Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.
Ülésnapok - 1875-356
866. országos ülés február 20. 1678. 363 az ottani súrlódások, ha a politikai kiegyezésnek nem is a törvényes alapjára, de annak gyakorlati életbeni eredményeire igen nagy befolyást gyakorolnak, És épen azért, mert ón, mig egyfelől a mai viszonyok közt ezen kiegyezést jobbnak tartom közgazdászati szempontból is, mint a szakítást vagy is a lehető külön vámterületet, s nem fogadhatom cl e szerint azon állítást sem, hogy ez olyan kiegyezés, a mely az érdekeket sérti, és másfelől épen a mai időt, igen arra intőnek tartom, hogy ne csak a törvényben legyen meg a politikai összetartozandóság, de a két állam népeinek lelkében is legyen meg ezen összetartozandóságnak érzete: (Élénk helyeslés a középen) épen azért és annyival inkább óhajtom a javaslatok és igy ezen első ezikknek is elfogadását, mert nekem meggyőződésem az, hogy a mint már az átalános tárgyalásnál jeleztem is, hogy azokra nézve, a kik a kiegyezést egyáltalában akarják, nem lehet az czélszerüaek mutatkozó eljárási mód, hogy nálunk minduntalan folyton és folyvást módosítások történjenek — és erre a másik oldalon netalán történő módosítások sem szolgálhatnak indokul, — mert a kiegyezés létrejövését lehetetlenné tenni okvetlenül a legbiztosabb mód az: ha ott megnézik, hogy specialiter mi az, a mi nekik nem jó és nekünk talán kedvez, azt kimódositják; itt pedig megnézzük, mi az, a mi nekünk nem jó és nekik kedvez, s azt kimódositjuk, mert ezen az úton azután soha az egyetértés létrejönni nem fog. (Helyeslés a középen.) Én bezárom szavaimat azzal, a mit már más alkalommal, ha jól emlékszem, igen régen mondtam: hogy egyezményt kötni ennyi eltérő tárgyról ugy, hogy minden egyes javaslat, ós annak minden egyes pontja magában vétessék fontolóra, sohasem fogunk; hanem azt ugy lehet kötni, ha az ember magát a dolgot az ő egészében veszi fontolóra, azt ugyanis, hogy, a mi kedvezőtlen benne, ellensúlyoztatik azon pontjai által, a mik kedvezők, és a mi kedvezőtlen benne, azt megéri-e maga a közösség fentartása és ezen nagy fontosságú kérdések megoldása. Ily irányból tekintettem én ez ügyet mindig, és ily irányban kérem, hogy méltóztassék az 1. czikket ugy. a mint van, elfogadni. (Élénk helyeslés a középen) Elnök: Szólásra még több képviselő ur lévén feljegyezve, a tanácskozást a holnap 10 órakor tartandó ülésben folytatjuk. (Az ülés végz'ódik d. u. 3 órakor.) 356. országos ülés 1878. február 21-én Ghyczy Kálmán elnöklete alatt. Tárgyai: Kérvények bemutatása. A gazdasági bizottság bemutatja a február havi költségve test, a január havi kiadásokról szóló jelentést, és a bizottság üléseinek jegyzőkönyvét. A kormány a birói függetlenségről szóló törvényjavaslatot ad be. A magyar korona országai és ő felsége többi országai és tartományai között kötött vám és kereskedelmi szövetségről és az osztrák-magyar vámterület tarifájáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. A kormány részéről jelen vannak: Bedekovich Kálmán. Péchy Tamás, Perczel Béla, Széll Kálmán, Szende Béla, Tisza Kálmán, Trefort Ágost, h. Wenckheim Béla. (Az ülés kezdb'dik d. e. 10 órakor.) Elnök : Méltóztassanak helyeiket elfoglalni; az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Horváth Gyula jegyző ur fogja vezetni; a javaslatok mellett szólókat Beőthy Algernon, a javaslatok ellen szólókat Orbán Balázs jegyző ur fogja feljegyezni. Méltóztassanak meghallgatni a tegnapi ülés jegyzőkönyvét. Horváth Gyula, jegyző (olvassa a február 20-iki ülés jegyzökönyvét.) Elnök: A jegyzőkönyv ellen nem levén észrevétel, azt meghitelesitettnek jelentem ki. Bemutatom Zemplén megye feliratát, melyben Zólyom megyének a keleti ügyben készült feliratát pártolja. A biharmegyei tanítótestület Teleszky István által beadott kérvényét az 1875: XXXII. t.-czikk némely intézkedéseinek módosítása iránt. 46*
