Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-318

318. országos ülés deezember 3. 1877. 57 Gulner Gyula jegyző (olvassa a Zaymódositványát.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a 251. §-ot az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni ? (Elfogadjuk.) Elfogadtatik. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 252., 253. %%-t, azután á XVI. fejezet czimét, majd a 254—260. %-t, a XVII. fejezet czimét, 258. §-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 261. %-t.) Markhót János: A 261. §. első bekezdéséhez, mely igy szól : „Aki más ellen meggyalázó cselekményt követ el, — amennyiben a 268 §. esete fenn nem forog: a becsületsértés vétségét követi el, és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel, — ha pedig a meggyalázó kifejezést a 259. §-ban megjelölt módon tette közzé, vagy terjesztette : három hónapig terjedhető fogházzal, ós ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő" módosítást kivánok beadni, Ugyanis a XVII. fejezet czime és feladata az lévén, hogy akik becsületükben megsértetnek, ne legyenek önvédelemre, saját maguk által veendő elégtételre szorítva, hanem a törvény intézkedése által védessenek meg. Én ezen czól elérése érdekében nem tartom elégségesnek, ha valaki meggyalázó cselekvényí követ el, hogy az csakis 500 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettessék meg, mert ekiéni a vagyonosabbaknak ilynemű cselekvényei bizonyosan nem volnának sikeresen megfékezve, az azokat elkövetők nem volnának érezhetőleg és számbavehetőleg büntetve; s eszerint a megsértettek, meggyalázottak mintegy utalva vannak arra. hogy önmaguk vegyenek maguknak elégtételt, holott ellenkezőleg, ha meggyalázó cselekményt fogság büntetés követné, ha nem is egészen gátolná meg az ilynemű cselekményeket, hanem kétségkívül kisebb számra szorítaná. Ennélfogva bátor vagyok idevonatkozólag módosítást benyújtani s azt elfogadásra ajánlani, Beőthy Algernon jegyző (ohássa a Markhót János módositványát): A 2(11. §. első bekezdésében ezen szavak : „vagy ha a meggyalázó cselekmény" kihagyassanak és az első bekezdés után a következő szerkezet fogadtassák el -• „Aki más elllen meggyalázó cselekményt követ el, hat hónapig terjedhető fogházzal és 1000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel megbüntetendő.'

1 A második bekezdés változatlanul megmarad harmadik bekezdésnek." Csemegi Károly államtitkár : Az eset. melyet a t. képviselő ur felhoz, az iniuria reális, melyet nem lehet oly határozott körvonalok közé szoritani, hogy elotüntettessék, hogy tulaj donkóp miből áll. Némelykor lehet ez igen csekély dolog, KÉPV H. NAPLÓ 1875-78. XIV EŐTET. pl. oly valami, ami közvélemény szerint feljogosít valakit, hogy egy másiknak szellemi tehetségét csekélynek tartsa, — igaz lehet súlyosabb is, — de ép azért, ha nem nyilvánosan terjeszti és nem sajtó utján történik a meggyalázás, ezen esetre a törvényjavaslat pénzbüntetést rendel, t. i. becsületsértési büntetést, a mint az jelenleg is hatályban van, csupán csak a maximum vétetik itt fel. Hat hónapig terjedő fogház aránytalanul súlyos volna, mert az injuria verbálisnak sokszor súlyosabb esetei lehetnének, mint az injuria reálisnak, és igy az arány fel volna fordítva. Mert nem mindig súlyosabb a sértés, ha valakit jel által teszünk csúffá, mintha ráfogjuk, hogy gazember és becstelen. Ezeknél fogva kérem a t. házat, méltóztassék a §-t változatlanul megtartani: Zay Adolf: T. ház! Mielőtt e §-hoz módositványomat megtenném, legyen szabad egy pár általános elméleti megjegyzést tennem. Nem minden esetben történik meg valóban a sértés, melyben valakinek szándóka mást sérteni; foroghat fenn oly eset, hogy akit sérteni akartak, Stoának tanítványa, s azt sértésnek nem veszi, hanem vállat vonit. Igy t. ház az egész múlt hét folyama alatt olvastam a „Pester Lloyd"-ban czikkeket, melyeknek világos szándéka volt engem nagyon puerilis és semmirevaló módon sérteni. Én Stoának tanítványa lévén, vállat vontain és eszembe jutottak Gröthének ezen szavai, a melyeket az illetők figyelmébe ajánlok: „Wir reiten in der Kreuz und Quer Nach Freunden und Grescháften, Doch immer kláfft es hinterher Und bellt aus Leibeskráften. So will der Spitz aus unserm Stall Uus immerfort begleiíen, Doch seiner Stimme lauter Schall Beweist nur, dass wir reiten! T. ház! Ily esetekben, ha az illető azon hangulatban és világnézetben van , hogy csekély puerilis sértések által magát sértettnek érezni nem szabad, nézetein szerint sértés nem követtetik el, mint tényleg nem követtethetik el akkor sem, ha az illető, aki sérteni akar, — és itt ismét a sajtóra hivatkozom — felfogadott bravó, vagy oly egyén, ki talán piszkos pénzüzérkedéseiért átalános megvetésre adott okot. Lehet tehát két eset, melyben, ámbár az illetőnek szándéka volt sérteni, a sértés még sem sikerül. A törvényjavaslat nem indul ki e szempontból, hanem átalában a hol sértési szándék van, azt vétségnek minősiti. Ezt részemről nagyon helyeslem, s csakis módositványt vagyok bátor beadni e §. egy részletes dispositiója ellen, s ez I az, hogv a sajtó utján elkövetett vétség három 8