert az általánosságban szól, hanem a javaslatnak II. czikke, a mely ugy a monopólium tárgyát, mint ezen fogyasztási adók tárgyát képező czikkek berendezése és beosztása iránt szabatosan intézkedik. De nem tekintve ezekre, én a magam részéről is igen fontosnak tartom ezen kérdést és nem csodálkozom, hogy azok, kik a törvényjavaslat bármely része ellen hajlandók kifogást emelni, sőt azt általánosságban sem fogadják el, felhasználják az alkalmat, hogy ezen kérdésre nézve már most nyilvánítsák nézeteiket. Ezen szempontból kiindulva nagyon természetesen nyilatkozni kell a dolog érdemére nézve is. Mindenekelőtt azon állítás hozatott fel, hogy a törvényjavaslatnak ezen intézkedése és tulajdonkép az első czikk rendelkezése ellenkezik az