Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-297

297. országos ülés november 3. 1877. 85 mészetesen oly conditiókkal, a melyek politikai ós hiteligényeinket kielégítették volna, s a mely mellett garantia mutatkozott volna a bankügyben Magyarország érdekeinek czélszerü kielégítésére. — De ha nem sikerült volna? Nem maradt volna más hátra, mint a különálló magyar bankot létesíteni. Mert t. ház, azon közgazdasági kérdések közt, melyek megoldásra várnak, nincs fontosabb, mint a bankkérdés, vagy legalább alig van. Ez ugy következményeiben, mint más tekintetekben egyike a legfontosabb kiegyezési kérdéseknek, akár mezőgazdasági, akár kereskedelmi és ipari érdekeinket vesszük. Feltéve, hogy Magyarország hitelügye, bankügyi politikája függetlenítve legyen minden idején befolyástól, amaz intézet, melynek kezelésére bízza az ország ezen ügyet, kell hogy a bankszerű kezelés kívánalmain kívül ne ismerjen más érdeket, mint Magyarország jogos hiteligényei kielégítését. Ama törvényjavaslat, mely íme előttünk fekszik, a bankkérdés megoldását akként czélozza, hogy Ausztria és Magyarország közt a bankügy lövőre közös legyen, még pedig szerintem a közösségnek oly módjával, mely nem felel meg Magyarország sem financiális, sem politikai érdekeinek. Sőt a mely berendezés tulajdonkép nem is közös bankra van számítva, hanem addig érdemére nézve egy egységes osztrák bankra szól. Maga a bizottság jelentésében elismeri, hogy a bankügy rendezése, rendszeritése és fejlesztése kizárólag Magyarország ügye és senki által kétségbe nem vonható jogunk van a bankügyet önállóan elintézni. Én is fölteszem azon kérdést : vajon a tapasztaltak és az eddigi eredmények után ezen törvényjavaslat belbecse olyan-e, a melynek kedveért azt el lehetne fogadni, még azon esetben is, ha a bank, amint itt van tervezve, nem centralisticus, hanem valóban közösbank volna? Én azt gondolom, hogy erre legkevesebb szükségünk sincs. Igaz, hogy a részvényekre alapított magánbanknál a részvényesek alapszabályszerü jogos befolyását ignorálni nem lehet. Azonban t. ház, itt egy különös körülmény áll velünk szemben. A bank részvényeinek legnagyobb része köztudomás szerint külföldiek kezében van elhelyezve, s ezen statútum szerint a bank közgyűlésében, tehát a banktársulat főközegében külföldi részvényes nem vehetvén részt, a statútumok értelmében a bankügyeire egyedül azon osztrák körök folyhatnak be, melyeknek az ő részvényes érdekeik mellett megvannak a maguk politikai érdekei is. Ezt t. ház, más államokban nem látjuk. A német birodalmi banknál szó sincs arról, hogy a bank közgyűlésén, mely a banktársulatnak főforuma, külföldi részvényes részt ne vehessen ; csak az igazgatótanács tagjának kell belföldinek lenni. Ugy emlékszem t. ház, hogy midőn az escompte-bankról szóló törvényjavaslat létesült, ebben sem volt ama kikötés fentartva, hogy a külföldiek részt ne vehessenek. Ha jól vagyok értesülve, a franezia banknál is lehet külföldi a közgyűlés tagja. A törvényjavaslat szerint, a mint szeren- , csém volt megjegyezni, a nemzeti bank megmarad azon kezek vezetésében, a melyeknek eljárása a múltban szerintem nem nyújt nékünk megnyugtatást, hogy ezentulra is a magyar bank kezelését nyugottan rábízhassuk. Ezen aggodalomtól, t. ház, a különálló magyar bank kétség kívül megóvna. T. barátom Wahrmann előadó ur, és tegnap a ministerelnök ur kifejtették abbeli meggyőződésüket, hogy hiszen tiz évre történt ezen egyezkedés s tíz év múlva Magyarország jogával élhet. Már én tartok tőle, hogy ha most oly nehéz a még korábban le nem kötött jogot érvényesíteni: tiz év múlva kétségkívül még nehezebb leend Magyarországot a mostani bécsi befolyás alól emancipálni. Méltóztassék figyelembe venni, hogy már az 1870-iki bankenquéte alkalmával többen, különösen még oly tekintélyes képviselő is, mint Csengery képviselő ur, aggodalmukat fejezték ki erre nézve, hogy ha akkor — 1870-ben a nemzeti bankkal kiegyezkekedés történik, ez nehézséget nyújthat a későbbi kibontakozásra, és ha ez történnék, nehéz volna a hazai hitel ügyét önálló, szilárd alapra fektetni a privilégium lejárta után. Mennyivel inkább fog ez kétségkívül bekövetkezni, ha most, a privilegum lejártával is majdnem a status quon egyezkedünk, és ha törvényileg czikkelyezi be a képviselőház a nemzeti bankhoz való eddigi viszonyt. De t. ház, az egész bankstatumban, mely íme a t. ház ítélete előtt van, egy pont sincs, a mely tiz év múlva a kibontakozást lehetővé tenné, va.gy a kibontakozásra az előkészítő lépésekre nézve, biztosítékot nyújtana. Az alapszabályok 105. §-a szerint s az egyezmény 4. §-a értelmében a banktanács a szabadalom meghosszabbításánál a két államkonnánytól kéri az engedélyt. De azon esetben, ha például a nyolezadik év lejártával a magyar törvényhozás elhatározná azt, hogy a tiz év elteltével önálló magyar bankot kivan felállítani : száz meg száz útja ós módja van a banknak, anélkül, hogy a névleges 50 milliónyi dotatiót megvonná, akár a hitel restringálása, akár magyar papírok a Lombard üzletből való kizárása áítal Magyarországot oly prés coliéba kergetni, {Helyeslés balfelöl.) hogy a bekövetkező idők multával is kénytelenek leszünk, a mostani is, akkor is létező osztrák bankkörök kívánsága előtt kétségtelenül meghajolni. De tegyük fel, aminek lehetősége nincs kizárva, hogy a bankstatutumba csakugyan fölvétetik az, amitől sok okunk van félni, hogy egy bizonyos jövedelem felüli osztalék a bankkövetelések fedezésére, amortisátiójára fordíttassák: akkor nem történik más,