Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-295
32 295. országos Blés október 31. 1877. hivataláról egyelőre lemondott és akkor azt mondotta, hogy : „Ily körülmények közt el nem háríthatván ez utón ugy az államkincstár, mint az egyesek hitelviszonyaira háramolható bajokat, kísérletet kellett tennünk, hogy nem lehetne-e az önálló bank létesítését kezünkbe venni; azonban oly nagyok voltak az állami és Magyarország jólétén aggódó fejedelem aggályai, hogy azokat nekünk, meglehet, saját gyengeségünk miatt, elhárítani nem sikerült. Ily viszonyok közt kötelezve éreztük magunkat lemondásunkat beadni, melyet ő fölsége legkegyelmesebben elfogadni méltóztatatott." Mit bizonyít ez ? Mindenesetre azt, hogy a nézetkülönbség a kormány és fejedelem közt oly nagy volt, hogy ezen különbségért a felelősséget a ministerium magára vállalni nem akarta, s kötelességének tartotta beadni lemondását. 0 felsége is. ugy látszik, felismerte, hogy haszontalan volna a ministeriumot tovább capaeitálni akarni és a a benyújtott lemondást elfogadta. No már uraim, ha azután takintetbe vesszük azt, hogy rövid néhány nap közbejötte után ugyanazon ministerium megint elvállalta hivatalát, hát mi birta rá a ministeriumot. mi történt azon idő alatt, a mi a ministeriumot lemondásának visszavételére birta ? talán 0 felsége módosította nézetét, talán eloszlottak aggályai és meggyőződött az önálló bank létesítésének lehetőségéről ? Nem ; sőt amint látjuk, a kormány egy törvényjavaslatot terjesztett be a képviselőháznak, nem a magyar bank felállításáról, hanem az osztrák-magyar banktársulat létesítéséről. Hiszen, kérem, mi köze a magyar törvényhozásnak az osztrák bank létesítéséhez ; hiszen ezt senkisern kívánta ? Tehát miért mondottak le önök ? Mert nem kapták' meg az engedélyt az önálló magyar bank létesítésére ós most mégis megtartják hivatalaikat azért, ,hogy egy osztrák-magyar bankot létesítsenek ? Én itt t. ház, igen szükségesnek, igen kívánatosnak látom azt, hogy a t. ház megkívánja a ministeriumtól, hogy adjon magyarázatot és felvilágosítást azon irányban, a mint azt t. barátom Helfy kérte. Azt mondja a ministerelnök ur, hogy oly nagyok voltak az államai és Magyarország jólétén aggódó fejedelem aggályai, hogy azokat nekünk meglehet, saját gyöngeségünk miatt elhárítani nem sikerült. Hát igen szerényen azt mondja a ministerelnök ur, hogy saját gyöngeségük miatt. No, meglehet; hanem az is meglehet, hogy ami nem sikerült a ministeriumnak, mint Helfy barátom mondja, talán sikerülni fog a képviselőháznak, talán sikerülni fog az országgyűlés egyetemének, vagy ellenkezőleg sikerülni fog talán az, ami ugy látszik, a ministeriumnál sikerült, hogy ő felsége aggályai fognak bennünket meggyőzni, Hiszen mi egyebet nem kívánunk, mint hogy győzzenek meg bennünket arról, hogy az önálló bank létesítése több veszedelemmel, mint haszonnal jár az országra nézve, hogy annak felállítása lehetetlen, hogy az az országot valami nagy bajoknak tenné ki, s akkor legyen annyi bizodalmuk a mi hazafiságunkban is, hogy akkor mi azt nem fogjuk követelni. Annyi bizonyos, hogy az országgyűlésnek sikerülhet az, ami nem sikerült a ministeriumnak. Hiszen nem veszem az országgyűlést, hanem csak a pénzügyminister ur elődjét, Kerkapoly Károly képviselő urat. Neki sikerült a fejedelmet, az osztrák ministeriumot és az osztrák törvényhozást is capaeitálni arról, hogy az escompte bank felállításának utcába ne álljanak. Ez törvénybe is igtattatott; holott az egész világ tudta, hogy ez nem volt egyéb, mint az önálló magyar jegybank kezdete. Az egész világ tudta ezt, és ők sein csalódtak ez iránt, mégis beleegyeztek, mivel Kerkapoly urnák érvei meggyőzőbbek voltak az osztrák ministeriuméinál. Miután itt az ország legfontosabb érdekeiről van szó, arról, hogy a nemzet és a fejedelem között az egyenetlenség öszke vettessék-e ei, vagy sem: kötelessége a kormánynak a helyzetet megvilágositani, hogy vajon a korona oka-e annak, hogy Magyarország nem tud előre menni, vagy a kormánynak ügyetlensége? (Ugy van! a szélső baloldalon.) Falk képviselő ur azt mondja, hogy elvárja a ministerelnök úrtól, hogy erről nem fog többet szólani, miután ezt a kellő időben megmondotta. Nem áll! akkor nem volt a helyén, amidőn szólott, mert nem volt szabad a fejedelemre hárítani az egész dolgot, (Ugy van! a szélsóbaloldalon.) Ha a fejedelem azt kívánta tőle, ami az ő meggyőződésével nem egyezik, akkor kötelessége lett volna lemondani és megengedni a fejedelemnek, hogy keressen magának más ministeriumot. a mely az ő aggodalmaiban osztozik és a parlament többségére számithat. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Ha ily ministeriumot sikerült volna ő felségének találni, akkor létesült volna akarata; de ha nem talált volna ily ministeriumot, vagy azt. a melyet talált volna, a képviselőház többsége nem támogatta volna, kénytelen lett volna ő felsége az alkoímánv korlátainak engedni és akaratát megmásítani, valamint aggodalmaival felhagyva, elfogadni azt, mit a törvényhozás igényel és kivan. (Ugy van \ a szélsőbaloldalon.) Én azt, hogy egy alkotmányos ministerium a koronára hárítsa annak okát, hogy a nemzet kívánsága nem teljesülhet, a nemzet pedig a koronának tulajdonítsa azon csapásokat, melyek az országra hárulnak: a parlamenti kormány természetével, feladatával és felelősségével összeegyeztethetőnek nem tartom. (Igazi ugy vanl a szélső baloldalon.) Ha egy kormány megbukik, az lehet baj a ministeriumra nézve, hanem az ors..ágra nézve