Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-337
837. országos illés január 29. 1878. 275 adatokban, melyeket a kormány előterjesztett, arra nézve semmi sincs, hogy az ipar Magyarországon 1867. óta hanyatlott volna. Ez, az igaz nincs abban kimondva, sőt épen ellenkezőleg az van mondva, hogy nagyon virágzik az ipar nálunk és minden tekintetben nagy a haladás. (Az előadó tagadólag int.) Ha nem hiszi az előadó ur, ha tetszik, mindjárt felolvasom. Haman, hogy ezen adatokra épen a vám- és kereskedelemügyi bizottság előadója fog hivatkozni, azt megvallom, nem vártam, mert a vámügyi bizottságban több izben kimutattatott, hogy ezen adatok tökéletesen hasznavehetetlenek, hogy azokra támaszkodni, azoknak hitelt adni nem lehet. {Mozgás a szélső bal oldalon.) Látom, hogy a t. bizottság előadója csóválja a fejét ezen állításra. Osak egy-két példát fogok felhozni, Itt épen ki akarja mutatni a kormány, hogy hát mennyire növekedett az ipar Magyarországban, és egyes dactoraiban történt emelkedések felszámításánál igyekszik azt bizonyitani. A többi közt azt mondja, hogy 1851-ben Magyarországban az iparnál alkalmaztatott összesen egy gőzgép hat lóerővel, 1863-ban már 421 gőzgép 7100 lóerővel, 1872-ben pedig ÍJ 20 gőzgép 20,000 lóerővel. Tehát azt mondja természetesen, hogy a haladás óriási, mert 1863—1872-ig 421 gépről 1120 gépre történt az emelkedés. De mit ér ezen adat, mikor egy pár lapot fordítok ugyanezen kimutatásban azt látom, hogy ezen kimutatás szerint 1872-ben csupán a szeszgyártásnál alkalmazásban, volt összesen 10—34 gőzgép és a malmoknál alkalmazásban volt összesen 470, tehát már e két adat magában 1504 gőzgépet mutat fel; ugyanazon kormány-előterjesztés, mely néhány lappal előbb azt mondta, hogy minden gyáripar, bányászat, gép, kocsi, fém, fémáru, kőanyag, vegyészeti, táplálék, italok, szőtt és kötött áruk, fa és a többi, hogy mindezen iparágaknál összesen 1120 gőzgép alkalmaztatott; másutt pedig azt mutatja ki, hogy ezek közül csakis két iparágnál már 1504 gép alkalmaztatott, Hogyan lehet az ily adatokban megbízni? Az indokolás 82-ik lapján a kormány azt nem meri mondani, hogy a czukoripar is növekedett volna, hanem elismeri, hogy a czukoripar nem mutat kedvező eredményt, hanem azután megmagyarázza, hogy ez igaz ugyan, nem mutat kedvező eredményt; hanem hát azt mondja a kormány előterjesztése: „a czukorgyártásnál átalában az egész világon az utolsó időkben oly nagy volt a túltermelés, miszerint a productiónak reducálása mindenütt szükségessé vált", ugy van ez különösen iktsztriában, még nagyobb mérvben hanyatlott ez iparág mint nálunk Magyarországban, és ezt azzal akarja bizonyitani az előterjesztés, hogy a 1871—72. idényben Magyarországon bejött adó fejében 1.106,000 frt. Nohát ez hiba, mert nem 1.166,000 frt, hanem 1.666,000 frt, amint ez néhány sorral fennebb ki is van mutatva, a mit a zárszámadás is bizonyít, 1874—75-ben csak 760 ezer frt jött be, tehát azt mondja, 53°/ 0 a csökkenés. Hát ez nem áll, mert nem 53, hanem 642 0 / 0 a csökkenés. (Derültség a szélső haloldalon.) Aztán hasonlítsuk ezt össze Ausztriával. Azt mondja ott 1872—73-ban 11 millió volt az adóeredmény, 1874—75-ben 6 millió és így a csökkenés 81°/ 0 . De bocsánatot kérek, ez nem 81"/ 0-ot tesz, hanem csak 44'8'Yo-ot. (Derültség a szélső baloldalon.) Ez roppant különbség. Itt azt akarja kimutatni, hogy Magyarországban 53, Ausztriában pedig 8l°/ 0-ot tesz a csökkenés, tehát 28%-al több, mint nálunk, holott a valóság azt mutatja, hogy Magyarországon 64, Ausztriában pedig csak 44°/ 0 , tehát Ausztriában 20°/ 0-ka-l kevesebb volt a valóságban a termelés hanyatlása. És ezen és ilyen adatokra alapítja aztán az előadó ur abbeli követelését, hogy a mi a kormány adataiban nincs megmondva, azt állítani nem szabad. Ezen adatok szerint nem ugyan világos szavakban, hanem tényleg, számokban, ki van mutatva, hogy nálunk az ipar hanyatlott és folytonosan hanyatlik. Hiszen itt van. például a söradó. A minister előterjesztése azt mondja, hogy világos az előmenetel. Igaz, bizonyos tekintetben nem lehet tagadni az előmenetelt, 1867, 68, 69-ben a rendkívüli gabona kivitel folytán. Ezen üzlet is, mint minden más üzlet hazánkban, nagy lendületet vett azokban az években, s e lendület nem enyészett el mindjárt a kivitel megszűntével, hanem fenmaradt a szédelgés azon fénykorában mindaddig, a míg a krach bekövetkezése után a szédelgésre alapított vállalatok mind összeroskadtak. 1871—72-ben érte el ezen szédelgés tetőpontját ; azóta azonban agy áll a dolog, hogy 1871ben bejött a serből adó fejében 1.573,000 frt, 1872ben 1.475,000. tehát kevesebb vagy százezer írttal, 1873-ban 1.499,000, 1874-ben 1.147,000,1875ben 1.266,000 és 1876-ban a zárszámadások kimutatása szerint már csak 994,000 frt, tehát hat éven át folytonos volt a hanyatlás, s így azt mondani, hogy a seripar nálunk emelkedett, egyátalában nem lehet. Emelkedett igen is, lendületet vett akkor, midőn minden ipar lendületet vett, midőn a rendkívüli nagy kivitel pénzt hozott be az országba, a mezőgazdaságot olyan lábra állította, hogy az ily iparágra is lehetett pénzt fordítani. (Helyeslés a szélső baloldalon. Zaj a középen.) Elnök : Csendességet kérek ! Simonyi Ernő: Azt mondja az indokolás, hogy határozott haladást láthatni a szesziparnál. Hát hol itt a haladás? Hiszen ezzel is épen ugy vagyunk, mint a többi iparággal. A 35*
