Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-316

12 S16. országos ülés november 30. 1877 Azt méltóztatott továbbá mondani, hogy már azért is helytelen a törvényjavaslat, minthogy nem mondja meg, hogy ha lázadás fenforog: a rendőri közeg, rendőrvezető, vagy katonai parancsnok, előbb a törvény nevében tartozik felszólítani az illetőket az eltávozásra. Igaz, t. ház, a törvényjavaslat ezt nem mondja, mert ezen törvényjavaslat, ebben a tekintetben, merem mondani, tüzetesebben megkülönbözteti a büntető-törvénykönyv tárgyait a rendőri szabályok, utasítások vagy rendőri törvények tárgyaitól. Az indokolásban erről szó van a hivatali büntettek rovata alatt. A 43-ki javaslatban igen is van erre vonatkozólag utasítás, hogy t. i. a rendőrség ezt tegye, azt tegye, és igy szólítsa fel a csoportosulókat: de a 43-ki javaslatnak ezen intézkedése — amint ez az indokolásban kifejtetett, nem képez utánzandó előzményt. Nem tartozik ugyanis a büntető-törvénykönyv körébe, hogy mi kötelessége a . hivatalnoknak akár lázadás, akár más hivatali bűntett esetében; ezt az illető külső törvények vagy szabályzatok határozzák meg. A büntető-törvénykönyv meghatározza a büntetendő cselekményt és annak büntetését, ez az ő feladata, köre, ennek hátterében és vele parallel futnak még •számtalan törvények. Ott van a magánjog, mely meghatározza azt, hogy mi a birtok és mi a birlalás? A vagyon elleni bűntettekről a polgári jog ezen fogalmaira nagy szükségünk van; de nem határozzuk meg azokat, nem intézkedünk róluk a büntető-törvénykönyvben. A törvényjavaslat — ezen fogalmakat is, mint máshol meghatározottakat, mint a jog egy másik disciplinájában elintózetteket egyszerűen átveszi. Midőn a büntető-törvénykönyv jogtalan megkárosítást vagy jogtalan előnyszerzést emlit: szintén egy másik törvényre utal. amely másik törvénynek feladata megállapítani azt, hogy mely esetben áll elő a jogtalan megkárosítás, a jogtalan előny. Épen igy áll a dolog a jelen esetben is. Mi a rendőr kötelessége? miként tartozik az eljárni: ezt mondja meg a rendőri törvény, vagy rendőri szabályzat. E törvényt, vagy szabályt a bűntetőtörvénykönyv jelen, valamint több más szakaszban, mint létezőt kell föltételeznünk. Ha ezen kötelességét nem teljesiti a rendőr: reá nézve szintúgy odaállítja a jelen törvényjavaslat a büntetést, mint bárki másra, aki hivatalos kötelességét megszegi. De ez nem tartozik: ide. Elismerem, hogy ily intézkedéseknek létezniök kell, mert különben, ha nem léteznék a rendőrség, és rendőrségi vezetője hivatali kötelességét nem tudná, holott pedig okvetlen szükséges, hogy hivatali kötelessége szerint járjon el; és ugy szükséges azon és még sokkal több intézkedésnek meghatározása is, melyet t. barátom emiitett. De nem itt, hanem ott; az intézkedések ott teendők: ahová tárgyuk és a rendszer szerint tartoznak. Kikapni egyet a sok közül, és ezen egyet a büntető-törvénykönyvbe bevenni: helytelenség és rendszeretlenség lenne. Azt is méltóztatott mondani, hogy a 153. §. esete nem is képez lázadást, mert hát a polgároknak egyike és másika közti házi belső bajai, czivódása nem lázadás. Hogy a polgárok közt létező házi bajok nem képeznek lázadást, abban tökéletesen igaza van a t. képviselő urnák ; de hiszen a törvényjavaslat készítői sem gondoltak ily czivódásra; s egészen más esetet tartottak ezek szemük előtt. Méltóztassék csak elolvasni a 153. §-t, az igy szól: „A lázadás bűntettét képezi azon csoportosulás is, melynek czélja: a polgárok valamelyik osztályát, nemzetiségét vagy hitfelekezetét fegyveresen megtámadni." Fegyveres csoportosulás nemes ós nem nemes, földesúr és paraszt, nemzetiségi és vallásfelekezet közti fegyveres támadás! (Mozgás a baloldalon.) No már nekem az a nézetem van, hogy mikor ennyire fajult a dolog, és a fegyveres csoport az utczára ment osztályháborut kezdeni: az az én nézetem szerint már nem czivódás, hanem polgárháború, lázadás; és minthogy nézetem ez : azt hiszem, hogy ezen esetet szükségszerüleg ide kellett bevenni. Azt méltóztatik mondani, hogy a 161. §. sem tartozik ide, mert hiszen ezen szakasz a toborzásról szól: holott e fejezetben a lázadásról van szó. Igaza van a t. képviselő urnák, ez toborzás. De minthogy egy genusnak vannak egyszersmind speciesei is, mit a t, képviselő ur éppen oly jól tud, mint én, és minthogy a lázadásnak egyik válfaja az államhatalom beleegyezése nélküli fegyvercsapatoknak gyűjtése ós organisálása az állam területén: ennél fogva méltóztassék megengedni, hogy ez — egyik speciese a lázadásnak, a genusnak. A lázadás a genus, speciese pedig a jogtalan toborzás. Nincs ellentótben, sőt ugyanazon alkatelemekből alakul ezen cselekmény, mint a fejezetben meghatározott bűntett többi esetei. A czólban különbözik ez a többiektől; de megegyez abban, hogy fegyveres csoport a tényezője, s hogy e fegyveres csoport — az államhatalom akarata ellenére, vagy legalább akarata nélkül gyűjtetik. Igen helyesen méltóztatott mondani, hogy e bűntettnek neve jogtalan toborzás, én csak azzal egészítem ki, hogy az, ami jogtalan toborzást képez : az egyszersmind a lázadásnak egyik válfaját képezi. A közhivatalnok megvesztegetése: egyszerűen megvesztegetés ; de a megvesztegetés egyszersmind hivatali bűntett is , az emiitett species tehát válfaja a hivatali büntettek genusának. Ily válfajok nagy számban fordulnak elő mindenik törvénykönyvben, s osztályoztatnak és beosztatnak több alkatrészeik, jellemük szerint. Ez ellenveté-