Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-307

307. orsaáiro* tüé* november 15 1877 241 legnehezebb feladatok egyike s annak minden egyes szakasza a legszigorúbb megbirálást, s beható tárgyalást igényli; mert csak egyetlen egy szakasznak is helytelen, elsietett megalkotása épen a polgárok szabadságát, életét és becsületét veszélyezheti. Ha tehát jó büntető-törvénykönyvet akarunk alkotni, múlhatatlanul szükséges, hogy osztatlan figyelmünket kizárólag e tárgyra irányozzuk, és hogy minden egyes intézkedés mellett vagy ellene felhozható érv itt előadathassák és megvitathassák. Mert ha ezen jogos követelménynek eleget nem teszünk, elérhetjük azt, hogy törvénykönyvünk lesz; de hogy jó lesz-e az. s áczélnak megfelelő: nem vagyok képes elhinni. Nem|tekintve azt, hogy a büntető eljárás szabványainak? megalkotása előtt, melynek hatását mindenki elismeri, legalább nézetem szerint az anyagi büntető törvények meghozatala nem helyeselhető, mert az által a büntető hatalom túlkapásai ellen egyesek érdekében szükséges védelemről gondoskodva nincs, s nem tekintve azt, hogy az anyagi büntetőtörvénykönyvet helyesen csak is az eljárás megismerése után lehet megalkotni; a kormány pedig sem az eljárásról, sem a kihágásokról szóló törvényjavaslatot elő nem terjesztette ; — nem tekintve ezeket, mondom, ha ínég tárgy álhatónak tartanám is a javaslatot: az elnökség előterjesztését nem fogadhatnám el. Nem fogadhatnám el azért, mert ha tárgyalásra kitűzzük, annak vagy az lesz természetes következése, hogy a ház a, törvényjavaslatot a maga egészében minden módosítás nélkül kénytelen iesz elfogadni; vagy pedig, ha annak megvitatását szükségesnek látja, minthogy nézetem szerint szükségesnek kell látnia, akkor azon törvényjavaslatokat, melyekre Zsedényi t. képviselő ur hivatkozott, s melyeknek tárgyalása ez év végéig múlhatatlanul szükséges. — táraralásra kitűzni nem lehet. Én elismerem, hogy ugy az igazságügyministerium. mint az igazságügyi bizottság a törvényjavaslatot behatóan és részletesen áttanulmányozta ós ugy a tudomány, mint a tapasztalat követelményeinek eleget tett ; de mindezen elismerésem daczára- a törvényjavaslatnak itt rövid idő alatt való tárgyalását és elfogadását ugy a tárgy nagyságával , mint a ház méltóságával összefórhetőnek nem tartom. (Helyeslések.') Én nem osztozom azok nézetében, kik a törvények alkotásánál egyes tudományos elvek megvitatását elégnek tartják: ellenkezőleg minden egyes szakasz megvitatását szükségesnek tartom épen a polgárok érdekében ; másfelől azonban meg kell jegyeznem a t. igazságügyminister ur megjegyzésére, igaz ugyan,hogy a törvényjavaslat régen ki van osztva valamint a bizottság jelentése is. de a ház tagjainak nagy része ezt nem tanulmányozhatta, KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. XIII. KÖTET. (Elleumondások) nem tanulmányozhatta, mert mindig oly tárgyak voltak szőnyegen, melyeket mindenki köteles volt figyelemmel kisérni, és a büntet'") törvénykönyvet valószínűleg csak is az igazságügyi bizottság tagjai ismerik teljesen. Most jelenleg is oly törvényjavaslat van alkotás alatt . melyet figyelemmel kísérni kötelessége mindenkinek, ki a haza érdekét szivén viseli. Én tehát t. ház, mert átlátom. hogy ha inost.vesszük tárgyalás alá ezen törvényjavaslatot, nem lesz idő annak minden egyes szakaszát kellőképen megvitatni, én pedig rósz törvényt alkotni nem óhajtok, kérem méltóztassék a büntető törvénykönyv javaslatának tárgyalását akkorra halasztani, mikor azt higgadtan, komolyan és behatóan tárgyalhatjuk; addig pedig kérem az igazságügyminister urat, hogy az eljárás, valamint az áthágások iránti törvényjavaslatot, melyek előzetes megismerése szükséges, benyújtani szíveskedjék. (Helyeslések.) Báró Kaas Ivor: T. ház ! Én nem tartozója azok közé, kik semmiféle törvényjavaslatot nem akarnak elfogadni, mihelyt az a kormány részéről terjesztetik be, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hát ki tartozik azok közé?) s nem tartozom azok közé, kik a törvénytelen állapotoknak végtelen hosszú fenntartása mellett kardoskodnak. Magyarországon a büntető törvénykezés anynyira nincs rendezve, hogy tudjuk, hogy osztrák törvények és régi praxis a legszebb rendetlenségben vannak gyakorlatban, s ennek folytán az egész ország régóta vágyva várja, hogy a büntetőtörvénykönyv meghozassák. A codificatió elkezdése legelső követelménye az egész országnak. Íme megtörtént, hogy a büntetőtörvénykönv javaslata elkészült: nagy nehezen átment valamennyi stádiumon, mely az előkészítésre szükséges, s a ház elé terjesztetett. Most az a kérdés: tárgyaljuk-e vagy ne. Ha nem látnám veszélyeztetve magát az ügyet a nem tárgyalással; ha biztosítottnak tartanám a büntetőtörvénykönyv életbeléptetését: ha elhalasztjuk a tárgyalást, nem szólnék az elhalasztás ellen. Ha döntő^okokat hoznának fel az elhalasztás mellett, elfogadnám; de azt tartom, hogy ha most nem tűzetik napirendre, nemcsak ez országgyűlésen nem lesz belőle törvény, de talán soha. (Mozgás.) Nem áll az, mit Zsedényi képviselő ur mondott, hogy most tárgyaljuk a budgetet. A budget nem kész. Zsedényi Ede (közbeszól:) Kész! Báró Kaas Ivor: Kész. de nincs a ház előtt, s a delegatió tárgyalásáig semmi esetre sem fejezhető be. Az pedig, hogy a delegatió az indemnityt megszavazza, nagyon kétséges: mert ez attól függ, hogy az osztrák reichsrath delegatiója fogja-e akarni indemnityvel tárgyalni a közös budgetet, vagy bele akar-e menni a meritumba. Tehát