Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.
Ülésnapok - 1875-346
106 S4« országos Hlés feliruAr 9. 1878. kiindulási pontul ismét elfogadom gr. Ápponyi Albert azon kijelentését. —- hogy mi tartozunk az osztrák iparra tekintettel lenni, s tartozunk azt azon védelemben részesíteni, melyre rászorul. — az a kérdés tehát: rá szorul-e a gyapjú ipar csakugyan e védelemre ?Azt hiszem, t. ház, hogy azon néhány adat. melyet erre nézve fel fogok sorolni, meg fogja győzni a t. házat, hogy a gyapju-ipar csakugyan az, mely bizonyos védelemre szorul. A gyapjú árukból 1866-ban, — a három főcsoportot véve fel, — 65,000 mázsa volt a kivitel és csak 8700 mázsa a behozatal. Az angol pótconventió hatása által a behozatal, mely 1866-ban 8700 mázsa volt, évrőlévre következőkép növekedett: 187Ö-ben 47,000 mázsa, 1871-ben 71,000, 1872-ben 87,000, 1873ban 73,000, 1874-ben 66,000, 1875-ben 82,000. Tehát 10 év alatt körülbelül tízszeres mértékben emelkedett a behozatal. Ellenben a kivitel, mely 1866-ban 65,000 mázsa volt, 1875-ig szintén emelkedett ugyan, de mindössze csak 75,000 mázsára. E szerint, t. ház, a gyapjúszöveteknél azt látjuk, 'hogy az angol pótconventió hatása alatt a behozatal igen jelentékeny módon szaporodott évről-évre ; azonban a kivitel tiz éven keresztül körülbelől mindig állandó és mindig ugyanaz maradt. Én tehát részemről csakugyan ezen áruknál bekövetkezettnek látom azon esetet, melyet gr. Apponyi Albert képviselőtársam mondott, hogy t i. rászorultak bizonyos védvámra. De azon ellenvetés is tétetett. — ós ez határozottan súlyosabb mint a másik, — hogy a külföldi államokkal kereskedelmi szerződéseink nincsenek és hogy azon védvámos irányzatnál fogva, melyet Ausztria követ, ily szerződések megkötése nem is lesz lehetséges. T. ház, én valóban nem tudom: vajon abban az esetben, ha gr. Apponyi képviselő ur határozati javaslata elfogadtatnék és Ausztriával uj tárgyalások fognának megindittatni, ennek minő befolyása lennee nnek arra, hogy Ausztria kormánykörei és azon körök, melyek ezen védvámos irányzatot igyekeznek érvényre juttatni, ezen védvámos irányzattól el álljanak. Lehet, hogy el fognak állani, sőt meggyőződésem az, hogy el fognak állani s pedig azon oknál fogva, melyet Kerkapoly t. képviselőtársam felhozott, hogy t. i. Austriának épen ugy érdekében van, azon piaezokat fentartani, melyeken ipartermékeit veszik, mint nekünk azon piaezokat fentartani, a melyeken nyerstermékeinket veszik ; és épen azért Austriának még inkább érdekében áll, mint nekünk, hogy kereskedelmi szerződéseket kössön. Méltóztatnak azon egy pár adatból is, melyeket felolvastam, látni, hogy Ausztria exportja jelentékeny. Ha már most ezen kiviteli piacz el záratik: ez Ausztriára nézve mindenesetre épen olyan csapás lesz és ugy fogja sújtani, mint a milyen csapás lenne reánk nézve, ha elzáratnék nyersterményeink piacza ; és épen azért én azon meggyőződésben vagyok, hogy rövid időn okvetlenül sikerülni fog ezen kereskedelmi szerződéseket újra megkötni. (Simonyi hrno közbeszól : Várjuk be l) Csak egyet vagyok bátor megemlíteni arra nézve, hogy várjuk be. (Halljuk!) Mikor a lichtensteini nagyherczegségge! kötöttük meg a kereskedelmi szerződést, — mely ugyan nem volt nagy fontosságú, — akkor azt mondották, hogy várjuk meg a vámszövetségi javaslatot, most pedig a vamszövetsegi javaslatnál azt mondják, hogy várjuk meg a kereskedelmi szerződéseket. Ez kérem, oly dilemma, melyből azért nem lehet szabadulni, mert az lehetetlen, hogy valamennyi külföldi állammal és Ausztriával egyszerre, ugyanazon időben köttessenek meg a szerződések. (Helyeslés a középen.) Én az előttünk fekvő vámszövetségi javaslatnak oly inhaerens hátrányát, mely megakadályozná a külállamokkal való kereskedelmi szerződések kötését, nem látom. Azon okokat, melyek a monarchia két államát kereskedelmi szerződések kötésében gátolták, ezen vámszövetségi javaslat el vagy el nem fogadása által elhárithatóknak vagy módosithatóknak nem tartom. Azon körökre, a melyek védvámos politikát igyekeznek érvényre juttatni, az, hogy a vám- és kereskedelmi szövetséget más alapon vagy a mostani alapon kötjük-e meg, inditó ok arra, hogy védvámos irányuktól eltérjenek. De vizsgáljuk, t. ház, hogy miképen alakulnának ezen ügyek akkor, hogyha a vám- és kereskedelmi szövetséget meg nem kötve, élnénk törvényes jogunkkal, önállólag rendeznők gazdaságunkat, és felállítanék a külön vámterületet Én, t. ház, tökéletesen osztozom azon nézetben, hogy a piacz, a melyet Magyarország az osztrák ipartermékeknek nyújt, nagyon becses, és viszont, azon piacz, melyet Ausztria nyújt a mi terményeinknek, nékünk épen olyan becses. (Ellenmondás szélső balfelöl.) Tegyük fel, hogy csakugyan felállíttatnak a közbenső vámsorompók, és vizsgáljuk meg, hogy mi lenne ennek következménye ? Nem mondom, hogy eo ipso vámot fog vetni Ausztria a mi gabonánkra, valószínű, hogy nem vet; de hogy barmainkat és állatainkat az ő gallicziai és olcsó ausztriai borai érdekében vámok alá fogja vetni, az kétségtelen. Az igaz, hogy mi bizonyos hasznot húzhatnánk azon piaczért, melyet mi Ausztriának nyújtunk ; de h 0 gy Ausztria szintén nem fogja piaczát
