Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-323
32:3. országos Illés deexemher lf>. 187". 149 Vagy követnek önök irányt, meggyőződést: méltóztassanak^azt kimondani: ha pedig az nincs, ha a magyar nemzet közvéleménye nem csalatkozik és önök csakugyan szándékoznak a nemzet ezen akaratának érvényt szerezni: meddig akarnak még várni; hiszen most már mégis itt volna a tett ideje. .Ennek alapján bátor vagyok a t, ministerelnök úrhoz a következő rövid interpellátiót intézni. (Olvassa.) Interpellatió a t. ministereinök úrhoz! A legújabb hirek szerint Szerbia fejedelme újból hadat üzent Törökországnak, parancsot adván egyúttal hadseregének a török határ átlépésére. Van-e a t. ministereinök urnák erről hivatalos tudomása "? Ha van. kérdem : a monarchia külügyi kormányzata tudtával és a magyar kormány belenyugvásával történik-e ez époly becstelen mint indokolatlan támadás a Török birodalom ellen ? Ha a kormány ez eljárást helyesli, mivel bírja azt indokolni ? Ha nem helyesli, kérelem: szándékozik-e azonnal lépéseket tenni, hogy a Szerb fejedelem ez ujabb szerződésszegéstől eltiltassók, esetleg annak végrehajtásában erővel megakadályoztassák ? (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök : Ezen interpellatió közöltetni fog a ministereinök úrral. Még Perczel László képviselő urnák van bejegyezve egy interpellátiója. Perczel László : T. ház! Teljes öntudatával vagyok én annak, hogy a parlament legkevésbé lehet azon hely, melyben egyes vidék, vagy partikuláris érdekek iránt pártfogást lehessen keresni; azért megvallom, hogy alig merném rövid időre a t. ház ügyeiméi igénybe venni, hogyha nem tudnám, hogy azon kérdés, a mely interpellátióm tárgyát képezi, oszágos kérdés. Sőt megvallom, hogy ha tekintem pénzügyi helyzetünket és az oly szórnom tapasztalásokat, melyeket épen a vasúti építkezések terén tettünk, alig volna bátorságom itt a vasúti kérdést jelenleg érinteni, ha egy uj tervezetről vagy az állam ujjabb megterheltetéséről lenne szó. De mikor tudjuk, hogy a budapest-bieske-tatai vasútvonal már a volt kormányok programmjában is bent foglaltatott; és ezt a jelen kormány nem csak el nem ejtette, de azzal most is érdeklődéssel foglalkozik; midőn tudjuk, hogy annak kiépítése könnyen, az állam termeltetése nélkül is megtörténhetik : azt hiszem, a t. ház némi elnézéssel lesz, ha interpellátiómat épen ezen időben beterjesztem. Nem fogom hosszasan indokolni ezen vonalnak fontosságát; legyen szabad csak annyit említenem, hogy már 1872-ben az akkori kormánynak 8—10 ajánlat tétetett ezen vasútnak garantia nélküli kiépítésére: sőt annyira ment már az alku a kormány és egyik consortium között, hogy csak a szerződés aláírása volt hátra: de az utolsó perezben meghiúsult a terv az akkori pénzügyminister — mindenesetre igen téves és illusorius azon számítása következtében, mely szerint egy vasutat, a melynek kiépítésére oly sokan és pedig épen garantia nélkül vállalkoznak: legjobb az államnak magának kiépíteni. Illusoriusnak mondom ezen számítást azért, mert a pénzügyminister legjobban tudhatta, hogy az állam már akkor sem volt, és még sokáig nem lesz azon helyzetben, hogy saját erejéből vasutat épithessen. Természetes, hogy mikor egy ilyen vasút érdekében felszólalok, semmi esetre sem akarok a t. közlekedési minister urintentiói iránt bizalmatlanságot mutatni; sőt határozottan kimondom, hogy a mennyire azokat ismerem, teljes bizalommal vagyok irántok. De nem tartom indokoltaknak azon kételyeket, melyeket táplál arra nézve, hogy ezen vasutat csak bizonyos óvakodással meri idegen kezekre bízni. Ha meggondoljuk, mily nagy horderejű e vasút, mily fontos katonai szempontból, hogy azon vidék ez irányban már évek óta minő bizonytalanságban van : azt hiszem, nagyobb hasznot teszünk az államnak, ha egy kinálkozó alkalmat el nem szalasztunk, mint ha bevárjuk azon valószínűen sokára bekövetkező időt, mig e vasút kiépítésére az állam maga vállalkozhatik. Kérem interpellátiómat felolvastatni. Molnár Aladár jegyző (olvassa Perczel László interpellatióját.) Interpellatió. Tekintve azt, hogy a budapest-bicske-tatai vasútnak kiépítése által Budapestnek Bécscseli összeköttetése az eddigieknél tetemesen megrövidíttetnék, ós ez által Budapest ós az ország egy igen nagy részének kereskedelme nagy mérvben előmozclittatnék és megkönnyittetnók; tekintve azt, hogy ezen vonal katonai és hadászati szempontból majdnem nélkülözhetlen; tekintve azt, Hogy ezen vonalnak kiépítésére könnyen találkozhatik vállalkozó, ki azt az állani terheltetése nélkül kiépítené, és végre; tekintve azt, hogy ezen vonalnak országos fontossága és szüksége a volt kormányok által is beismertetett, a mennyiben az vasúti programútokban bennfoglaltatott: Kérdem a tisztelt közlekedési minister urat: 1-ör, beismeri-e azt, hogy a budapest-bicsketatai vasútnak, Győr vagy Szőny felé kiépítése országos fontossággal bír, hogy az kereskedelmi és hadászati tekintetből szükséges és előnyös ? 2-or, melyek azon akadályok, melyek ezen vonalnak kiépítését eddig gátolták ? elhárithatók-e ? és ha igen:
