Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-294

294. országos Hlés október 80. 1877. 11 nyújtanak, — hogy többet ne említsek — a kö­vetkező tényezők: Azon munkák, mint a tömösi vasút, a fiumei kikötő, a melyeknek befejezése még csak a jövő évben fog bekövetkezni, és a melyek most a közlekedési táreza költségvetésé­ben 3 milliót tevő kiadási tételt képeznek. 1879-ben a költségvetésből kiesvén : e czimen mintegy 2 millió forintnyi teherkönnyebbülés álland elő. A vasutak kamatbiztositásának költségei 1879-ben ismét fél millióval szállhatnak le; az államjószá­gok kisebb részleteinek eladásából befolyó össze­gek az 1878. évi kincstári utalványok conversiója következtében isméi az állam szabad rendelkezé­sére esnek, a mi háromnegyed millióra tehető; a szeszadó, a bélyeg és az utvám törvényekből az 1879-iki esztendőben legalább is egy millió forint­nyi jövedelmi többlet várható; az indireet adók, a jövedékek és az egyenes adókon kiviüi egyéb állami jövedelmek emelkedésének átlaga 1876 es 1877-ben 3 és 4 millió közt hogv ezen a téren mozogván. feltehető, is egy y két milliónyi jövedelmi emelkedés érhető el. Mindezek azon jövedelmi többlettel, a mely 1879-ben annál fogva várható, hogy a tervezett pénzügyi vámok az 1878-iki költség­vetésbe még azon mértékben fel nem vétettek, melyet ezekből a későbbi években várhatunk, mert 1878-ra a várt jövedelemnek csak valamivel több mint fele iranyoztatott elő: s azon összegekkel, a melyek a resiitutió arányosabb felosztásából a magyar kincstár javára esnének: a mérlegnek több millióval javulását helyezik kilátásba. A függő adósság conversiójának 1879-től és 1880-tól fogva bekövetkező kamattehertöbblete mintegy három iniilióval leszállítja ugyan ez összeget, de ennek számbavétele mellett is az elsorolt tényezők, már az ezen költségvetés után következő közelebbi költségvetésekben ismét nem megvetendő, ha­nem jelentékenynek nevezhető móiiegjavulást idéz­nek elő. Es ezekkel be is zárom előadásomat. Még mindig súlyos a helyzet, óvatosságot igényel ós erőfeszítésre s kitartó munkára van szükség min­den irányban, hogy orvosoljuk a sebeket, melye­ket rna is oly fájdalmasan érzünk: de oly ház­tartás, mely 1874-ben Gr.") millióra, 1875-ben 40'4 millióra, a még 1876-ban is 13'2 millióra apasz­totta, és hiányt 1878-ra oly jelentékeny mérvben ké­pes leszállítani, hogy az nagy ós súlyos ugyan, de végre is az 1874-ik évinek felére esett le és 1878-ra ismét az 1876-ik évinek felére iranyoztatott elő: oly ország, melynek állami bevételei 1875-ről 1876-ra 16 millióval, az 1877-ik év első felében 8 1 /, millióval, ős így másfél év alatt 24 millióval emelkedtek: oly ország, mely 1868-ban 115 mil­lió nettó bevétellel kezdte meg a maga gazdálko­dását és a közgazdasági csapások egész soroza­tának súlya alatt anyagi fejlődése megakasztása mellett e bevételeket 1878-ra —nettó számitv 163 millióra vitte föl: ez az ország érzi, hogy miről van szó és a legkomolyabb szándékot tanu­sitja arra. hogy állami pénzügyeit rendezze, és bír azon benső erővel, hogy a viszonyoknak jobbra fordultával a megerősödő gazdasági erők istápo­lása mellett ezen komoly törekvése czélhoz is vezessen, a mely czélhoz az országot — bár csak egy lépéssel is — közelebb hozni e költségvetés összeállításánál is legfőbb igyekezetem volt. Kérem a t. házat, méltóztassék az általam előterjesztett költségvetést a pénzügyi bizottsághoz utasítani, s az elnökséget megbízni, hogy a költségvetésnek egyes példányait a t. képviselő urak közt szétosz­tassa. {Helyeslés a középen.) Elnök: A t. ház beleegyezésének hozzájáru­lásával a költségvetés megvizsgálás és jelentéstétel végett ki fog adatni a pénzügyi bizottságnak; az elnökségnek rendelkezésére bocsátandó példányok pedig a t. ház tagjai közt annak idejében ki fog­nak osztatni. Öt perezre az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, folytatjuk a tanácskozást. Következik a főrendiház üzenetének tárgyalása a kisebb polgári peres ügyekben követendő eljárásról szóló törvényja­vaslat iránt. Következő eljárást kívánok a tanács­kozásnál követni. Először fel fog olvastatni azon szöveg, mely a képviselőház által a főrendiházhoz küldetett; azután azon módosítás, melyet a főrendek javasolnak, hogy a t. ház a tárgyak teljes ismere­tével határozhasson. A főrendeknek első észrevétele a harmadik szakaszra van. Gulner Gyula jegyző (olvassa a 3. §-/.) Beöthy Algeriion jegyző (olvassa a fő­rendek erre vonatkozó módosítását) Perczel Béla igazságügyminister: T, ház! Azt hiszem, hogy midőn a képviselőház a 3. §-t megállapította, nem volt szándékában kizárni azon lehetőséget, hogy oly helyeken, hol a tör­vényben megállapított qualificatióval biró egyének nagyobb számban jelentkeznek a bírósági teendők elvégzésére : az igazságügynimister csak egy egyén kinevezésére legyen szorítva. A főrendiház szintén ezen nézetet tartja, azonban ezt a g-bau világosan kifejezve nem ta­lálja és ez okból ajánlja a felolvasott módosítást. Én azt hiszem, t. ház, hogy ez ugy a kormány­nak, valamint az igazságügyi bizottságnak, de magának a képviselőháznak intentiójáva! is meg­egyezik és ennélfogva kérem a. t. házat, méltóz­tassék a módosítást elfogadni. Elnök : Méltóztatik a t. ház, a főrendek által 3. §-ra nézve elfogadni ? 2* jánlott módosítást •^ ? ,^ i "" = "

Next

/
Thumbnails
Contents