Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-326
180 326. országos ülés deczember 18,1877. sitett" az következik „megrongál." Azonban nagy a különbség a között, ha valaki egy egész okiratot jogtalanul megsemmisít és aközött, ha csak megrongál, mert lehet valamely okiratot lényegtelen részeiben is megrongálni, a nélkül, hogy ezen imputatio alá esnék. Ennélfogva a következő módositványt vagyok bátor a t. háznak elfogadásra ajánlani: A 406. §. harmadik sorában e szó után „megsemmisít", tétessenek „lényeges részeiben." Molnár Aladár jegyző (újra felolvassa Hosztinszky János módositványát.) Csemegi Károly államtitkár: T. ház! Ugyanazon okoknál fogva, a melyek miatt hozzájárultam Teleszky képviselő ur módositványához, vagyok kénytelen ezen módositvány ellen szólani, mert attól tartok, hogy ezen módositvány a praxisban sok zavart és nehézséget idézne elő. Arról nem lehet szó, hogy ha valamely okirat megrongáltatik azon részeiben, a melyek az okirat lényeges részeit nem képezik, ezen §. alá subsummáltassék : mert nem papiros megrongálásáról, hanem okirat megrongálásáról van szó, tehát azon részeiről az okiratnak, melyek azt speciális okirattá teszik. Ellenben ha hozzá tesszük, hogy „lényeges alkatrészeiben", akkor minden esetben előáll azon kérdés, pl. a dátum megváltoztatása vagy kiszakitása esetében : vajon a dátum lényeges része-e az okiratnak, vagy sem ? E tekintetben én vitára okot adni nem akarok. Ennélfogva, miután a törvényjavaslat azt mondja „jogtalanul megsemmisít, megrongál", azaz jogtalanul megrongál , vagyis oly képen, hogy ezáltal valakinek részére kár történjék, jogtalan kár ; ezzel ki van fejezve minden a mit kifejezni szükséges, a nélkül, hogy a controversiára alkalmat adjunk. Ennélfogva kérem, méltóztassék a szöveget megtartani. (Felkiáltások: Maradjon a szöveg!) Gulner Gyula jegyző (ismét felolvassa Hosztinszky módositványát.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a 406. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint V (Elfogadjuk l) A bizottság a §-t változatlanul elfogadja. Gulner Gyula jegyző (olvassa a XXXUI. fejezet czimét, a 408—411. %%-at, a XXXIV. fejezet czimét, a 412—413, §§-at, a XXXV fejezet czimét és a 414. §-í, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa a 415. §-í.) Teleszky István: T. képviselőház ! Van szerencsém bejelenteni, hogy utolsó módositványomat adom be a törvényjavaslathoz. (Derültség.) Ezen módositvány pedig ez: a jelen szakaszban a hamis bukás büntetésének megállapitásáról van szó. Helyesnek tartom, hogy a hamis bukás lehetőleg szigorúan büntettessék, és sok jót várok e tekintetben a törvényjavaslattól, nem ugyan épen azért: mert nagyon szigorú büntetéseket szab ; hanem főleg azért, mert szabatosan megállapítja ugy a hamis, mint a vétkes bukás eseteit. Mégis különös tekintettel arra, hogy a fegyházbüntetésnek a törvényben elfogadott minimuma két esztendő, és annak egy évre való leszállítására tett indítvány a jogügyi bizottságban többségre nem talált, a hamis bukás büntetésének oly mérvben való kiszabását, hogy három évi börtönnel büntettessék, akkor, ha 500 frtot meg nem halad a kár, ós ha a kár az 500 frtot meghaladja, 5 évig terjedhető fogházzal büntettessék : tulszigorunak tartom. Azt hiszem, hogy a törvényjavaslat egyéb §§-al, nevezetesen a 361. ós 378. §§-al való összhang is megkívánja, hogy ne 500, hanem 2000 frt vétessék fel mint határösszeg a nagyobb büntetés alapjául, mint ez az idézett §§-ban a csalásnál és az okirathamisitásnál is felvétetik. Ennélfogva indítványozom, hogy a 415. §-ban előforduló „500" helyett „2000" szó tétessék. Ezzel ugy hiszem, elég súlyosan meg van büntetve a hamis bukás. Gulner Gyula jegyző (olvassa Teleszky István módositványát.) „Az „500" helyett tétessék „2000." Pauler Tivadar előadó : Minthogy a büntetőtörvény egyik kívánatos tulajdona az, hogy a büntetések kellő összhangban legyenek, a csalásnál pedig 2000 frt lett elfogadva, részemről nem ellenzem a módositványt. Elnök : Méltóztatnak elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezését ? (Nem \) Méltóztatnak elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezését Teleszky képviselő ur módositványával ? (Elfogadjuk \) Elfogadtatott. Gulner Gyula jegyző (olvassa a 416. %-t) Wahrmann Mór: T. képviselőház ! Én első és utolsó módositványomat vagyok bátor bejelenteni. (Derültség.) Ezen szakaszban itt egy oly kifejezés használtatik, melynek fogalma tulajdonkép az üzleti és kereskedelmi világban határozottan megállapítva nincs. T. i. az első pontban az áll : „árkülönbségi üzlet." Tulajdonkép minden üzlet árkülönbségi üzlet. Az illető kereskedő azért veszi az árut, hogy drágábban adja el, és esetleg az történik vele, hogy olcsóbban adja el. Tehát az, hogy mi az árkülönbözet, mely a vétkes bukás vétségét maga után vonná, megállapítva nincs. Lehetnek oly üzletek, a melyek igen merészek, a hol az illető nem azzal a tárgygyal kereskedik, hanem beavatkozik egy másnak az üzletébe, a ki ezzel kereskedik, és pedig teszi ezt erején tul ugy, hogy czélja egyedül az, hogy az árkülönbözetet felvegye, a mi aztán vétséget vonhat maga után és megbüntetendő ; hanem hogy átalában minden árkülönbségi üzlet megbüntetendő, az felfogásom szerint nem fogadható el.
