Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-319

82 819 országos ölés deczerafcer 4. 1877. meghatározott büntetéssel, illetőleg nem enyhébb büntetéssel rendeli a 294. §. a segédet büntettetni, mint a tettest, hanem ugyanazon büntetéssel, tehát eltér az általános szabálytól és igy ezen szem­pontból ezt külön fel kellett venni; mert a mint azt már egy alkalommal volt szerencsém hang­súlyozni, speeialia derogant generalibus. Midőn tehát itt nem mondatik ki, hogy bün­tettetik, ezzel nem állapittatik meg a büntetlenség ; mert ellenkezőleg a büntetlenségnek kellene nyíl­tan kimondva lennie, s ha ez nincs kimondva, akkor áll a részességről szóló általános intézkedés. (Helyeslés.) A 300. §. mentessé teszi a 298. §. esetében a segédeket, de csak az esetben, ha a párviadalt elliáritoi iparkodtak. Ez kivételes dispositió, ez visszahat az egész fejezetre, kivéve a 299. §-t és a büntet'enséget csak azon esetre taríja fen, hogy ha az illetők a párviadalt elháritni iparkodtak, minden egyébb feltételben részint a specialiter megjelölt, részint a részességről szóló intézkedések szerint áll be a bűnösség esete. Én tehát, minthogy Grulner képviselő ur mó­dositványa magának a törvón} 7 javaslatnak uralkodó gondolatát és eszméjét fejezi ki, nem szólok az ellen, hogy felvétessék, de ép e szempontból a felvételt feleslegesnek tartom. Zay Adolf: T. ház! (Eláll!) Eészemről nemcsak fölöslegesnek tartanám ez uj dispositió­nak felvételét, hanem helytelennek is. A részesség­nél az kívántatik, hogy ugyanazon dolusa legyen a bűnsegédnek, mint a tettesnek. Kérdem : mi a szándéka a párbaj-segédnek ? Osak az, hogy őrt álljon, nehogy a párbaj elfajuljon, nehogy meg­szegessenek a szabályok. A segédnél ugyanazon dolusról, mely a párbaj vivóban van, nem lehet szó, s azért elvileg sem fegadhatnám el a Grulner Gyula képviselő ur által beadott módositványt. Elnök: Fel fog olvastatni a módositvány. Orbán Balázs jegyző (újra felolvassa Gulner Gyula módositványát.) Elnök: Kérdem a t, házat, méltóztatik-e a 298. §-t az igazságügyi bizottság módosítása sze­rint elfogadni ? Gulner Gyula : T. ház ! Én a kérdés felte­véséhez akarok hozzászólani. Az én módosítva­nyom nincs ellentótben a 298. §-al. Én azt meg­tartom, de csak megtoldatni kívánom módosit­ványom szerint, Elnök: Igen, de a t. képviselő ur azt mint módositványt adta be, nekem tehát azt ugy kell, tekinteni, mint módosítást. Már azon kérdés, hogy az első alineához vagy a második alineához, avagy a harmadikhoz jőjjön-e, nem határoz, az mindegy, és a kik elfogadják a 298. §-t, azok jiem fogadják el a t, képviselő ur módosítását; a kik pedig el akarják fogadni a módosítást, azok nem fogják elfogadni a 298. §-t. (Helyeslés,) Kérdem a t. háztól, móltóztatik-e a 298. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfo­gadni '? (Igen ! Nem !) A kik elfogadják, méltóz­tassanak felállani. (Megtörténik.) Kívántatik ellen ­próba ? (Kérünk ellenpróbát!) Méltóztassanak tehát most azok felállani. a kik nem fogadják el 298. §-t (Megtörténik.) Én t. ház, nem tudom itt a többséget kivenni. A megszámlálást tartom szükségesnek, Most méltóztassanak osztályonként először azok felállani, a kik a 298. §-t minden hozzá­tétel nélkül elfogadják. (Megtörténik.) Most pedig méltóztassanak azok felállani, a kik nem fogad­ják el a 298. §-t szintén osztályonként. A 298. §-t elfogadta hozzátétel nélkül 61, nem fogadta el 46 ; e szerint a 298. §. minden hozzátétel nélkül elfogadtatott Tombor Iván jegyző (olvassa a 299. %-t.) Beőthy Algernon: Mielőtt magára a szakaszra vonatkozólag megtenném észrevételemet, szabad legyen Simonyi Ernő képviselő urnák imént mondott beszédjére egy megjegyzést ten­ném. (Halljuk!) Ö hivatkozva a pár héttel vagy nappal ezelőtt történt párviadalokra a nélkül, hogy ezeknek mibenlétéről biztos tudomása volna, azt mondotta, üogy vannak párviadalok, a me­lyeknél azon biztos tudattal állanak ki az illetők, hogy a pisztolyok kellően töltve nem lóvén, semmi komoly következéstől nem kell tartaniok, s hogy az ily párbajok nem a lovagiasság, hanem in­kább a lovagiatlanság kifolyásai. Bocsánatot kell kérnem a t. képviselő úrtól, de sem helyesnek sem loyalisnak, sőt az általa kiemelt lovagiasság szabályaival sem tarthatom megegyeztethetőnek, ha valaki a nélkül, hogy valami biztos tudomása volna a történtekről, egyéneket., kik itt nem véd­hetik magukat, támad meg ily insinnuatióval. Ezt kötelességemnek éreztem Simonyi Ernő képviselő úrral szemben megjegyezni. Már most áttérek a 299. §-ra. Annak első bekezdésében az van, hogy „a ki a párviadal szabályait meg­szegte" stb. En figyelemmel hallgattam az állam­titkár urnák iménti nagyon szép beszédjét, de megvallom, ő nem győzött meg arról, hogy a §-t ugy a mint van meghagyni helyes legyen. Elismerem, hogy vannik a párviadalnak ál­talános szabályai s vannak erre nézve általáno­san ismert szokások is ; de ezek oly különbözők és egymástól annyira eltérők, hogy a § intézke­dését igy általánosságban elfogadni lehetetlen. Továbbá incorrect dolognak tartom, hogy egy büntetendő cselekmény szabályait mintegy codi­ficáljuk s ezáltal mintegy szentesítsük. Én átlátom azt, hogy történhetnek a párvia­daloknál és történnek is szabályellenességek, me­lyek elkövetői súlyosabb beszámítás alá kell, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents