Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-309
309. oríiágnr 1 ülés büntelő eljárásról szóló múlt országgyűlési javaslatnak elvei szerint az esküdtszékek, illetőleg bíróságok alakítását rendelet által eszközölje, — minek az akkori igazságügyinmister nagy hazánkfia Deák Ferencz ugyanazon évi ápril 29-ón kelt. és 105 szakaszból álló rendelettel meg is felelt. De mindezen intézkedések a hiányt nem pótolhatták, és mintán büntetői örvényeink értelmében a szerint, a mint a vádlott nemest vagy nemteleti, polgár vagy jobbágy volt: az eljárás* is változott. A büntető jogszolgáltatásban a zavar még nagyobb volt, és az úgynevezett „prudens judicis arbitrium"-nak tere még inkább szélesbült. Az 1849. évi eatastropha után polgári és büntetőtörvényeink hatályon kívül helyeztetvén, ezen utóbbiak helyébe az osztrák büntetőtörvénykönyv és az osztrák büntető eljárás hozatott be és 12 hoszszu éven át érvényben volt. Erdélyben, a társ-országokban, határőrvidéken és Fiume kerületében pedig mai napig érvényben maradt. Midőn 1861. évben az ..Ideiglenes Törvénykezési szabályok" megalkottattak, az osztrák bűn- j tetőtörvénykönyv hatályon kivül helyeztetett: — de a magyar büntetőtörvények egyszerűen viszszaállithatók többé nem voltak, a változó viszoszonyokhoz az 1848. évi törvényekben foglalt jogegyenlőség elvének követelményéhez képest módosításokat kellett tenni, melyek abban állottak, hogy a nemesek és nem nemesek által elkövetett büntettek büntetés módjának, nemének és mértékének meghatározása tekintetében többé különbség nem lehet ; az eljárásra nézve pedig, hogy a bünperek,— kivéve a főbenjárók és igen bonyolódótok, ezentúl ne Írásbeli, hanem sommás utón döntessenek. Ezen lényeges módosításokkal a magyal- büntetőtörvények, és a törvényes gyakorlat vissza lettek állítva. Nevezetes marad azon az összes törvényha Lóságokhoz intézett országbírói körlevél, a mely 1861. évi Sz-Jakab hava 23-án gróf Apponyi György aláírásával boosátatott ki. a melyben a most nevezett gróf többi közt ezeket mondja : „boldognak érzem magamat, hogy a Mindenható elérnem engedte azon időpontot, * melyben annyi viszontagság után végre lehetővé tette a hazai igazságszolgáltatást a törvény előtti egyenlőség magas elvének megsértése, a'lefolyt 12 év alatt támadt uj jog és birtokviszonyok megzavarása a közhite] megrenditése, és a jogfolytonosság megszakadása nélkül alkotmányos alapokra visz^ szavezetni." Azonban büntető jogszolgáltatásunk bajait sem az ..Ideiglenes Törvénykezési szabályok", sem a büntető eljárást szabályzó ministeri rendeletek nem orvosolhatták : ezen utóbbiak már csak azért sem orvosolhatták, mert törvény erejével nem ' uorember ÍZ. ]«77. 287 bírván, az eljáró bíróságok által különféleképen magyaráztattak, és így a büntető eljárást egyöntetűvé nem tették. Ennek bizonyságul elég felhozni azt, hogy például két egyenlő perbefogatási alsó bírósági' határozat ellen beadott felülvizsgálat olykor a Ouria mint legfőbb Ítélőszék által mint nem feliülvizsgálható egyszerűen visszautasittatik, — máskor pedig fölüívizsgálat végett elfogadtatván, — a/ vagy helybenhagyatik, vagy megváltoztatok: mely körülmény büntető jogszolgáltatásunk állapotának tarthatatlanságát még kirívóbb módon deríti ki, a mennyiben némely kérdésekben egyöntetűség az eljárásban még a magyar királyi Curiánál mint legfő bbitél ősz éknél sincsen biztosítva. De a legvitáíisabb kérdések felett is. milyenek az előző vizsgálat, vagy e nélküli befogatás, letartóztatás, vagy szabad láboni hagyás, kezességre bocsátás, a bűntények minősítése, a büntetés idejének meghatározása, és más egyébb fontos kérdések felett, biztos törvényes alap hiányában a bíró gyakran saját egyéni belátása szerint kénytelen határozni, és minthogy az egyéni belátás különböző és sokféle : természetes, hogy azok alapján hozott bírói határozatok is az egyéni szabadság vagy a boszuló igazság rovására nem egyszer különbözők, és egymástól eltérők lesznek. minek oka tagadhatlanui a rendszeres büntetőtörvényköuyvnek hiányában rejík. Ez büntető jogszolgáltatásunk állapotának lehetőleg hü rajzolata, es most ítéljék meg önök t. képviselők : vajon' az ország kára, és hitelének veszélyeztetése nélkül fentartható-e ezen állapot. továbbra is; vagy pedig nem kell-e minden módot és eszközt felhasználni arra. hogy az általam jelzett bajok gyökeresen orvosoltassanak ? Én részemről ezen égető bajnak mielőbbi orvoslását sürgetem, és miután én a bel erjesztett büntetőtörvénykönyvi javaslatban — tekintette! a, büntető anyagi jogra — a baj gyökeres orvoslásának módját feltalálom. — a sok gonddal, és alapos tudománynyal készített indokláshoz pedig alig tudunk valami ujat hozzá adni; — ha pedig az elvek megvitásába tüzetesen belebocsátkoznám, igen hosszura terjedne beszédem, én pedig a háznak türelmével visszaélni nem akarok, azért én a beterjesztett javaslatot azon kijelentéssel, hogy a javaslat részletes tárgyalásánál, annak egyes részeitől eltérő nézeteimet érvényre juttatni megkisérendem. — és azzal, hogy óhajtottam volna, ha a büníetőtörvényköuyvnek a büntető eljárást szabályzó alaki része is, hogy az elérendő czél annál tökéletesebb legyen, beterjesztetett volna — e törvényjavaslatot átalánosságban részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyedét fa tetszé?:) Zay Adolf: T. képviselőház! (8z tvazzunkV) A I. ház nagyon hangosan nyilvánuló óhajtásának
