Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-319
88 319. országos ülés űeeíembci 4 ISI*. okozott magánjogi sérelmek orvoslására nézve a kellő eljárás és intézmény minél elébb behozassék. Ennek kapcsában, nehogy fogalomzavar támadjon köztünk, a felállítandó törvényszék tekintetében, szükségesnek tartom némileg eluoidálnia felmerülendő kérdéseket, és kijelentem, miszerint ezen közigazgatásilag okozott magánjogi sérelmek orvoslására vonatkozó kérdéseket nem tévesztem össze azon kérdésekkel, melyek szintén felmerülvén, hasonlókép megoldásra várnak, és melyek megoldására már 1869-ben a bírói hatalomról szóló törvény megalkotása alkalmával hazánk bölcse Deák Ferencz, később pedig egy más incidensből a megye-rendezés alkalmából Grhyczy Kálmán a ház mélyen tisztelt elnöke és Tisza Kálmán, a jelenlegi ministerelnök ur oly erélyesen küzdöttek. Ezen utóbbi kérdések nem magánjogi természetűek, nem contentieux, nem a közigazgatás által okozott magánjogi sérelmekkel foglalkoznak, hanem tisztán közjogi természetűek. Mindnyájan ismerjük ezeket, csak emlékezetbe kell hozni az egész csoportot. A következő négy osztályra oszthatók ezek: 1. az illetőségi összeütközések, melyek anyagilag nem éppen fontosak, de jogilag igen. Ezekről nem beszélek jelenleg, mert nem olyanok, hogy hazánk jelenlegi nyomott helyzetében megoldásuk oly igen sürgős volna. De vannak más kérdések, melyekre czéizott Tisza Kálmán jelenlegi ministerelnök ur, mint az ellenzék vezére, midőn számukra nagyfontosságú elaboratumában, a megyei rendezésben, jogorvoslatot egy felállítandó államtörvónyszékben keresett. Ezen közjogi bonyodalmak és visszaélések mai nap ép ugy felmerülhetnek és itt-ott fel is merülnek az országban, mint 18'69. és 1870-ben, midőn ezen jeles elaboratum a ház asztalára hozatott. Ennek következtében határozottan állithatjuk, hogy ezen kérdés ma is épen oly imniinens. mint volt akkor ; ós én meg vagyok győződve, hogy a távollevő t. ministerelnök ur ép oly hévvel ragaszkodik ma is kedvencz eszméjéhez, hogy ily államtörvényszék felállittassék, s azt hiszem, hogy azon keserű tapasztalás, a melyet kormányzása alatt eddig is tett, meggyőzte őt a felöl, hogy a személyes jóakarat az intézmény fonákságával szemben soha sem garantia ; a legjobb buzgalomés szakavatottság mellett is ily fonák jogrend mellett, minő lényegesen ma fennáll, soha sem fogjuk elérni azt az eredményt, a melyet csakis egy állpmbiróság felállításával lehet elérni. És azután itt vannak a nagyfontosságú kérdések, azon kérdés t. i., hogy vajon az állampolgárok politikai jogainak védelmét ugy hagyjuk minden jogalap nélkül a törvények uralmától egészen elvonva, mint ez ma létezik, vagy kövessük-e más alkotmányos jogállamok példáját, a melyek szintén belátták annak fontosságát és nem utánozták végképen, úgyszólván Angliát, a mely a magánjogi törvényszékekre bízta az illetékességet ily kérdésekben esetről-esetre Ítélni, de igenis igyekeztek létrehozni oly intézményt, a mely tüzetesen arra van hivatva, hogy az alkotmányosságnak őre legyen s az állampolgárok politikai jogai adandó alkalommal esetről-esetre egy törvényben gyökerező jogvédelemre találjanak. Ezek — kapcsolatban az állam-tisztviselők szolgálati ügyrendjével és állásával azon fontos kérdések, a melyeknek megoldását a nemzet a képviselőháztól várja ; és íia valaki azt mondaná nekem, hogy talán nincs itt jelenleg a kellő pillanat, hogy miért hozom ezt ma épen a házba, annak mindenesetre volna felelni valóm, és a ki azzal vádolna engemet, hogy egyszerű interpellátióban teszem ezt. A törvényhozásnak nemcsak az a feladata, hogy a nap munkáját elvégezze, és az esetrőlesetre felmerülő kérdéseket megoldja, vannak életbevágó fontosabb feladatok, messze nemzedékekre kiható feladatok, s ez az, hogy az alkotmányt kiépítsék s a jogrendet felszereljék a jogállam minden attribútumaival, a melyekkel az államélet feladata egyedül megoldható. Azonkívül jelentkezik itt még egy nevezetes incidens, a melynek alkalmából nemcsak jogom van, hanem utalva is vagyok arra, hogy a ház elé hozzam, és ez az, hogy a semmitőszók megszüntetése a kormány részéről legközelekb kilátásba van helyezve takarékossági szempontból; de miután sokan vannak e házban, a kik ezen intézményt, az állambiróság felállítását ellenezték, azok talán meg fogják engedni, hogy most, midőn a semmitószék megszüntetésével, habár nem is nagy. de mégis megtakarítás fog történni, hogy épen azért hoztam be ezen kérdést a házba s kérdem a kormánytól: vajon foglalkozik-e ezen eszmével, a melyet a kormány egyes tagjai és a t. ház olyannyira jól ismernek. Én tehát interpellációmat bátor vagyok az igen t. képviselőház színe előtt az igen t ministerelnök urnák beterjeszteni, kérvén az elnök urat, hogy azt szabály szerint a ministerelnök úrral közölni méltóztatnék. Gulner Gyula jegyző (olvassa): Minő álláspontot foglal el a kormány szemben az alkotmányos jogállam azon követelményeivel, mely szerint ugy az egyes államhatalmi legfőbb közegek, mint a kormány és a törvényhatóságok közt felmerülő közjogi természetű sérelmes ügyek elintézése, nemkülönben az illetékességi összeütközések elintézése — az államtisztviselők, szolgálati ügyrendé s állása — az állampolgárok politikai (egyéni jogai) s a közigazgatásilag okozott magánjogi sérelmek jogorvoslása a törvények uralma alá helyezendők ?
