Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-331
381. országos Illés január 16, 187S, 203 reprodukált bírói Ítéletekkel — azt mondja Síarkie : „teljesen lényeges, hogy a polgári társadalom törvényei ne csupán az állam erőszakos és lételének idő előtti megsemmisítésére irányzott támadások ellen nyújtsanak oltalmat, hanem minden oly egyenes és nem egyenes vállalkozások ellen (endauvers), a melyek a társadalom részletes intézkedéseit megsértik és azokat a megvetésnek teszik ki" Tehát ctz a „haine" és „meprise", a melyet méltóztatott Franciaországból 1850-ből származtatni, már Angliának régibb törvényei szerint is büntetendő, s minthogy Angliának régi törvényei jóval megelőzték az Í850-iki franczia imperialisticus törvényhozást: ezen — tagadhatlanul concludens oknál fogva, nem az angol törvény származott a francziából, hanem ha már geneticus összefüggés van a kettő közt: a későbbinek kellett származnia az előbbiből. De ezen tény igen lényegesen módosítja Simonyi Ernő képviselő ur azon állításának is értókét. mely szerint a mi javaslatunk az emiitett imperialisticus törvényből származik. Magyarország is ép ugy mint Anglia — ezt bátran állithatom — társadalmi intézményeinek gyűlöltté tételét, ha ez nyilt izgatás és nyilvános lázítás utján történik: jogosan és szükségszerüleg bünteti. Az kétségtelen, hogy az állam biztonsága nemcsak a felforgatásra irányzott egyenes és közvetlen támadások által veszélyeztetik, hanem ennél még sikeresebben az által, ha intézményei, a polgáriak ugy mint a vallásiak, vagy ezeknek közegei a gyűlöletnek kitétetnek. Kezemnél van Fitzgerald angol lord főbiró következő nyilatkozata : „ha az. a id a nyilvánosságnak ezen előjogát arra használja, hogy elégületlenséget ébresszen (diseonteut and dissatisfaetion,) — azon büntettet követi el, a melyet a törvény lázitásnak nevez. „When a public writer uses his privilege to ereate diseonteut and dissatisfaetion: he becomes guilty of what the law calls sedition" Eex versus Sulivan. íme t. ház, látjuk hogy Anglia is bünteti a lázitó érzelmek felébresztését és nem várja be, míg a föllazított tömegek az intézményeket fegyveresen megtámadják. (Mozgás a szélső haloldalon és felkiáltások: Halljuk az angol törvényt /) Angliának erre vonatkozó törvényei a „Oommon law-"ból származnak : azt pedig, mint ismeretest kell föltételeznem, hogy a ..Oommon law" nincs tételes törvény alakjában szövegezve ; a mi pedig e köztörvényre vonatkozó munkákat illeti, ezek e házban nem férnek be. Angliának élő törvényeit az esküdtszék élén álló angol főbiró hirdeti ki az esküdteknek, ezekre alapitvák az angol jurynek verdietjei, ezek képezik a praecedenseket. melyek hosszú és hosszú századok után az angol birák által Anglia törvényeiként idéztetnek. Azt hiszem, hogy ha maga Anglia élő jogának kifejezése gyanánt fogadja e bírói megállapításokat: akkor az igen tisztelt baloldali ellenzék is megnyugodhatik abban , hogy ez Anglia törvénye. Azt egyébiránt mindenki tudja, a ki az angol jogtörténelmet tanulmányozta, hogy mily nagy fontossággal bírnak még ma is Angliában a századok előtt keletkezett praeeedensek és hogy Anglia, valódi törvénygyűjteményét tulaj donképen Anglia lordbiráinak megállapodásai képezik. Ha méltóztatnak kívánni, mehetek tovább (Halljuk!) Ugyanezen Fitzgerald főbiró, Desay főbíróval együtt a Pigott elleni esküdtszék alkalmából a következő szavakban fejezte ki, hogy mit tartalmaz a törvény: (olvassa) ,,Ha az esküdtszék tiszteletreméltó véleményében azon következtetésre jut, hogy az előtte fekvő közzétételek (közzétett nyomtatványok) vagy ezek egyike arra számított vagy azt czélozta, hogy a törvény alkalmazása ellen gyűlöletet ébresszenek" (to excite hatred of the government and the administration of laws) — szóról szóra írtam le az elhatározó szavakat, nehogy azon vád alá essem, hogy a marcans tételek fordításában talán szándékosan vagy véletlenül hibát követtem el — .,vagy ha e közzétételek elégületlenséget szülnek vagy megzavarják a közbékét: (or ereate dissatisfaetion, or disturb the public peace) ezen esetben azok lázitó közzétételeket képeznek, 1 ' (then they Avere seditions libels'.) T. ház! Ismétlem, hogy nincs társadalom, nincs rendezett állani, mely alapjait, a melyeken áll, a mely fejlődésének, virágzásának feltételeit minduntalan a lázítók megrázkódtatásának kitenni engedné. Nincs a lázitás felszabadítva a véleményszabadságnak hamis firmája alatt. A véleménynek nyugodt, discussiója, igenis, meg van engedve, mert ez — még tévedéseiben is — gyakorolja azt a jótevő hatást, mely a szabadsajtóból származik: de — a mint a felhozott példák is eléggé mutatják — a visszaélések ellen oltalmazzák magukat a társadalmak; ezen oltalom fennállásuknak és rendes fejlődésüknek létföltétele, erről öngyilkosság nélkül le sem is mondhatnak. Ugy vagyunk ezzel, mint más megengedett és a, büntetendő cselekmény közötti határvonalaival : a tulajdonnak jogos szerzése meg van ^engedve, de a rablás mindennütt büntettetik: (Elénk helyeslés a középen.) a tüz használata, mely világit és melegit, meg van engedve — és életszükséget képez : de a tűznek a gyújtogatásra való használata ellen igen súlyos büntetéseket rendelnek a törvények. De nem a tüz használata ellen állapittatik meg a büntetés : hanem a gyújtogatás ellen ; nem a gondolat nyilvános közlése, nem a szabad discussio tiltatik a jelen szakaszban: hanem csupán és egyedül a lázitás. Azt méltóztatik kérdeni: „mi a gvülöletre 26*
