Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-309

278 309. országos ülés november 23.1877. szabadságot biztosítottnak látom; de nem látom bármily jó anyagi törvény által sem: ha az eljárás helyesen megalkotva nincs. Az eljárás biztosithatja a polgárokat kiválólag, hogy az anyagi törvény igazságosan lesz alkalmazva és csakis azután lehet az anyagi törvényt megnyugtatólag megalkotni: ha biztosítva vagyunk arról, hogy az anyagi törvény minden intézkedése csak valódi bűnöst sujtand. s ha tudjuk azt, hogy a büntető hatalom ellen, ha kell, kellő biztosítást nyertünk az eljárás szabályai által. Az eljárás, ha helyesen megalkotva nincs, mindig félni lehet attól, hogy a büntető hatalom a büntető igazságszolgáltatást politikai czélok kivitelére és jogosult aspiratiók elnyomására foghatja lealacsonyítani. Fájdalom hazánk történelme erre nagy bizonyságot tartalmaz; hiszen számos eseteket tudunk, midőn az önkény sugalta eljárás által a törvény leple alatt hazánkfiai szabadságuktól és életöktől is megfosztattak ; holott ha oly eljárási szabályaink letteK volna akkoron, melyek a hatalom visszaélései ellen gátul szolgálhattak volna : bizonyára azon sajnos események nem jöttek volna létre. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A hazaárulás, a felségsértés és a hűtlenség bizonyára nagy bűnök és nagy megtorlást igényelnek : de mert tapasztalataink és a történelem tanúsága szerint épen a jó és helyes büntető eljárás hiánya miatt tudjuk, hogy hazánknak sok hű fiai lettek e bűnökben bűnösöknek kimondva és elitélve akkor, midőn elitéltetésök alapját képező cselekményekkel a nemzet osztatlan tiszteletét, mig magyar él. kiérdemeltek : én, t. ház, addig, mig az eljárás nem nyújt kellő biztosítékot, az embernek, a hazafiúnak az ellen, hogy esetleg hazája iránti legnemesebb indulataiért is üldözésnek lehet kitéve, addig szavazatommal ezen bűntettre alkalmazandó büntetésnem és meghatározásához hozzájárulni nem fogok. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Az eljárás van arra hivatva, hogy a büntettet és a bűnösséget megállapítsa: ha tehát nem vagyunk arról biztosítva, hogy az ártatlanság és bűnösség, ezen két ellentétes fogalom, minden kétséget kizárólag és mindenesetre a társadalmat megnyugtatólag fognak felderittetni : addig nem lehet a logika tanai szerint senkinek, de különösen annak, ki a társadalom és egyesek szabadságát szivében hordja, a büntetés nemeit és mérvét az egyes cselekedetekre megállapítania. Ezen nézetem természetes kifolyása az, hogy a beterjesztett anyagi törvényt, bár annak mielőbbi megalkotását szükségesnek tartom, az eljárás megalkotása előtt tárgyaihatónak nem tartom: mit a magam és társaim nevében benyújtandó határozati javaslatban indokolni is fogok. (Helyeslés a szélsőbalon.) Tekintve azonban azon lehetőséget, hogy a tisztelt képviselőház többsége véleményemben talán nem is osztozik, vagy ha annak helyességét be is látja, azért a beterjesztett javaslat tárgyalását a szükségesség elvéből kiindulva, *elha!aszthatóiiak nem tartandja, — mondom, ezen eshetőségtől kifolyólag a beterjesztett javaslat némely részeire észrevételeimet megtenni szükségesnek tartom. Az indokolás azon állítására, hogy a javaslat az igazság és hasznosság egyesitett elméletét fogadta el alapul, kiterjeszkedni nem akarok, csak azt jegyzem meg : vajon miként lehetne akár a halálbüntetést, akár azt, hogy a kisérlet mint véghezvitt bűntett büntettetik, akár az igazság, akár a hasznosság elvéből kimagyarázni. Nem terjeszkedem ki az alapelv vitatására ; mert véleményem szerint egy büntető törvény alkotásánál a törvényhozásnak úgysem lehet egyik büntető elméletet is mereven elfogadni, mivel azt tökéletesen keresztül vinni ugy sem lehet; de különben is az tisztán a tudomány körébe tartozik. s azért én megvallom, nem tartom gyakorlatilag lényegesnek, hogy bizonyos elmélet elfogadtassák s annak hasznosságot nem tulajdonitok. Nem tartom azonban indokolhatónak a büntető-törvény hármas felosztását; mert ha tekintetbe veszem is azt, hogy a jogsértő cselekményeknek a tudomány 3 fokozatát ismeri, ha megfigyelem is azt, hogy a külállamok törvényhozásainak nagy része a 3 felosztást fogadta el: nem utasíthatom el magamtól azon tudatot, hogy ezen elméletileg helyes felosztást gyakorlatilag még egy törvényhozásnak sem sikerült keresztülvinni; sőt midőn az elméletnek hódolva, a 3 felosztást vette alapul. ugyanakkor épen az elméletből kifolyó következtetéseket kellett figyelmen kivül hagynia,. Ettől eltekintve, ha ezen elméletileg helyes felosztás a gyakorlatban keresztülvihető volna is: még akkor sem tartanám azt magyar szempontból helyesnek, amennyiben a törvényhozásnak minden alkotásában vigyáznia kell. hogy alkotása a nemzet jogi meggyőződésének legyen kifolyása ; már pedig hazánkban a bűntett és vétségek közti különbségeket sem régibb büntető intézkedéseink, sem az 1843. javaslat el nem fogadta s az 1872. jogászgyülés a kérdést megvitatva, kimondta, hogy az alkalmazandó törvénykönyvben a 3 felosztás mellőzendő. Én azonban azért a törvényjavaslatot ez alapon is elfogadhatónak tartom : mert nem tartanám indokolhatónak azért a törvény létrejöttét megakadályozni, bár jobban szerettem volna, ha az mellőztetik; de ha már a javaslat a 3-mas felosztást fogadta el: gondoskodni kellett volna arról, hogy a törvény egész anyaga előttünk legyen, mert hármas felosztást fogadni el akkor, midőn előttünk csak a bűntettekről és vétségekről szóló