Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-294
8 294. országos Illés október 30. 1877, Az előirányzat megítélésénél még egy másik körülményt is tessék figyelembe venni és ez az, hogy az egyenes adóknál nem vettem fel azon összeget, melyet az évi előírás kitesz. Az 1877. évi előírás vagyis adókivetés eseménye másfél millió írttal nagyobb az általam előirányzott öszszegnél. Az egyenes adók előirányzata tehát azon alapszik, hogy az évi törvényes eompetentia, l 2 / 4 millió híján befolyjon. Tehát egy feltevésen csakugyan alapszik az egyenes adók előirányzata, ós ez az : hogy az évi adó l 2 /* millió híján befolyjon ; de ezen feltevés ellen gondolom kifogást alig lehet tenni, mert ez esak azt jelenti és nem többet, — hogy mindenki törvényes kötelességét teljesítse. Az illetékeknél a 16 milliónyi előirt évi illetmények alól maradtam majdnem egészen 3 millióval. a mennyiben csak 13 millió 800 ezer frtot irányoztam elő, tehát a nagymérvű illeték-hátralékok törlesztését, melynek pedig a viszonyoknak csak némi javulásával be kell állani, számításba nem vettem. Az adóhátralékok czimén azon összegeknek felét sem irányoztam elő, melyek a kivetési bizottságok munkálatai alapián 1878-ban esedékesekké válnak. A jelentékeny összegekre rugó állami bér* hátralékok fejében, csak azért, hogy a költségvetés normális viszonyok között minden esetre megállja helyét: nem vettem fel semmit, ámbár ezen a czimen valamivel kedvezőbb aratás mellett jelentékenyebb összegeknek kell befolyniok. Igaz, hogy viszont felvétettek a pénzügyi vámokból remélt bevételi többletek, a szeszadóból és uj bélyegnovellából várható többlet. De azt mondhatná valaki; alapos a bevételek előirányzata, inert az 1876 és 1877-iki eddigi tényleges eredmények alapjára van helyezve, ós ez helyes, ha az évnek hátralevő részében nem lesz a bevételekben visszaesés; de a mennyivel visszaesnek az év hátralevő részében a bevételek, anynyival csorbul a bevételek előirányzatának alapossága. Mit hoz az évnek hátralevő része, azt előre jósolgatni nem akarom; de talán csak nem tehető fel, hogy ha az évnek kétségtelenül mostohább időszakában, az idei kétségtelenül jobb aratást megelőzött évnegyedekben a bevételek többlete 8 millióra rúgott: hogy az év utolsó negyedének bevételeiben a tavalyihoz képest visszaesés mutatkozzék. Határozottan ki kell tehát jelentenem, hogy ha mindezekből annak idejében törvény nem lenne, akkor természetesen nem felelek arról, hogy a hiány nagyobb nem lesz. A mi a 3-ik évnegyedet illeti, — a melynek eredményét az utolsó fillérig; még számításba nem vehettem — annyit mégis jelenthetek, hogy a pénzügyi táreza bevételei — pedig ez az egyedüli mérvadó — a 3-ik évnegyedben, daczára annak, hogy az 1876. évi 3-ik évnegyed az 1875-ikihez képest 6 egész millióval hozott többet, visszaesést még se mutatnak : mert az én tárczám bevételei egészben kerekszámmal 2 millió forinttal emelkedtek, tehát a 3-ik negyed az első félév eredményének többletét, a mely pedig egyedül van a költségvetésben számításba véve, nem csonkitja, hanem inkább emeli. Ha a negyedik évnegyed bevételi eredménye a múlt év hasonló időszakának eredményét, — a mely egyébiránt meg kell jegyeznem némely rendkívüli bevételi tételt is tartalmazott, mely ez évben elő nem fordul, — olyképen elfogná érni, hogy ezen pár milliót tevő rendkívüli tételt kiegyenlíthesse, ugy, hogy a végeredményben a múlt év negyedének eredni énjével egyenlővé váljék : akkor az első félévnek bevételi többlete ezen évre érintetlenül megmarad és azzal ez év hiánya kisebb lesz. mint a múlt évé volt. És most egypár szót az 1876. ós 1877. évi pénzügyi kezelésről általában, a mint az utóbbira eddig elért eredményekből következtethetni lehet. Az 1876. évi hiány a költségvetési törvényt kiegészítő törvények alapján és az azokban magszavazott póthitelekkel együtt, a mint ezt a múlt évi költségvetési öszszeállitás végalapján a t. háznak tudomására hoztam : 15,317.367 írttal irányoztatott elő. Az 1876-iki év hiányának a zárszámadásokban nagyobb összeggel kellett jelentkezni: 1-ször azon oknál fogva, mert az 1876-ik év költségvetése oly viszonyok közt jött létre, melyek nem engedték meg, hogy minden irányban alapos előirányzat készüljön ; 2-odszor a költségvetés oly feltevéseken alapult, melyek a bekövetkezett viszonyoknál fogva nem teljesülhetlek. A mi az elsőt illeti, az 1875. év szeptember havának első felében előterjesztett költségvetés készítésénél az 1874-ben elért eredmények is alig voltak ismeretesek, az 1875. évi eredmények pedig, melyektől az 1876-iki előirányzat lényegesen függött, minthogy abba, sőt az azt megelőzött 1875. évi előirányzatba az 1875-ben életbeléptetett rendszabályok eredménye bele volt foglalva : természetesen épenséggel nem voltak eonstatálhatók és így, noha a bevételek előirányzatát I87ö-ra több millióval leszállítottam is, az előirányzat, főleg pedig az 1875-ben létesített törvényhozási rendszabályoknak a költségvetésben kifejezésre jutott pénzügyi apraeciatiója, mely minden előzmény és így minden tényleges adat hiányában készült, oly magasnak bizonyult, hogy 1876-ban az 1877-iki előirányzat bevételeit kénytelen voltam 8 millióval leszállítani. Ezen összeg, melyet e szerint 1877-re sem vártam és azon év előirányzatából kihagytam, 1876-ban természetesen nem folyhatott be. Ezen kivül nem teljesült azon feltevés, mely a költségvetés előterjesztésénél alapos volt, hogy az akkor tervezett adóemelés az év elején fog már életbe léptettethetni. Az uj jövedelmi pótadó
