Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-298

J0g 298, országon ülés november 5. 1877. életre igen rósz hatást gyakorolna káros megrázkódtatásokat idézne elé. Ezen ellenvetés t. ház, csak azon esetben birna nyomatékkal; ha a magyar bank máról holnapra minden óvatosság, minden előkészület nélkül létesíttetnék. De hiszen nem teszik fel a magyar kormányról, nem tesznek fel róla oly, — mondhatnám, — könyelraüséget, hogy ne gondoskodnék előre eszközökről, amelyek azon esetre, ha az osztrák nemzeti bank a hitelt bevonná, a magyar hitelvilágnak szükségeit kielégítenék, ami pedig, habár nagyobb nehézséggel is, még e pillanatban is lehetséges. De ha most, — s ezt nem veszem kétségbe, — sokkal nehezebb, sokkal súlyosabb feladat annak létesítése, amit óhajtunk : miért nem léptették hát már életbe ezelőtt 10 évvel, vagy legalább néhány évvel ezelőtt, mikor kormányra léptek és megígérték, megfogadták a nemzet szine előtt, hogy fel fogják állítani a magyar bankot. {Felkiáltások balfelöl: Ugy van ! Ugy van !) Ne hozzanak hát fel kérem oly indokot, mely a kormány hibáját csak annál kirívóbb színben tünteti elő. {Felkiáltások balfelöl: Ugy van! Ugy van!) Különben legyen bár az átmenet némi nehézséggel összekötve, én, aki igen nagy fontosságot helyezek arra, hogy a kereskedelem mennél nagyobb biztosságnak örvendjen, mindamellett kijelentem, hogy egy rövid ideig tartó lázat, melynek elmulta után a nemzet teste elevenebb, egészségesebb életre ébredne, sokkal kisebb, sokkal csekélyebb bajnak tartok, mint azon sorvasztó nyavalyát, melyei az osztrák nemzeti bank Magyarország fölötti uralma Magyarország testére jövőre is háritna. [Elénk felkiáltások balfelöl : Ugy van! Ugy van l) Ezek voltak uraim azon főbb ellenvetések, a melyeket ugy a bizottság előadója, mint annak nézeteihez csatlakozó túloldali képviselőtársaink felhoztak. Legyen szabad ezek után még némely állításokat szemügyre vennem, melyeket a mi felfogásunk, a mi óhajtásunk ellen a túlsó oldalról halottunk, {Halljuk!) Zsedényi t. képviselőtársain, — aki, közbevetőleg legyen mondva, azon eredeti felfedezést tette, hogy az osztrák nemzeti bank érczalapja nemcsak a bankjegyek, hanem egyszersmind az államjegyek biztosítására is szolgál. — Zsedényi Ede és Prileszky t. képviselőtársaim mindaddig ellenzik az önálló magyar bank felállítását, míg államháztartásunkban az egyensúly és ezzel az állam hitele helyreállítva nem lesz, mire szükséges, hogy munkásabbak és takarékosabbak legyünk, mert a bank — ugymondják — nem teremi hitelt, hanem a kifejlett ipar és kereskedelem idézi elő a bank felállításának szükségét. A t. képviselő urak ugy tesznek, mint a papok azon híveikkel szemben, kik a földön szenvedett nyomor?és igazságtalanság ellen panaszkodnak, a túlvilággal biztatják, a túlvilágra utalják őket (Elénk tetszés a szélső balon.) i s midőn ezt teszik, nem látják, hogy ezáltal nemcsak az önálló magyar bank', hanem ezen banktervezet ellen is küzdenek ; mert ha egyátalában éretlenek vagyunk hitelre, ha nem vagyunk még arra érdemesek, hogy saját bankjegyeink legyenek: akkor igen természetes, hogy az osztrák nemzeti bank által kibocsátott jegyek, hogy az osztrák nemzeti bank által nyújtott hitel is csak kárunkra, vesztünkre szolgálhatnak. Igaz, a bank nem teremt hitelt, de amint a t. képviselő urak igen jól tudják, közvetíti azt. A bank összegyűjti a rendelkezésre álló filléreket, hogy azokat viszont a munkásság, a nemzeti ipar csatornáiba visszaszivárogtassa. Tehát téves körben mozognak önök uraim, midőn arra serkentik a nemzetet, hogy legyen munkásabb és takarékosabb, mielőtt bankra gondolna : mert a bank épen a munkásságnak ós a takarékosságnak elősegítésére van hivatva. Hogy ez eszközzel sokan visszaélnek, mint fájdalom tapasztaljuk, azt nem akarom tagadni. De hiszen visszaélés miatt valamely intézményt elítélni, vagy a nemzettől megtagadni nem szabad. En sohasem fogom rósz néven venni t. képviselőtársaim, ha nagyobb munkásságra, nagyobb szorgalomra, nagyobb takarékosságra serkentik nemzetünket. Magam is tettem és fogom tenni ezentúl is. De hát szorgalmasabbak, munkásabbak takarékosabbak-e a törökök, románok és oroszok, mint mi magyarok vagyunk"? Es mégis Törökországban, Romániában és Oroszországban léteznek bankok. Prileszky t. képviselő ur azzal igyekszik még a bank felállításáról lebeszólni minket, hogy rámutat arra, miszerint azon igényeknek, melyeket a nemzet az önálló magyar bankhoz köt, megfelelni nem lesz képes, mondván, íme az angol bank sem képes mindazon igényeket kielégíteni, melyeket egyesek, talán igen sokan, hozzá kötnek. Legyen szabad ez érvre egy adomával felelnem. {Halljuk !) 1849-ben a függetlenségi határozat tárgyalásakor Kazinczy Gábor, ki ezen függetlenségi nyilatkozatot már a köztársasággal tévesztette össze, azon indokkal támadta meg azt, mert, ugy mond, a köztársaság egy országban sem tarthat sokáig, a mely nem szövetséges állam ós nagyobb területtel bír. íme — monda — maga a római köztársaság is, a mely pedig a legtovább tartott, az ezeredik évet nem érte el. A mire egy másik képviselőtársam igen okosan, igen egyszerűen azt felelte, hogy ő a maga részéről beéri, ha majdan a magyar köztársaság is csak addig fog fennállani, a meddig a római. (Derültség a szélső baloldalon.) Én t. képviselő ur, tökéletesen meg leszek elégedve, ha az önálló magyar jegybank is csak azon igényeket fogja kielégíteni, a melyeket az angol bank kielégíteni szokott. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A t. ministerelnök ur megengedi, hogy most I is fel lehetne állítani egy magyar bankot és elő