Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-305

2!3 S05. országos ülés november 13. S877. érdekét sértvén, azt helyreüsse. Hogy ez a „Pester Lloydsban meg nem történt, azt megbocsáthatat­lan dolognak tekinteni. Ami a hivatkozott forrásokat illeti, azt mond­ják, hogy az egyik Bécsben van, a másik Bajoror­szágban és hogy ennélfogva az egyik legalább meg nem idézhető. Azt mondja Zsedényi Kde t. kép­viselő ur, hogy miért nem idézték meg ezeket? Erre a sajtóeljárásban egy jól megállapított birói praoct'deus van, mely azt mondja, hogy erre szükség nincs és a ház irataiban szintén van reá előzmény. Mikor t. i. Böszörményi Lászlót meg­idézték, akkor Kossuth Lajos magát a házelnöké­hez intézett levelében megnevezte, és midőn mégsem őt idézték meg, hanem a szerkesztőt: akkor álla­pították meg a praecedenst és ebben megnyugo­dott a bi'/óság is. Ha léhát c praeeedens uián valaki ugyan­ezen eljárást követi, akkor az ellen nézetem sze­rint, kiiogást tenni nem lehet. I!y körülmények közt, megvallom, azt latol­gatni : vajon igazán és mennyiben lehet Falk Miksa ur bűnrészes e sajtóvétségben? ez nem hozzánk, hanem a bírósághoz tartozik. Annak latolgatásába, mennyiben van rósz szándék, ha­nyagság, vagy más akárminemü oly cselekmény, mely bírói megtorlást vonhat maga után, ebbe én legalább részemről, bocsátkozni nem akarok, mert ez, azt hiszem, a képviselőház hatáskörén tul terjed. Bizonyos ugyanis, hogy itt történt oly sértés, melyért, ha elégtételt kér valaki, rajta cso­dálkozni egyátalában nem lehet. Hogy ezen sér­tést a Falk Miksa képviselő ur szerkesztősége alatt levő lap követte el, az is be lett bizonyítva, mert hisz ő ezt maga beismerte ; ez tehát nexusba hozza őt a sértéssel. Hogy mennyiben teljesítette azon kötelessé­geket, melyeket a törvény rá ró, és mennyire ké­pes magát mint panaszlott a törvény által kisza­bott büntetés alól kimenteni, a felett a bíróság fog határozni. A mi állásunknál fogva azonban, nekünk nem lehet egyebet tenni, mint elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát, és Falk Miksa képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszteni. (Sza­vazzunk. ) Elnök: Nem lévén már a szólásra senki sem feljegyezve, fel fogom tenni a kérdést. (Hull­juk \) A kérdés az : elfogadja-e a t. ház a men­telmi bizottság véleményét, mely szerint Falk Miksa képviselő urnák mentelmi joga felfüggesz­tendő. (Felkiáltások: Elfogadjuk! Nem fogadjuk ell) Azok, akik elfogadják a mentelmi bizottság véleményét, azok méltóztassanak felállani. (Meg­történik. Felkiáltások: Ellenpróbát!) Elienpróbát kérek. Méltóztassanak azok felállani. akik nem fo­gadják el a mentelmi bizottság véleményét. (Fel­kiáltások: Tubbségl Kisebbség! Kérjük a szavaza­tokat Összeszámláltatni \) Kívántatik a szavazatok összeszámlálása, azért kérem a t. házat, méltóztassanak osztályok szerint felállani azok, akik a mentelmi bizottság javasla­tát elfogadják. (Megtörténik. A jegyzők számlálják a szavazókat.) Most kérem, hogy méltóztassanak felállani azok, akik a mentelmi bizottság javasla­tát nem fogadják el. (Megtörténik A jegyzők szandáljuk a szavazókat.) A szavazás eredményét fogom kihirdetni. (Halljuk.) A mentelmi bizottság javaslatát elfogadta 92, elvette 72. (Mozgás.) En­nélfogva Falk Miksa képviselő ur mentelmi joga fölfüggesztetik. Következik az állandó pénzügyi bizottság je­lentésének tárgyalása az 1870-iki igazságügymi­nisteri költségvetésben történt tulkiadások lágyá­ban beadott törvényjavaslatról. Fel fog olvastatni a jelentés. Gulner Gyula jegyző (olvassa a pénzügyi bizottság jelentését). Hegedüs Sándor előadó: A pénzügyi bi­zottság jelentéséhez csak egy pár felvilágosító szót vagyok bátor mondani. Az igazságügyi mi­nister ur az 1875 : XXXV. t. ez. által fel lóvén liatalniazva a törvényszékek feloszlatására, illetőleg a bíróságok dislocatiójára, ennélfogva a törvény­székeknél és járásbíróságoknál tulkiadás volt. Az összes tulkiadások 430,000 forintot tesznek, más­felől azonban az ügyészségeknél és más cziiuek alatt 204,000 forintnyi megtakarítás történt, vagy is tulajdonképen csak 204.000 forintnyi póthiteire van szüksége a ministeriumnak. Az igazságügyininister annak idején, már f. évi jun. 2Ö-án beadta a törvényjavaslatot, melyben azon elszámolások helybenhagyását kérte ; a ház azonban Julius elején szétoszlott, és sem a pénz­ügyi bizottság, sem a ház nem tárgyalhatta a törvényjavaslatot. Minthogy pedig a törvényjavas­lat az 1876-iki zárszámadásra vonatkozik, és czélja az volt, hogy az 1876-iki zárszámadásnál a pót­hitelnek törvényes alap nyújtassák a számvevő szék szániára. időközben pedig a zárszámadások a számvevőszék által a háznak beadattak, s ha a törvényjavaslat most tárgyaltatnék, a ház által nem is lenne tekintetbe vehető, mert a zárszámadások 1876-ra le vannak zárva: a pénzügyi bizottság tehát nem látott más expedienst a kérdésben, mint azt, hogy a háznak javasolja, hogy az igaz­ságügyminister szólittassék fel e tulkiadásoknak, illetőleg ez elszámolásoknak utólagos igazolására, akkor mikor a ház az 1^76-iki zárszámadásokat tárgyalni fogja. (Helyeslés.) Ennélfogva bátor vagyok a t. háznak javaslatba hozni a pénzügyi bizottság nevében, hogy a törvényjavaslat mellő­zésével az igazságügyministert arra utasítani mél­tóztassék, hogy ezen elszámolást a zárszámadások tárgyalása alkalmával igazolja. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a pénzügyi bi­zottság javaslatát elfogadni? (Elfog tdjuk.) A t.

Next

/
Thumbnails
Contents