Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-338
320 338 országos ülés január 30. 1878. azon piaczokon a forgalom-képességet. Termelésünk csak egy ágára, a gabonára kívánom felemlíteni, hogy mily véghetetlen káros hatással volna az, ha az osztrák vódvámosok kedvéért azon piaczok elvesztésével lennénk sújtva. A gabnaforgalom adatainak összevetéséből ugyanis kitűnik, hogy a monarchia gabnakivitele, s ez legnagyobb részt a magyar gabnára esik, volt 1868-ban 78.000.000 frt, 1869-ben 49.500,000 frt, 1870-ben 27.700,000 frt, 1871-ben 40.000,000 frt. 1872-ben 14.900,000 frt, 1873-ban Ki.700,000 frt, 1874-ben 22.600,000 frt, 1875-ben 23.500,000 forint. És t ház, ily nagy összegben szereplő gabona kivitelünk van függőben tartva sőt veszélyeztetve e törvényjavaslat által, és miért? hogy védjük az amúgy is erős ausztriai ipart és vessünk magunkra az ipari védvámok felemelése által ujabb adót nem saját iparunk és nemzetgazdaságunk, de Austria gyárosainak érdekében. {Helyedéi balfelöl) Nagyon terjedelmes és hosszú kimutatással lehetne igazolni t. ház, hogy a pénzügyi vámok s az Ausztriának nyújtott vám protectió, mily kiadási többletet fog eredményezni az átalunk fogyasztott czikkekben, nagyon hosszura nyúlnék számszerinti kimutatása annak, hogy a vámfelemelések mily százalékban szerepelnek az uj vámtarifában ; de ez nem lehet ezólom t. ház, s megelégszem, hacsak a legexorbitausabb tételekre szorítkozom, megemlítvén, hogy a vámoknak aranyban leendő fizetése e példák gyanánt felemiitett tételekben beszámítva lett. A kávénál az emelés 48 n / 0 , déli gyümölcsök némelyikénél 65%, thea 32%, rizs 3l5°/o, petróleumnál a nettó súlyban 448 IJ / 0 , ha pedig hozzá vesszük a törvényjavaslat XVI-ik szakaszában foglalt azon rendelkezést, hogy folyadékoknál göngy-suly vagy is tara czimen levonásnak helye nincs, a felemelés százaléka megközeleti vagy meghaladja az 500%-ot. Gyapjú áruknál különösen a súlynak az osztályozás alapjául történt elfogadása által, a vámemelés az eddig leginkább használt szövetek közül némelyikre 60, 125, 130"/ 0 ; selyemnél 81°/,, és igy tovább, majd minden fogyasztásunk lényeges emelésnek van alá vetve, már csak azért is, mert a vámoknak aranyban leendő fizetése által a különbözet, ha a tételek egyeaiők maradnának is: 12—15%-nyi drágulást idézne elő. Nem kívánom ecsetelni t, ház, hogy a behozandó czikkeknek ily exorbitans megdrágítása az ország fogyasztóira egyenként és összevéve- mily hatást gyakorol és e hatásban a közvagyonosoclás hanyatlása is mennyire lesz érezhető: (Ugy van ! balfelöl.) nem kívánom felemlíteni, hogy különösen a petróleumra vetett roppant felemelés mily visszaesést fog előidézhetni. (Helyeslés balfelöl.) Nem. azt sem, hogy nyers termelésünk kivitele a szabad kereskedelmi irány és a szerződések teréről való lelépés által mily ingataggá létetett. Érez- ' zük, tudjuk, tudják önök is ezt mindannyian. Én csak csodálkozva és megdöbbenve állok meg a törvényjavaslat összbenyomásának hatása alatt és keresem, de nem birom megtalálni az okokat, melyek megmagyaráznák előttem azon, minden esetre mélyen lesújtó tünetet, hogy a szabad kereskedelmi irányzat felé törekvő régibb vámtariffák és szerződésekkel egybeliasouiitva ezen munkálatot. kénytelen vagyunk azon keserű resultaumra jutni, miszerint az annyiszor és annyira méltán megtámadott osztrák absolutismus Magyarország közgazdasági érdekei iránt több érzékkel viseltetett, mint a kormány által előterjesztett ezen javaslat. (Élénk helyeslés bulfelöl.) De hallottam említtetni egy indokot, mely ugy látszik a t. többség sok tagjának egyedül mérvadó, s ez a politikai indok. Még csak erre kívánok néhány megjegyzést tenni, azután bezárom talán ugv is hosszura nyúlt beszedemet. (Élénk fölkiáltásuk : Halljak ! Halljuk !) Én t. ház, nem ismerhetem el az oly politika jogosultságát, mely mindig csak Magyarország kárára és hátrányára alkuszik. Önök félnek a politikai kapocs meglazulásától s nem veszik észre, hogy önök készítik azt elő azzal, hogy a politikai kapcsolatot tüntetik fel mint olyant, melynek fentartásáért Magyarország Ausztria önző czéljai előtt mindenkor meghunyászkodni kénytelen. (Helyeslés a baloldalon.) Nem veszik észre, hogy ezen argumentatiójuk a legveszélyesebb, de a legalkalmasabb is arra, miszerint egy nemzet megvonja támogatását az oly politikai kiegyezéstől, melynek nem szerintünk, de önök szerint a consequentiája az, hogy, az ország anyagi érdekei feláldoztassanak. (Elénk helyeslés balfelöl.) Önök félnek a közgazdasági hareztól, a mely nem bizonyos, nem is valószínű ; de nem félnek egy oly egyezménytől, melyről bizonyos, hogy lassan, de biztos elszegényedés fogja kisérni, (Élénk felkiáltások a baloldalon : Ugy van! Ugy van\) s hogy az ország közgazdasági fejlődését s pénzügyi kibontakozását lehetetlenné teszi. (Elénk helyeslés a baloldalon) Nem jut-e önöknek eszébe különösen oly emelkedett szónoknak mint Tóth Vilmos, mit a legnagyobb magyar költő oly igazán, oly találólag mondott: Harcznál sokszor a béke vészesebb S a mit vág álmos népeken Gyógyithatfan a, seb! (Élénk helyeslés balfelöl.) Legyőzött, leigázott, meghódított népek előtt ott állhat a kérlelhetetlen kényszerűség, elfogadni a békepontokat a mint azok dictálva vannak ; (Igaz ! balfelöl.,) legyőzött, meghódított nemzetek jöhetnek és jönnek is sokszor oly kényszerhelyzetbe, hogy kénytelenek elfogadni oly szerződé' seket. melyekről tudják, hogy hazájukra károsok,
