Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.
Ülésnapok - 1875-342
28 342. országos ülés február 5.1878. mert az osztrák borok többé-kevésbé oly minőségűek, hogy azokat a külföldi piaczokra szállítani nem lehet, mivel climatikus viszonyuknál fogva jó borokkal nem is rendelkezhetnek, sok lévén azokban a sav-, kevés a szesztartalom. Hogyan óvhassák tehát meg érdekeiket? Akkép, hogy a magyarországi borokat vegyitik osztrák borokkal, miket azután külföldön saját termékként adnak el. E tekintetben nem kell másra utalnom, mint arra, hogy míg például a vöslani bort európaszerte ismerik, addig a budait, egrit és visontait nem: mert nem budai, egri, visontai, hanem vöslaui czég alatt vitetik ki és pedig hiteles adatokkal be lehet bizonyítani, hogy Vöslau évenként legfelebb 10—-25,000 akónál többet nem termel, és mégis évenként 60—70,000 akót visz ki. A mint már előbb is említettem, a borászati vámok Magyarország borkereskedését végkép tönkre teszik. Ennek illustratiójául csak egy pár vámtételt vagyok bátor felemlíteni. Angliában 8 szeszfoku bor 10 írt vámot tízet. Az osztrák borok ritkán ütik meg a 8 fokot, mert kevesebb szcsztarta'muk van nekik, 10 forint vámot tízet a boruk, ez reájuk jól van kiszámítva; mert ha egy fokkal több a szesztartalom, akkor már 15 frt a vám és ez épen a magyar borokat sújtja, mert ezek már természetöknél fogva szeszesebbek. Vegyük Oroszországot, a mely a mi monarchiánkkal bizonyos entente cordiáleban van, egymásért igen sokat megtesznek, — nem akarok kiterjeszkedni ezúttal arra, mi a legújabb időben történt, inert ha arra is kiterjeszkedném, igen szomorú képet adna, minthogy attól tartok, hogy azon nagy barátságnak, melyet Ausztria Oroszország iránt tanúsít, majd mi isszuk meg a levét. Oroszországban a bor ÖVÜ fok után 32 forintot fizet; megvallom nem vagyok képes felfogni, hogy ily magas vám mellett hogy tudnak oda bort bevinni, hogy az illető termelőnek még haszna is legyen mellette. Hasonlókép áll a dolog Hollandiával, hol 19—42 forintot fizet akónként a kivitt bot-. Más országok államférfiai fel tudják fogni saját érdekeiket; de nálunk, mintha vaksággal lennének megverve államférfiaink, akkép járnak el, hogy az ország érdekeinek nem használnak. íme, Franeziaország tudott jó szerződést kötni Poroszországgal 1850-ben, s Angiiával 1862-ben;. a mint a szerződés megköttetett, azon 37,000 mázsa, melyet más államokból vett, leszállott 21,000 mázsára, más államoktól mint azelőtt 1 j 4 rószszel vett kevesebbet. Anglia a többit mind Francziaországtól vette. A tervezett pénzügyi vámokat én nem tartom helyes intézkedésnek, mert meglehet, hogy retorsiót vonnak maguk után. Hogyha a statistikai adatokat figyelembe vesszük, azt találjuk, hogy mikor a pénzügyi vámok 15 írton állottak, akkor az ország kivitele 148,000 mázsát tett, és midőn 1868-ban leszá'littattak a szerződéses tariffa értelmében 5 — 6 írtra, akkor a kivitel 300,000 mázsára emelkedett. Az utóbbi évek rósz termési viszonyai miatt ujabban tetemes kivitel nem történt. Érdekes megfigyelni, minő magasságot ért el a kivitel. (Halljuk!) 1868-ban 341,000, 18H9-ben 384,668, a legutóbbi időben leszállott 300,000-rc. Ezek világosan mutatják, hogyha a pénzügyi vámokat emeljük, ós nem szerződéses vámpolitikát követünk azon államokkal, saját érdekeinknek ártunk. Miután pedig én Magyarország borászata emelését azon rugóknak, melyeknek mozgásba hozatalával ezen országnak most már nagyon rósz lábon álló budgetje megjavíttatnék ós ezen államháztartás rendeztetnék, mely most oly szomorú, mindig csak adófelemelés mozgásba tételét nem látom; sőt gondoskodva sincs arról, hogy az állam polgárai vagyouosodjauak. Miután rosznak tartom a vámszerződést, nem fogadom el, hanem pártolom Simonyi Ernőt, képviselő ur határozati javaslatát. (Helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) Elnök : Az ülés bezárom. A holnap 10 órakor tartandó ülésben fel fognak olvastatni az interpellátiós- és inditványkönyvek és folytattatni fog a mai tárgyalás. (Az ülés végződik d, u. 2 órakor.)
