Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-336

336. országos Ülés január 28. 1878. 261 Én óhajtom, arra van igyekezetem fordítva, hogy oly javaslat fogadtassák el a magyar törvényhozás által, mely a monarchia másik államának törvényhozása által is elfogadtatik; de maga azon körülmény, hogy ha, némelyek szerint, ma erre nincs kilátás, még törvénytelenné épen nem teszi, és nagy kérdés, hogy czólszerütienné teszi-e azt. hogy ezen javaslatok itt tárgyaltassanak ? Hivatkozhatom más régebben lefolyt tárgyalásokra, és ez természetében fekszik az ily tárgyalásoknak, mihelyt egyszer nem tekintetnek szorosan nemzetközi szerződésnek, hogy ugy 1867-ben, mint más alkalommal is volt eset arra, hogy a parlamenteknek, a kéviselőházaknak első megállapodása minden egyes pontban nem vágott ugyan össze, hanem utólag azután a szokott parlamenti módozatok mellett e különbözetek kiigazittattak és igy tehát lehetetlenséget még az által is, ha szintén ezen javaslatok elfogadtatnak, ugy a mint vannak, nem látnék ; de ismétlem, hogy azt hiszem, még sokáig azután, midőn ezen ministerkrisisnek vége lesz, ezen törvényjavaslatok felett vitatkozunk és igy azon veszélynek, hogy idő eiőtt megkötve legyen a ház akarata: ezen szempontból kitéve semmi esetre sem vagyunk. Azt mondta b. Bánhidy Béla képviselő ur, — és erre nézve köteles vagyok nyilatkozni,— hogy a kormány álláspontja mindig az volt, hogy egyidejűleg kell ezen törvényjavaslatokat tárgyalni, és hogy a két állam parlamentjei közül egyik nem mehet előbbre, mint a másik. Engedelmet kérek, ebben igen roszul méltóztatott emlékezni. Én a magam részéről számtalanszor, midőn egyik vagy másik javaslat elhalasztásáról volt szó azért, inert a másik parlamentben még nem tárgy altató tt: voltam bátor hivatkozni itt és más körökben, hogy ha két parlament közül mindig egyik a másikra fog várni, egyik sem akar valamit előbb megkezdeni, mint a másik, akkor soha czélhoz jutni nem lehet. Én azt gondolom, hogy ez egyszerű igazság és hogy ez igy van a dolog természeténél fogva. En nem tehetek róla t. ház, bizonynyal nincs eszemben senkit gyanúsítani, sőt igen nagy örömmel veszem azon határozott nyilatkozatokat, a melyeket egyes képviselő urak, habár a tárgyalást elhalasztani akarták is, tettek, hogy eszükbe sem jut, azt akarni, hogy ezen kérdések elintézése eíhalasztassék; nem tehetek róla, de akkor akaratlanul jutnak azon útra. A mub, vagy talán még az azelőtii héten, mert nem voltam akkor jelen, kitüzetett a tárgyalás a mai napra nem a kormány óhajtásához, hanem a ház többségének akaratához képest és ma épen azon párt részéről, melynek kivánata folytán a tárgyalás a mai napra tüzetett ki, hozatik fel az is. hogy nem helyes a mai napon ily tárgyalást megkezdeni ; egy másik képviselő ur, a ki a tárgyalás mai megkezdését ellenzi, azt mondja, hogy mig a keleti bonyodalmak tartanak : nem lehet e kérdéseket tárgyalni. Én ugyan t. ház logikáját sem értem annak, hogy valaki azt mondja, hogy azért, mert Európában zavart viszonyok vannak, ne ig^yekezzünk rendezni viszonyainkat ide haza. Igen messze vezetne t. ház az, ha minden, még a monarchiánkon kívüli viszonyokat is arra hasznain ók fel, hogy ezen törvényjavaslatokat ne tárgyaljuk: mert a világ végéig mindig lehet oly indokokat találni, a melyek alapján a kiegyezési javaslatok tárgyalásának elhalasztását ily formán kívánni lehetne. Én t. ház azt tartom, hogy a tárgyalás törvényszerű ; azt tartom, hogy az a parlamenti gyakorlatoknak és elveknek megfelelő ; azt tartom, hogy azok szempontjából, akik a kiegyezést egyáltalában akarják, czélszerü, mert a tárgyalás ezen kérdések tisztázását és megoldását előbbre veszi ; végre azt tartom, hogy nem árthat semmi irányban sem ; mert mielőtt a háznak végérvényesen kellene dönteni: az iránt már tisztában lesz, hogy van-e oda át oly kormány, mely e javaslatokat védje, vagy nincs ? tehát még ehhez képest is lesz alkalma a maga nézetét érvényesíteni. Ezeknél fogva határozottan kijelentem, hogy ha azon indítvány, a melyet b. Bánhidy Béla képviselő ur beadott, azt czélozta volna, és azon férfiú nagy neve megtisztelésének legjobb módja az lenne, — mit nem hiszek, — hogy az országgyűlés az ország érdekében levő dolgokkal ma ne foglalkozzék, mert a kegyelet érzelmeit némelyek igy hiszik kifejezhetőnek: én annyira tiszteltem volna a kegyeletnek ezen, habár helytelen módját választó kifejezését, hogy az ellen, hogy a tárgyalás a holnapi napra halasztassék el, nem szólottam volna. De miután meggyőződésem szerint ezen ügyeknek a mai napirendről azon időközre való levétele, melyet Chorin képviselő ur indítványoz, a kiegyezésben való előhaladást gátolja ; miután erős meggyőződésem és hitem szerint, — ós itt el is fogadom azt, hogy a kormánynak kell legjobban tájékozva lennie Magyarország állásáról, épen ezen kérdésekkel szemben — a napirendről való levétel csakis árthat és nem használhat: miután azt. a mit Kállay Béni képviselő ur megjegyzett, hogy most megnyílik az alkalom talán kedvezőbb feltételekhez jutni, szemben azon körülménynyel, mit mindenki tud, hogy a krisis nem azért állott be. mintha az osztrák birodalmi tanács azt találta volna, hogy az egyezmények Magyarországnak nem eléggé kedvezők, helyesnek el nem fogadhatom : kérem a t. házat, méltóztassék a kitűzött tárgyat napirenden meghagyni. (Helyeslés jobb felől.) Elnök : A szavazás előtt a beadott indítvány fel fog olvastatni. Gulner Gyula jegyző (olvassa az indítványt.)