Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-297

297 országos ülés november 3 1877 89 Ez azt jelenti, hogy a bizottság sem látja a bankkérdést megoldva, hanem hát a kormányra bízza azt, hogy jövőben tegyen intézkedéseket, amelyek mellett a helyzet kevésbé érezhető lesz, En azt gondolom, ezen indítvány maga elitéli az egész törvényjavaslatot (Helyedéi halfelül) és ezen indítvány nem egyéb, mint az a czukros indítvány, a mely Oroszországba küld bennünket tanulmányozni a czukoradót (Derültig balfelöl.) Mit tehet e téren az állam, ha a banküggyel nem rendezi a maga dolgait. Hallottam említeni, hogy utasítsa a vaspályákat, hogy adjanak azok is eseomptot. A magyarországi vaspályákat rábírni, hogy a maguk pénzéből adjanak a bankdotatióra, nem tudom, hogy lehet; hiszen azoknak maguknak is szükségük van a pénzükre, hiszen azoknak az államsubventiojával kell a kamatokat fizetni. (Helyeslés balfelöl.) De még ha volna is pénzük, eltiltani kellene ezen üzlettől a vasutakat. Megvan a példa Ausztriában, hogy az Erzsébet-pályát majdnem az tette töukre, hogy a vasúti üzlet mellett banküzletet is csinált. Ismétlem tehát, hogy az én belső meggyőződésem szerint is javuló helyzetről egyátalában szó sincs. Es épen azért, bocsánatot kérek, de meg nem foghatom, hogy a t. jobboldali ellenzék két tagja is már hozzá szólott ezen törvényjavaslathoz oly alakban, hogy azt Ők elfogadják; de különösen megfoghatatlannak tartom azért, inert a t. pártnak a bizottságban jelen volt t. képviselője az éu t. barátom Bujanovits képviselő ur egészen máskép nyilatkozott. (Hulljuk \) A t. képviselő ur azt mondta, hogy elvben nincs az ellen, hogy a National-Bankkal egyezség köttessék, azonban ezen egyezség ki nem elégíti. Miután azonban van reménysége, hogy az alapszabályok belértékére nézve módosításait, melyek a javaslatot javítják, el fogja a bizottság fogadni, ennélfogva általánosságban ezen föntartással elfogadta. Miután azonban egy módosítása sem fogadtatott el: fel kell tennem, hogy most velem fog a t. képviselő ur szavazni. (Derültség.) Azonban t. ház, nem is ezen rendezés volt a t. kormánynak tulajdonkcpeni programmja. Altalános, köztudomású dolog, hogy a t. kormány szándéka volt cartellbank utján rendezni a bankkérdést. Én azt hiszem, hogy ezen cartellbank kérdése elég fontos arra, hogy ennél rövid ideig időzzünk. A bankügyi bizottság jelentése csak futólag érinti ezen cartellbankot. Azt hondja, hogy ezen terv gyakorlatilag tökéletesen megfelelt volna-e a kitűzött czélnak, azt kutatni a bizottság nem tartja feladatának. Én azt hiszem ezen vóleinénynyel szemben, hogy a létező viszonyok között a cartelbank felelt volna meg legjobban a situatiónak és Magyarország érdekének is. EÉPV H. NAPLÓ 3875—78. Xill. KÖTET. Hanem min is múlt a cartellbank kérdése ? Múlt azon, hogy az osztrák nemzeti bank az első felszólításra nem volt hajlandó a cartell-bankot megalapítani. És kérem a t. házat, engedje meg nekem, hogy elmondjam, — hiszen nem titok, közkézen forgó adatok, — hogy minő kifogásokat tett az osztrák bank a cartellbank létesítése ellen. 1875. ápril 19-iki válaszában. — mellesleg említve, egy pár nappal a májusi stipulatió előtt, — a magyar ministeriumhoz a cartelbankról a többek között ezeket mondja, a melynél fogva azt meg nem alapítja: először, hogy ezen önálló cartellbank 30 millió tőkével 70 millió bankjegyet bocsátana ki és ez sok Magyarországra. Már engedelmet kérek, én azt hiszem, hogy a cartellbank lehetőségét nern czáfolja meg azon argumentum, hogy sok volna azon 70 millió. A másik ellenvetés volt, hogy a két bank nem lenne egymással jó viszonyban. Bocsánatot kérek, ez megint a két banktól függ és ha akarnak, lehetnek egymással jó viszonyban, de irnpossibilitását ezen kiíogás sem mondja a cartellbank létesítésének. Azt mondja tovább a bank válasz, hogy Amerikában a sok bank nem szül jót. Már hogy Amerikában 1/200 bank levén, ha egy kettő megbukik, az igen könnyen megtörténhetik, de itt csak kettő volna, és ez is majdnem egy, csak külön organismussa! ós mindenik hivatva volna, hogy a maga területén kielégítse a politikai és financiális követeléseket. A negyedik kifogás az volt, hogy Németországban lehet több bank, mert az érez beváltás nincs felfüggesztve. Én ezen kifogást érteném, ha arról volna szó, hogy az érez beváltással biró bankok lépjenek egymással cartell viszonyba; de itt olyanokról van szó, melyeknek mind a kettőnek kényszer forgalma van. Tehát a Németországra való hivatkozás nem találó. Ezen kifogások közült. ház, egy sem olyan, mely megállhatna helyét a tekintetben, hogy ezek miatt nem volna létesíthető a cartellbank. De tulajdonképen nem is ezek voltak a.z indokok, mert a bank válasza azután így folyik, és én nem gondolom, hogy tévedek, ha azt állítom, hogy a következő kifogások voltak az indokok arra, hogy a cartellbank létesíthető nem volt. E kifogás az, hogy a bankkérdós rendezésénél nincs a bank követeléseinek rendezéséről a magyar kormány felszólításáról szó; és az, hogy Ausztria volna az, mely a bankügy olyan rendezésének, hogy Magyarország külön bankot kapjon, minden hátrányát viselné. Az első kifogás alatt értetik a 80 millió bankadósság. Hogy állunk e tekintetben? (Halljuk!) Ugy, hogy még tavaly a t. ministerelnök ur nyilatkozatai szerint mindenki feltehette azt, hogy a 80 millió kérdése szorosan a bankügy rendezésére nem tartozik. Én talán magam voltam az, 12