Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.

Ülésnapok - 1875-347

347 országos Hlés február 11. 1878. 13tí Azt mondám, hogy kivitelünk ugyanezen czikkekben növekszik, csak néhányat akarok ezekből felhozni. A bor, a prém, az épületfa, a műfa, a nyers vas, a gubacs, a rongy mindazt mutatja, nem olvasom fel a számokat, mert azokat mindenki megtalálhatja a kormány előterjesztéseiben. Tény az, hogy valamennyinek a kivitele nemcsak, hogy nem csökkent, de növekedett. Most áttérek a kész terményekre, és pedig részben az ipari kész terményekre, részben az intensiv mezőgazdaság kész terményeire. Mit látunk'? Először is ezek behozatala évről évre növekszik, és pedig czukor, sör, bor, szesz, rum, selyem, papir, papíráruk stb. egytől-egyig valamennyinek behozatala évről évre nő. Az iparczikkeknél ez nem annyira csodálatos ; de csodálatos a czukornál, bornál, sernél, rumnál, tehát azon czikkeknél, melyek termelésére Magyarország első sorban utalva van. T. ház. én mondom, ez adatok egyenkénti fölsorolásával nem akarom untatni a t. házat. Tény az. hogy néhol 50 — 100, néhol 200% az emelkedés, melyek Magyarország gazdaságának hanyatlását mutatják. Ezen számok kézzel fogható tanuságai annak, hogy a nemzetgazdaság hanyatlik. Es mondom, ezen speciális adatok a döntők; nem pedig az általános számok, a mikben minden el van rejtve. Hanem vannak t. ház, a mező és a nemzetgazdasági fejlődésnek más ismérvei is, és ezek is megerősítik azon következtetést, melyet most mondtam. Erre nézve csak egyre akarok figyelmeztetni. Mezőgazdasági állam vagyunk, tehát a mezőgazdaság intensiv haladása jóformán ismerve lehet annak, hogy Magyarországban fejlődés van-e vagy hanyatlás? és ezen mezőgazdasági mtensivitást mi mutatja legnagyobb apodicticitással ? Azon adatok, a melyek kitüntetik, hogy az egyes területek micsoda vetemény- és művelési ágak alá vannak véve. És mit látunk? 1868— 69-ik évről ez adatok még némileg hiányosak, de a többi évekről már egészen részletesen megvannak. Azt látjuk ez adatokból, hogy mig a búzával, rozszsal és más szemes élettel bevetett terület nagyságra nézve egyenlő maradt, s azért itt sem jobbra sem balra következtetni nem lehet; addig mindazon termelési ágakban, melyek az intensiv gazdaság tárgyait képezik : az ezekkel bevetett területek fogytak. Nevezetesen burgonyával bevetett terület, mely 1873-ban még 366,000 hektár volt, 1874-ben már csak 360,000 hectár lett. Lennel 1873-ban 755,000 hektár volt bevetve, 1874-ben 412,000, tehát tetemes csökkenés van. Kenderrel 1871-ben 1.167,000 hektár volt bevetve, 1874. már csak 71,000, tehát itt is tetemes a csökkenés. Ezek t. ház, oly adatok, a melyek kézzelfoghátólag bizonyítják a hanyatlást. A mesterséges takarmányra nézve, mely szintén egyik ismerve volna az intensiv gazdaság fejlődésének, változás nem constatálható Ezekkel összefügg a szesz-, czukor- és söripar mindenki által elismert hanyatlása. Ezekre most ez alkalommal kitérni nem akarok, mert annak idejében igen részletesen előadtam nézeteimet ezen indirect adók által érintett iparágakra vonatkozólag. De eonstatálnom kell azon tényt, hogy a szeszipar 1872 — 1873-tól hanyatlott, a ezukoripar, söripar szintén hanyatlott. Mindez t. ház, kiáltó bizonysága annak, hogy a magyar mezőgazdaság intensivitása nem hogy előremenne, hanem inkább hanyatlik. Az elmondottak együttvéve a nemzetgazdasághanyatlásáról tanúskodik. De, én még ezen adatokból nem mernék következtetni arra, hogy ez a vámközösség eredménye, a mint a kormány következtette ennek ellenkezőjét, Én csak azon esetben merem ezen következtetést tenni, hogy a constatált hanyatlás a vámközösség eredménye: ha ki tudom mutatni a logikai kapcsolatot a vámközösség ós a jelzett eredmények között. Most t. ház, arról akarnék szólni és bebizonyítani, hogy a kimutatott hanyatlás első sorban csakugyan e vámközösségnek és még inkább a rósz vámpolitikának kifolyása. Átalánosan el van ismerve t. ház, hogy a vámközösség pénzügyileg igen nagy mértékben megkárosít bennünket. E károsítás el van ismerve, s azért én ezt bővebben fejtegetni nem akarom, hanem tisztán csak összefoglalom azon pontokat, melyeknél meg vagyunk károsítva, és csak néhány megjegyzést kívánok az egyes pontokra nézve tenni. Meg vagyunk károsítva először az által, hogy az indirect adók egy része az osztrák kincstárba foly; másodszor az által, hogy a vámvisszatérítésnél kedvezőtlenebb arányban részesülünk, mint a mi bennünket illet. Ezekkel összefüggésben áll harmadszor azon még nagyobb károsításunk, hogy kezeink megvannak kötve s az ezen indirect adókkal összeköttetésben lévő mezőgazdasági és ipari érdekeinket meg nem óvhatjuk ; {Helyeslés bal felöl,) negyedszer meg vagyunk károsítva az által, hogy védvámok által megdrágított osztrák iparczikkek fogyasztására vagyunk kényszerítve; és ötödször ezzel öszszefüggésben még nagyobb mértékben az által, hogy nem folytathatunk érdekeinknek megfelelő vámpolitikát ; de egyátaláu semmiféle vámpolitikát sem követhetünk. (Igazi Ugy van\ a bal és szélső bal felöl.) Ezen pontokra egyenként egykét észrevételt akarok tenni. (Halljuk!) A mi az indirect adókat illeti, hogy e tekintetben meg vagyunk károsítva, azt e házban nem tagadja senki. A t. pénzügyminister ur ezen károsítást közel 2 és fél, egész 3 millióra számítja. Én azt merem állítani, hogy ezen számítás nagvon optimisticus, mert t. ház, ha te18*