Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.
Ülésnapok - 1875-355
336 356 országos ülés február 20 1878 levő feliratot, annak az egyes aláirók neveit tisztán előtüntető másolatával együtt Méltóságodnak megküldeni, felhasználom egyúttal ezen alkalmat kiváló tiszteletem nyilvánítására. Kelt Budapesten, 1878. évi február 18-án. Tisza, s. k. Horváth Gyula jegyző (olvassa az átiratot.) Elnök: A mellékletnek bevezetésében olasz nyelven ez foglaltatik: „Alulirt olasz képviselők megilletődve küldik köszönetüket a magyar képviselőháznak azon nemes fellépéséért, melylyel az testvérileg hozzájárulni kivánt Olaszország gyászához és megtisztelni néhai Victor Emánuel király dicső ós kegyeletes emlékét." Alá van irva 308 képviselő által. (Éljenzés.) Azt hiszem, a t. ház ezt örvendetes tudomásul veszi és az átiratot a levéltárban megtartani határozza. (Helyeslés) Győrmegye közönsége az 1873: IX. törvényezikk 15. §-ának eltörlésével törvényhozásilag oly intézkedést kér tétetni, hogy az illeték-hátralékok után fizetendő kamat a törvényes 8%-ot semmi esetben felül ne haladhassa, Szilágy megyei tanítótestület központi bizottságának, Szikszay Lajos képviselő által beadott kérvényében, a nyugdíjtörvény 33. és 41. §§-ainak módosítását kéri. Ezen felirat és kérvény ki fog adatni a kérvényi bizottságnak. (Helyeslés.) Gorove István az összeférhetlenségi bizottság elnöke : T. ház! Az összeférhetlenségi bizottság közelebb tartott ülésében hozott határozatait és az azokra vonatkozó iratokat ezennel van szerencsém a t. háznak bemutatni. Elnök: Az összeférhetlenségi bizottság jelentése fel fog olvastatni. Horváth Gyula jegyző (olvassa a jelentést,) mely szerint a bizottság Román Sándor ügyében összeférhetlenségi esetet nem lát, Fügh Károlyra nézve pedig a képviselői megbízást megszűntnek nyilvánítja. Elnök : A t. ház az összeférhetlenségi bizottságnak ezen két jelentését a szabályok szerint tudomásul veszi. Következik a napirend: az indítvány és interpeilátiós könyvben foglalt bejegyzések felolvasása. Tombor Iván jegyző: Sem az indítvány, sem az interpellátiós könyvben ujabb bejegyzés nem találtatik. Elnök: Következik a magyar korona országai és ő Felsége többi országai és tartományai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről, ós az osztrák-magyar vámterület átalános vámtariffájáról szóló törvényjavaslatok részletes tárgyalása kezdve a vám- és kereskedelmi szövetségről szóló törvényjavaslaton. Megnyitom a vám- és kereskedelmi szövetségről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a törvény ja vaslat czini ét.) Elnök : A czimre nézve tegnap kívántatott, hogy legutoljára állapíttassák meg. (Helyeslés.) A czini tehát a törvényjavaslat e tárgyalása után fog megállapittatni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a bevezető szakaszt.) Elnök : A bevezető szakaszra nem lévén észrevétel, elfogad tátik. Beőthy Algernon jegyző (olvassa az 1. §-t.) B. Simonyi Lajos: T. ház! Ezen I. czikkhez azt az indítványt vagyok bátor a t. háznak benyújtani, melynek folytán az eddig köpetett azon visszás eljárás megszüntetendő, melynek következtében a Magyarországban fogyasztott ipaitermelési czikkek, nevezetesen szesz, sör és czukor után fizetett fogyasztási adók nem a magyar kincstárba folynak be. Nem akarom t. ház bővebben indokolni, mennyire káros ez hazánkra nézve államgazdasági szempontból, mert hisz azt mindenki tudja. Különösen csak azt vagyok bátor jelezni, hogy ami a szesztermelést illeti, már maga az, hogy Magyarország e tekintetben nem rendelkezhetik önállólag: az országra nézve felette káros; hanem különösen figyelmeztetni kívánom a t. házat arra, hogy pénzügyi szempontból igen nagy a kár, amely ez által Magyarországra hárul. Az igen t. pénzügyminister ur maga a kormány részéről is ezt a megkárosodást 2 1 /*—3 millióra terjedőnek mondotta. Lehet ezen károsodás még ennél nagyobb is, sőt véleményem szerint tetemesen meghaladja ezen összeget, Én tehát abban, hogy ezen károsodás csakugyan létezik, arra nézve nyilatkozni nem akarok, mert azt senki sem tagadja. Csak azt a kérdést akarom mindenekelőtt felvetni: vajon a törvény szempontjából tartozik-e Magyarország ezt a károsodást eltűrni. Arra nézve határozottan kijelentem, hogy a törvény, az 1867: XII. t.-oz. 63. §-a világosan és határozottan az ellenkezőt rendeli, s miután az ügy igen fontos, bátor leszek a §. ide vonatkozó részét felolvasni : .,az ipartermeléssel szoros kapcsolatban levő közvetett adók nemeire, egyforma arányára és azok kezelésére nézve oly szabályok, melyek kizárják annak lehetőségót. hogy egyik törvényhozásnak vagy felelős kormánynak e rászbeli intézkedései, a másik fél jövedelmeinek csonkítását vonhassák maguk után." Ennek következtében a törvény világosan kimondja és rendeli, hogy ily megcsonkitás kizárassék ; határozottan beismeri, hogy az országba-
