Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-331
331, országos ülés január 15. 1878 211 trónörökösödés rendjét illetőleg világos, hogy más ordo sucoessionis nincs, mint a mely a törvényben meg van határozva. Az ordo sucoessionis, a trónöröklés rendje, azon szabályok foglalatja, melyek meghatározzák, ki kövesse az uralkodót az uralkodásban, halála esetében. Már hogy ez más, mint törvényes nem lehet, és ez alatt osak azt érthetjük: bővebben igazolnom nem szükséges. (Felkiáltások a szélső balon : De nem árt! Exempla trahunt.') Meg van a 127. §. első pontjában a trónöröklés törvényes rendje. Ez tehát nem szenved kétséget. A mi a törvény kötelező erejét illeti, nem azt akarjuk mi mondani, hogy a törvény módosítására ne lehessen tenni indítványt, hanem arra vonatkozik a törvény, a ki nyilvánosan vagy pedig nyomtatványokban a fenálló törvényeknek, addig természetesen, mig megváltoztatva nincs, kötelező erejét tagadja. Az indokolásban utalás van, például az unió törvényre, melyet kétségbe vontak némelyek Erdélyben, kik azt mondták, nem kötelez, nem kötelezhet, mert ez régi jogokkal ellenkezik. Aki már most ezt megtámadja: az fenyítés alá vétetik. A mi az alkotmányos intézményeket illeti, a szavaknak van bizonyos technikai értelme ugy a magán mint a közjogban. Az „alkotmány" alatt értjük az állam alapintézményeinek foglalatját, és igy a lényeges intézményeket, de nem egy közigazgatási intézményt, habár törvénybe volna is foglalva. S még ezek ellen sem szabad lázítani, azaz a közbéke veszélyeztetésével a szenvedélyek gerjesztésével hatni. A mi a kapcsolatot a monarchia másik államával illeti, azt gondolom, senki kétségbe nem vonja, hogy a monarchia másik államával való kapcsolat egyike azon lényeges alapintézményeknek, melyek nem az 1867: XII, hanem az 1723. 1. t.-cz. 23. §-ában gyökereznek. Ez ellen sem szabad lázítani. Nem jelenti ez azt, hogy egyikmásik intézmény megváltoztatására, módozatára nézve ne lehetne indítványt tenni: csak maga a kapcsolat ellen nem szabad lázítani, mert az egész alkotmányos életünknek egyik sarkelve. A mi a király jogát illeti, az mondatott, hogy ez ugy is biztosítva van már másutt. Igenis biztosítva van élete, biztosítva van uralkodása, biztosítva van szabadsága. De hogy jogai ellen lázítani nem szabad, azaz mint már mondtam, fokozni a szenvedélyeket, az nincs mondva sehol. Már pedig mi ezt akarjuk megakadályozni. Németh Albert (közbeszól): A dictiókat! Pauler Tivadar előadó: A lázító dictiókat. {Derültség a szélső balon. Helyeslés a középen.) A mi pedig az országyülésnek jogait illeti, jezt Simonyi képviselő ur sem vonta kétségbe. Azt monda, hogy a bizottságok jogát is biztosítani kell. Nem vonom kétségbe ; ámbár meg vagyok győződve, hogyha az országgyűlés jogai lázítás ellen biztosítva vannak : biztosítva vannak egyszersmind az országgyűlés bizottságainak mint orgánumainak jogai is. (Egy hang: Akkor ez tautológia !). Elnök: Ne méltóztassanak a szónok beszédét félbeszakitani. Pauler Tivadar előadó: Hogy itt külön meg van említve a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság, annak okát megmondta maga Simonyi Ernő képviselő ur. Azt mondotta, hogy ezek nem a mi országgyűlésünk bizottságai, kétségtelenül az egyik nem az, hanem ő felsége többi országai és tartományai birodalmi tanácsának bizottsága: ez tehát az országgyűlés jogának biztosítása által nincs megvédelmezve, ha föl nem említtetik; mert azon okoskodás, hogy a magyar delegatióban már bennértetik az osztrák delegatió, ez olyan, mely a törvény elől.bi intézkedésénél fogva meg nem állhat, mint a hol az mindenütt külön megemlittetett. Azonfelül szabadjon még egj r re figyelmeztetni a t. képviselő urat. Itt csak az van mondva: „törvényes joga ellen lázit". Mit jelent az? Azon jogok ellen lázítani, melyeket a törvény azoknak ad. A módosítások, változtatások iránti indítványok ezen szakasz keretébe egyátalában nem tartoznak. Ez kimondatott a törvényjavaslatnak a motivatiójábau, a melyet a ministerium benyújtott. És az izgat szónak „lázit" szóra megváltoztatása minden kétséget kizár, ugy hiszem aziránt, hogy mit akar itt értetni. Az előadottaknál fogva a trónöröklés rendjénél a „törvényes" szó bevételét én részemről nem tartom szükségesnek, de ez nem olyan módosítás, melyet ne lehetne elfogadni; ugy szintén azon kívánat ellen, hogy határozottan ós egyenesen mondassék ki „az országgyűlés és annak bizottságai", nincs kifogásom. Ez volt intentiója a jogügyi bizottságnak is; de külön megnevezése a delegatiónak azért szükséges, mert a birodalmi tanácsnak küldöttsége nem kifolyása a mi országgyűlésünknek, hanem egy attól független testületnek, melynek biztosítását Simonyi Ernő képviselő ur is jogosnak, helyesnek és szükségesnek ismerte el. Ily módosítással én a szakasznak elfogadását a t. háznak ajánlom. Elnök: Fel fognak olvastatni a módositványok. Gulner Gyula jegyző (olvassa a módositványokat). Elisök: Méltóztassanak meghallgatni azon módosítást, melyet az előadó ur előadott, Horváth Gyula jegyző (olvassa): A „trónöröklés rendje" helyett a „trónöröklés törvénves 27*
