Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-336
336. országos Illés január 28. 1878. 267 Az erre vonatkozó előterjesztéseknek leglényegesebb részét az u. n. pénzügyi vámok képezik. Nem kívánom most mindazokat, melyek a bizottság jelentésében előadvák, ismételni, vagy bővebben kifejteni, csak egyre vagyok bátor átalánosságban figyelmeztetni a t. házat, hogy az elérendő jövedelmi szaporulat körülbelül 10—11 millióra rug, és hogy ebből Magyarországra 3 millió frt, s igy oly összeg esik, a melyről a mi fináncziális viszonyaink között lemondani alig lehet, s melyet más módon pótolni módunkban nem áll. A pénzügyi vámokon kivül a textil-iparra vonatkozó tariffa tételek azok, melyek a legtöbb kifogásra szolgáltattak okot, s melyek — kétséget nem szenved, a tariffa legfontossabb részét képezik. A bizottság, miként azt jelentésében kifejté, ugy találta, hogy a tariffa IX. és X. osztályában foglalt vámemelések nem olyanok, mintha azok által hazánk súlyosan terheltetnék, vagy mintha azok által koldus-botot nyomnánk a fogyasztók kezébe. Én fentartom magamnak, — nem akarván fárasztani részletes kimutatásokkal most a ház türelmét — a részletes kifejtést akkorra, midőn akár még az átalános vita folyamán, akár pedig a részleteknél ezen tételekre megjegyzések fognak előreláthatólag tétetni, melyeknek megczáfolása — ugy hiszem — mindnyájunk érdekében áll. De egy rövid számítást még is már kell a t. ház előtt felemlítenem, mely a gyapjuárukra, mint a legnevezetesebb vámemelés alá vontakra vonatkozik. Ugyanis Angolország az, mely áruival az összes belföldi iparral előnyösen versenyez. Ezen áruk nem is tiszta gyapjúból készülnek, hanem olyanok, melyeknél a láncz pamutból, a vetőlék pedig mungo- vagy shordyból áll. A monarchiába behozatik összesen 18,000 métermázsa gyapju-áru. Ebből csak 10% esik tiszta gyapjuárukra, mely összeget, azaz 1800 métermázsát levonva az előadott átalános összegből, marad 16,000 métermázsa azon szövetekből, melyeknek minőségét előbb jeleztem. Már most e mennyiséget vévén számításba ugy találom, hogy az emelés a három leginkább használt szövetre, u. m. Pilot, Union és Presidentre, s feltéve, hogy ezekből hazánk 60°/ 0 , tehát 9720 mázsát fogyaszt: az 1868-iki tarifához képest teszen 374,220 forintot, az angol pót-conventió tételeihez képest pedig 476,280 forintot. Ha tehát még figyelembe vesszük azt is, hogy az angol áruk a versenyből ki nem fognak záratni, hogy az áru értéke, ára a kereslet s kínálat közti viszonytól is függ, s nem pusztán az osztrák iparosok tetszésétől s végül, hogy a szegényebb fogyasztó nem is közvetlen kézből veszi a szükségelt árut, s igy az árképződésre már a gyakorlati élet szerint is sok más tényező gyakorol befolyást, a bizottság a vámemelést súlyosnak nem tarthatta. Egyébiránt bátor vagyok a t. házat figyelmeztetni, hogy a vám és kereskedelmi bizottság a tariffa 9-ik és 10-ik osztályaira vonatkozólag javaslatba hozott tételeket csak annyiban tartja elfogadhatóknak, ha viszont a velünk szövetségben álló másik fél azon vámokra vonatkozólag, melyektől Magyarország akár pénzügyileg, akár közgazdaságilag előnyt vár, a megállapodásokat sértetlenül fentartja. Két pontra kívánnék még a t. ház engedelmével kiterjeszkedni. Az egyik pont a retorsióra vonatkozik. Az eredeti törvényjavaslat 3-dik czikke 10, illetőleg 5°/ 0-iryi retorsiót fixiroz, a szerint, a mint vám alá eső vagy vámmentes czikkekről és árukról van szó. A bizottság azon nézetben volt, hogy a retorsió maximumának törvény általi megállapítása igen bajos. Mert míg egyrészt a velünk kedvezőtlenül bánni akaró államnak módot nyújt a túlszárnyalásra, addig másfelől a törvényalkotás nehéz apparátusa nem is alkalmas arra, hogy esetről-esetre javítások tótessenek, vagy a körülményekhez képest alkalmas nemzetgazdászati politika gyorsan és hatékonyan alkalmaztathassák Az ez irányú intézkedések másutt faeultative szóknak. A 65-iki tariffa egész 50%-ig, a franczia tariffa 15°/ 0-et enged faeultative retorsiót, tehát a retorsiónalis tételnek imperativ fixirozása unicum a maga szemében. Ennek következtében a bizottság ugy vélte leghelyesen fogalmaztatni ezzen czikket, hogy a retorsió alkalmazá >sa a százalék meghatározása nélkül nem imperative, de csakis faeultative a kormányok kölcsönös egyezkedésére bizassék, mi által mind a két fél kormányának egyenlő befolyás biztosíttatik egy oly irányban, melyb n egy egyoldalú kereskelmi politikának alkalmazása ép Magyarországra nézve válhatnék végzetessé A bizottság szövegezése szerint elveszti provocativ természetét, míg másrészt nem gátolja azt, hogy esetről-esetre hatékony védelmet nyújtson. A másik pont az appretur-eljárásra vonat kőzik. Erre nézve csak azt vagyok bátor igen röviden a t. ház figyelmébe ajánlani, hogy ugy M törvényjavaslat megfelelő szakasza, mint a kormány kijelentése szerint is, kellő súly fektettetik ezen ránk nézve igen fontos előny fentartasára, és annak érvényesítése a kormány részéről a szerződéses viszony esetére határozottan megígértetett. De más részről az osztrák ipar érdekében sem áll az appretor-eljárás ellenzése, mert a szakértők nyilatkozata szerint a monarchia másik felének szinnyomatozása távolról sincs azon állapotban, hogy a belföldi anyagot feldolgozhassa.
