Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-295
36 295. országos ülés október SÍ. 1877. kényes cselekvésének áthághatlan korlátját képezze. De ezen elv az államok közt fenálló viszonyban nem alkalmazható. A nemzetközi érintkezések terén a jog forgalma, bármily szép legyen is: mégis csak képzelgés; államnak állammal szemben csak két eszköz áll rendelkezésére, hogy érdekeit megóvja és czéljait megvalósítsa: a kedvező pillanat és alkalom, és ezért a Kechtsverwirkung theoriája igenis áll, de csak azon nemzetekre nézve, melyek önkényt lemondanak életképességükről s az által a jogosultságukról is. És ha ez igy van t. ház, — pedig nekem ugy látszik, hogy az összes történet ezen felfogás mellett szól, — ki vonhatná kétségbe Magyarország jogát egy önálló független jegybankhoz mindaddig, mig erőnkben bizva biztosan remélhetjük, hogy a kedvező pillanat beálltával az önálló, magyar jegybankot felállíthatják ; nem szűnt meg jogosultságunk akkor sem, ha önkényt lemondunk arról, igtassuk vagy ne igtassuk bár törvénybe. S a jog mellett a második kérdés mindenesetre a kivitel lehetőségének kérdése, {Halljuk !), és. én azon kérdésre, hogy jelen viszonyaink közt lehetséges-e egy önálló magyar jegybank felállítása : a magam részéről határozottan igennel válaszolok. Nincs semmi ok, a mely az ily vállalatnak absolut kiviheíősége ellen szólna, sőt azt hiszem, hogy még a szükséges érczfedezetet is megszerezhetjük, ha minden áron akarjuk. B. De a jognak és a kivitel lehetőségének ezen feltétlen elismerése daczára sem járulhatnék azok nézetéhez, a kik az önálló magyar jegybanknak rögtöni felállítását sürgetik. Nem tehetem pedig ezt 1 már csak azon egy okból sem, mert meggyőződésem szerint á gyakorlati czélok megvalósításánál a főkerd/'s nem az, hogy helyes-e a kitűzött' czél,: nieri hiszen ez már annak felvetése által íddóntetett; nem az; hogy lehetséges-e, mert hisz enélkül képtelenség volna ; hanem igenis egyedül a2, ;: hogy a c'zél elérésére fordított erőkifejtés ós áldozatok elfensúlyoztatnak-e az előnyök által. Bármelyik oldalról tekintsem a kérdést, nekem' ugy látszik, hogy az áldozatok mindenkor túlhaladják az '.előnyöket. Ha a jegybankok valóbán ' azon bűvös hatással birnának. melyet azoknak igen sokan és többek közt az egyik különvélemény aláírója is tulajdonítani látszanak, ha képesek lennének' hitelt, vágy legalább olcsóbb hitért 5 ' teremteni: akkor igenis minden tétovázás riélkül a legnagyobb áldozatokkal sietni kellene ily ^anköt létrehozni, mert ezen. esetben a fokozödÓ^előhy^yt.'i^'á még eddig nem 'létezett, de a báinkfáltái' 'íte^rehifett : hitel folytonos hatása kétségki\mí'/bőVén' 'kárpótolná a ; másik' oldalon fizetett á£tB;pe' fafdálpin t. ház. a bankok, még a jegybankok sem'fieremtének semmiféle hitelt, spt önhiáguk isf &' már létező, s ami még fóntosabb, bizonyos fejlettségre emelkedett hitelviszonyok termékei. Jól tudom, hogy a jegykibocsátás nem tartozik a tulajdonkópeni bankárüzletek sorába, sőt a magam részerői nem habozom kimondani, hogy azon jegykibocsátó intézetet tartanám legczélszerübbnek. amely tartózkodva minden bankár üzlettől, csakis teljes érezfedezettei biró jegyeket hozna forgalomba. Azt hiszem azonban, hogy mi — nem most, de valaha is — azon helyzetbe aligha fogunk jutni, hogy a bankárüzlet ós a jegykibocsátás egyesítéséből származó haszonról lemondhatunk, s azért midőn jegybankról szólok, engedje meg a t. ház, hogy általában a hitelviszonyokra is kiterjesztüesseni figyelmemet. Ha a valutát helyreállíthatnék, a kérdés, legalább nézelem szerint igen egyszerű lenne, mert ekkor mindig ragaszkodván azon elvhez, hogy jogunk fenáll. mert mégsem semmisíthető: egyszerűen előtérbe lépne a tulajdonképeni bankkérdés. Azaz vitáthozhatnánk a felett, hogy az egy vagy több bankrendszert honositsuk-e meg, a fedezet igy vagy amúgy alakítsuk meg. A vita addigi folyamából azonban, szerintem egy dolog határozottan kitűnt: az, hogy e házban nincs nézeteltérés arra nézve, hogy a valuta rendezése jelen viszanyaink között majdnem leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik, és. hogy xalán csak oly áldozatok árán volna elérhető, melyeket az ország meg nem bir. De óm, t. ház. még egy lépéssel tovább megyek. Ha egy jótékony tündér megajándékozná a monarchiái azon összeggel, mely az államjegyek beváltása és a 80 millió törlesztésére szükséges: még ezen esetben sem tartanám ezólszerüuek a valuta rendezését rögtön megkísérteni. Összes hitel és magán érdek viszonyaink évtizedeken át a kényszerforgaiom hatása alatt keletkeztek ós alakultak és hozzá simultak annak követelmónyeihöz és feltételeihez. (Helyedéi). Ezen állapotnak egyszerre való megváltozhatása a készfizetés rögtön való behozatala, még ha az országnak áldozatába sem kerülne, oly megrázkódtatásokat idézne elő a társadalom terén, oly roppant hátrányokat okozna a közgazdaság minden ágában, annyira megingatná a magánszerződési viszonyokat, hogy az abból eredő nemzetgazdasági károsodás nemsokára aggasztó mérveket öltene. Es ezért azt hiszem, hogy valutánk rendezését nemis remélhetjük máskép, mint az egyedül helyes és ezélszerü utón : t. i. a nemzet jólétének évek hosszú során át fokozatosan előhaladó emelkedése által ; és azért, mert valutánk rendezéséről még hosszú ideig le kell mondanunk, mert azt nem erőszakolhatjuk ; le kell mondanunk az oly önálló bank felállításának lehetőségéről is. mely egyedül helyes alapon nyugodnék, t. i. az érezpénzzei való fizetésen. S igy nem lehet szó más önálló bankról mint olyanról, melyet a külön vélemények terveznek.
