Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-316
18 316. /országos ülés november 30. 1877. sik módositvány pedig a büntetési, minimumot akarja leszállítani s 1 évtől 15 évig terjedhető államfogházat akar inegállapittatni. Bátor vagyok kérni a t. házat, méltóztassék mindkét módositványt mellőzni. Midőn ezen törvényjavaslat országgyűlésről, államhatalomról, közhivatalnokokról beszel, mindig Magyarország alkotmányos hatóságait, alkotmányos kormányát érti. Nem is lehet ruást és ennek közegeit érteni. S hogy ha egy helyen ezen szót „alkotmányos" od'> méltóztatik tenni, akkor mindannyiszor, valahányszor az országgyűlésről, a közhivatalnokokról , valahányszor bármely hatóság közegeiről iesz szó, mindig oda ke.ll tenni: „alkotmányos, alkotmányosan kinevezett, vagy alkotmányosan megválasztott hatóság, vagy törvényes, alkotmányos országgyűlés." E törvénykönyv Magyarország alkotmányos tényezői által Magyarország alkotmánya alapján alkottatik meg. Hogy itt még ködön szükséges legyen kifejezni, hogy az a kormány magyar alkotmányos kormány legyen : azt hi.sze m ez minden törvényhozási cautelának superplusa. a minőt még az én tudtommal, az én ismereteim szerint soha egyetlen törvényhozás sem használt. Azt méltóztatnak talán gondolni,, hogy ez a törvény törvénytelen kormánynak vedel merül szolgál? Vagy azt méltóztatnak hinni, ho ( ?y ha törvénytelen kormány jön létre : az maj d Magyarország büntető törvénykönyve előtt, ha az útjában áll, tisztelettel meghajol? Erősebb az .a fegyver, melyet ez az egyetlen szó képez a papit 'on, mint az ország alkotmánya? S ha egyszer az alkotmány nem képes már megvédeni az orszá got: azt hiszik a t. képviselő urak, hogy az a i «ó meg fogja oltalmazni? Én azt hiszem, hogy ha 1 Magyarország erkölcsi és anyagi ereje, históriai múltjának és jelenének morális hatalma nem képes megoltalmazni az alkotmányt a törvénytel&u kormány ellen: ez a papírra, tett egyetlen szó nem fogja azt megoltalmazni. {Elénk, helyeslés.) És itt összefüggésben ezzel kénytelen vagyok reflectálni arra, mit a t. előttem szóló Go Iner képviselő ur egy utóbbi nyilatkozata folj dán ismételve felhozott, s a mire nézve individua lis, de nagy sajnálatomat vagyok kénytelen kifejezni, hogy az ezen házban.mondatott, (rarantiát akarunk — úgymond — az alulról jövő pressio ellen, a'e az országgyűlésnek törvényellenes és fegyverét-; eloszlatása ellen nem talál intézkedést e törvénykönyvben. Az országgyűlés feloszlatási joga, t. ház, 0 Felségét a királyt illeti- Ezen cselekmény, mint minden uralkodói cselekmény, ministeri ellenjegyzés által nyeri törvényes hatályát, a minister felelős érte, Hogy ha a minister törvényellenesen feloszlatja nz országgyűlést, vagy a törvényellenes feloszlatáshoz ellenjegyzésével hozzájárul, itt van Magyarország közjoga, amely az 1848. III. törvényczikkben meg van állapítva, mely őt felelősség büntetés alá veti. Nem lehet tehát azt állítani, hogy ezen eset büntetlen kmne. A ministerfelelősségi törvény nem büntetőtörvénykönyv. A büntetőtörvénykönyv magánjogi, a minister felelősség pedig közjogi természetű. Már pedig t. képviselőtársam velem együtt fogja tudni azt az axiómát : ius puplicum derogat juris privato. Ha ellenkező intézkedés volna a büntetőtörvónykönyvben, még akkor sem szüntetné meg az 1848 : III. í.-czikknek a minister felelősségéről szóló közjogi intézkedését. Más kérdés az egyes által elkövetett erőszakos cselekmény, más kérdés a ministeri felelősség. Az előbbiről itt intézkedünk, a ministeri felelősségről intézkedett az arról szóló törvény. Áttérek a büntetésiétől indítványozott leszállítására. Már előbbi felszólalásomban voltam bátor megjegyezni, hogy igenis ismerek, és pedig egy igen alkotmányos országban létrejött törvényt, mely ezt a cselekvényt sokkal súlyosabban bünteti, mint a jelen 'törvényjavaslat. Sőt azt mondom, hogy egyenesen felségsértés esetei közé veszi fel, s annak büntetésével bünteti. Bátor vagyok itt állításomat igazolni. Belgiumról nem méltóztatik kétségbevonni, hogy igenis alkotmányos szabad állam,, hogy törvényeiben a szabadelvüség azon határig ment el, meddig a rend, a jogállam léte és feltétele azt lehetővé teszi. Itt van a belga törvénykönyv második része, tehát a mi különös részünknek megfelelő I. fejezet, melynek czime; „Des attentats et des complots eontre le roi, contre la íamille royale et contre la forme du gouvernement." a 104. § ban ezeket mondja : 104. L'attentat dönt le but sera, sóit de dótruire, sóit de changer la forme du gouvernement ou l'ordre de successibilité au tróné, sóit de fairé prendre les armes aux eiíoyens, ou aux habitants contre l'une d'elles, sera puni de la détention perpétuelle. Tehát életfogytig tartó fogság lehet a büntetés. Ha alkotmányos ország, szabadelvű állam, a saját létének alapfeltételei, intézményeinek biztosítására szükségesnek tartotta, hogy életfogytig terjedhető büntetést szabott a szóban forgó bűntettre, akkor talán nem lehet azt mondani, hogy rettenetes ós túlságos azon büntetés, nnalylyel '& magyar büntetőtörvényjavaslat az országgyűlést és a kormányt törvényes és alkotmányom működésében az erőszakos csoportosulások, ellenében ekként oltalmazza. Különben is az indítványban foglalt egy évtől 15 évig terjedhető államfogház — oly büntetés-tétel,' a melyet az egész javaslat mm j s _