Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-308

252 308. országos ülés november 21. 1877. kednek ; minthogy pedig ezen jövedelem a határőrvidéki czéloktól el nem vonható, s minthogy ezen jövedelemnek csak kis része vétetik most igénybe azon tervezett vonal-részre, a mely a határőrvidéknek életszükséglete : azt hiszem, a másik kifogás sem áll, mert a jövedelem kizárólag határőrvidéki czéiokra fordittatik s a jövedelem megmaradt szabad része felett szabadon lehet rendelkezni az illető hatóságok utján a további culturális ezélok iránt. A harmadik nevezetes változás, a melyet a törvényjavaslat a módosítandó törvényen eszközöl, maga a vasút politikának alapeszméje. Ama törvény a határőrvidéki vasuiakra, valamint a magyar vasutaknak déli vonalaira combinaltan magán kezelést eontemplált, magán társulatnak akarta adni és ez által kezeltetni. E törvényjavaslat állami vasutat teremt, és az állam kezéből a vasut-politika nem adja ki, lehetővé teszi egészséges tariffa és vasút politika utján az ország érdekeinek mindenben megfelelő befolyjást eszközölni. Azt hiszem t. ház, hogy azt sem kell magyaráznom, hogy melyik előnyösebb az országra nézve, és melyik felel meg jobban azon követelményeknek, a melyeket most már az ország érdekében és különösen a vasut-politika tekintetében az állam feladatai iránt formálunk. Még két tekintetben érdemel ügyeimet e javaslat a módosítások tekintetében. Egyik az összeköttetés ugy nyugattal mint kelettel. E javaslatban nincs meghatározva sem a sziszek-károlyvárosi vonalnak kiépítése, illetőleg csatlakozási pontja, sem pedig a zimonyi vonallal való csatlakozás, és e körülmény a jövőre való elhatározásnak ezen fentartása egyik tekintetben nyugat felé aggodalomra adoti okot. De ettől eltekintve ezen összeköttetést, melyet pénzügyi és nemzetközi forgalmi tekintetek már ezáltal is indokolnak, indokolja azon körülmény is, hogy Eszék már is vasúti összeköttetéssel van ellátva, holott Vukovár, mely a dálya-vinkovezei összeköttetéssel jön be a forgalomba és szintén jelentékeny forgalmi központ, csak ez utón, az utóbbi összeköttetés folytán jöhet be a forgalomba. A másik lényegei változtatás, mely az 1873. XXX-ik t. czikken eszközöltetik: az, hogy mig ama törvényben a horvátországi részek építtettek volna állami kamatbiztositás mellett, a haiárőrvidéki részek pedig állami subventióval, itt az állam terhét képező vonal négy mórtföldre van reducálva, tehát az építés lehetőleg takarékosan vitetik keresztül, s másfelől a határőrvidéki vonalak tisztán és kizárólag, — a mi különben a dolog természetéből folyik, — a határőrvidéki beruházási alapokra vannak fektetve, illetőleg ezen jövedelemre és ezen jövedelmeknek tisztán a vasútépítésre szánt részére vannak utalva. Mondanom sem kell, hogy ez nem csak az országra nézve előnyös, de egyszersmind méltányos és szükséges is, miután ama határőrvidéki alap rendeltetésénél fogva — részben legalább — leginkább akkor felel meg e vidék érdekeinek, ha a legszükségesebbet és a leghasznosabbat létesítjük, t. i. a vasutat: mert ama vidék vagyonának értéke egyenesen ettől függ. Bizonyitja ezt a határőrvidéki erdő-üzlet meghiúsulása, mely főrészben tisztán közlekedési akadályok miatt állott be. Jakits horvátországi képviselő ur épen ezen építési tervre, illetőleg a vasúti politikának ezen combinatiójára tette kifogását, s minthogy különvéleménye jelentésünkhöz mellékelve van : igen röviden erre is kötelességemnek tartoni reflectálni. 0 különösen két kifogást tesz e javaslat ellen. Egyik az, hogy ezen határőrvidéki vasat építését a haiárőrvidéki alapból eszközli, mielőtt annak jogi természete elhatározva lenne ; másik az. hogv épen ez által praejudicium történik azon alap jövedelmének felosztása és azon többi culturczélok tekintetében, melyek ezen jövedelemmel összeköttetésben állanak. Az első kifogásra bátor vagyok megjegyezni azt, hogy az 1878. XXX. t,-cz., mely az erdők segregatióját a határőrvidéken keresztül vitte, határozottan és világosan két §-ban is megmondotta, hogy az erdőknek a határőrvidéki községeknek ki nem adott fele része állam erdőt képez. Tehát jogi szempontból ez határozottan és világosan el van döntve, s ezen álláspontot semmiféle törvény, semmiféle rendelet meg nem változtatta. Azon rendeletek, melyekre hivatkozás történik Jakits képviselő ur különvéleményében, tisztán és kizárólag a jövedelemről intézMinthogy a t. ház tagjai közt már ki van osztva a fiumei ipar és kereskedelmi kamarának ez ügyre vonatkozó felszólalása, szükségesnek tartom erre is reflectálni. A fiumei kamara a törvényjavaslatnak azon intézkedés tekintetében, miszerint a sziszek-károlyvárosi vonalnak kiépítését most elhalasztja, illetőleg időhöz nem köti, csatlakozási pontját meg nem szabja, azon aggodalmai hozza fel, hogy ez által a fiume-triesti forgalom a versenynek még jobban ki lesz téve, a mennyiben ha csak Sziszekig épül ki a vonal, akkor a déli vaspálya a sziszek-steinbrüeki öszszeköttetés utján teljesen eltereli a forgalmat, a melyet azután később nehéz lesz vissza terelni. Azonban t. ház, méltóztassék tekintetbe venni azt, hogy itt az az aggodalom, a melyet a fiumei ipar és kereskedelmi kamara kifejez, vagy épen nem, vagy nagyon későn érvényesülhetne. Ez az egész vonal oly hosszú és oly későn építhető ki azon alapból, a melyből kizárólag építendő, hogy évek múlnak el, mikor bekövetkezhetnék azon aggoda-