Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-298
298. országos ülés november 5. 1877. 103 hozott. Éhez adjuk hozzá még az előfizetések ós lap eladásból befolyó, alkalmasint nem teljeségőben fölvett, jövedelmet, s bizonnyal egy igen nagy, pár százezerre menő bruttó bevétel fog előtűnni. Ha az indokolás kevesebbet tüntett fel, annak oka az, hogy a jövedelem mindig az a lapot kiadó kiváltságos nyomda roszul mutató az az kicsinyítő szemüvegén, a kiadás pedig nagyon is sokszorosan nagyító látcsövén át szemléltetik, a figyelmes revideálásnak tehát szüksége fenn forog főleg a kiadási tótelekre nézve. Az indokolás azt mondja, hogy ha a hivatalos lap az államnyomdában nyomatnék: a mostani szerződésszerű jövedelemnél 3224 írttal kevesebb folyna be. Miként áll elő ez? ügy, hogy a kimutatás szerint fennforog egy nagy személyzetű — lap-gondnok, 2 pénztárnok, 3 ellenőr, 9 iroda- ős hivataltiszttel s 21 más segéd-személylyel ellátott — kiadóhivatal szükségessége, mely itt Pesten valamely fényes palotában száilásoltatnék el, mindez nem kerülne többe 13540 frtnál. Azonban ezen kiadás egészen el esik, mert az államnyomdában már is van hivatalnok- és segédszemélyzet vagy 60 darab alkalmazva, ezek elintézhetik minden szeinély-szaporitás s igy költsógemelés nélkül a kiadói-hivatal teendőit. A fényes pesti szállásra sincsen szükség, miután az 1876-iki költségvetésben 20,000. az 1877-ikibe, ha jól emlékszem, 42,000, a lépcsözetre 7000, s összesen 70,000 frt volt előirányozva az államnyomda rovatánál a hivatalos lap odavitele miatt szükségessé vált építkezésekre, átalakításokra ós felszerelésekre, igy tehát kell ott a hivatalos lap kiadóhivatala elhelyezésére is bőségesen helynek lenni. De különben is a posíi kiadóhivatal szükségesége egészen képzeleti: mert az, hogy Budán nincsen éjjeli postaszolgálat, mit sem nyom a latban, miután a hivatalos lap nem hozván táviratokat, ujabb híreket, azt nappal lehet kinyomni, s estve előtt vagy Budán feladni, vagy áthozni az államnyomdánál bőségesen levő szállító eszközök egyikén a főposta hivatalba. A mi a hirdetések bajos átjuttatásának ellenvetését illeti, az is gyenge érv: mert a kötelező hivatalos hirdetéseket a bíróságok most is rendszerint postával küldik be, rnagán felek is leginkább csak köteles hirdetéseket adnak a hivatalos lapba, s igy ezek is eljuttatják Budára; hisz a ministeriumok is leginkább a várban vannak, de a kinek szüksége van, ott is felkeresi. A szedők, nyomdászokra előirányzott nagy összeg is legnagyobb részben elesik, mert az államnyomdánál mintegy 100,000 frt van szedők, munkások, segédekre és műszaki személyzetre stb. előirányozva. Ezen már meglevő munkaerő a hivatalos lapot is eltudandja készíteni anélkül, hogy azok számát szaporítani, vagy legalább nagy mértékben szaporítani kellene. S igy tulajdonképen más elkerülhetlen kiadás alig fordul elő a papir, festék és postabélyegköltségénél, a mi alig mehet többre évenkint 35.000 frtnál, s e szerint vagy 40,000 frt óvijövedelein szaporulatra számíthatnánk a hivatalos lapnak az államnyomdában való kiállítása által, még akkor is, ha az indokolás bevételi tételei valódiak ; bár én meg vagyok győződve, hogy hü- és lelkiismeretes kezelés mellett meg fog győződni a kormány is arról, hogy a jövedelem ugy a hirdetések, mint az előfizetőknél több az indokolásban föl vettnél. Jól tudom, t. ház, hogy azok, a kik bankos vám-egyezménynél a milliókát oly gondtalanul ajándékozgatják el, ezen 40,000 frt vesztegetésnél se lesznek gazdálkodásra bírhatók. Rövid felszóllalásom czélja csak az, t. ház, hogy ellenvetés és egy szó megjegyzés nélkül ne hajszoltassák át ezen nemzetkárositó törvényjavaslat, melyet ón a fennebbi indokok alapján általánoságban sem fogadok el a részletes tárgyalás alapjául, hanem oda utasitandónak vélem a belügyér urat, hogy múlt évi ígérete és t. ház határozata értelmében a hivatalos lap nyomatását az államnyomdában eszközölje, annyival inkább, mert a törvényhozás e föltevésben már 70,000 frt berendezési költséget szavazott meg, a mi egészen kárba veszne, miért bátor vagyok következő elleninditványom elfogadására kérni a t. házat. Gulner Gyula jegyző (olvassa Orhán Balázs indítványát): A belügyér utasittatik a hivatalos lapnak az államnyomdában való kiállítására és az államnyomda hivatalnokai által való kezelésére, Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! Osak pár rövid szót kívánok szólni. Miként jelentésem is mutatja, nem kötöm magamat semmihez. Csak kötelességemnek tartottam a háznak a viszonyokat előterjeszteni, ós most is csak arra kérem, hogy az előttem szólott képviselő ur adatai után elindulni ne méltóztassanak; hanem ha a határozat az lesz, hogy a közlöny az államnyomdában adassék ki: akkor méltóztassanak egy meglehetős pénzügyi vesztességre elkészülve lenni. A képviselő ur azt mondta, hogy a hirdetések jövedelmei kiszámíttattak a most vállalkozó nyomda szemüvegén keresztül nézve. Nem igy számíthattak ki, hanem kiszámíttattak a szerint, hogy 3 évi átlagban hány oly hirdetés jelent meg, melyért fizetés jár. Kiszámíttattak tehát a tényleges alapon, természetesen lehúzva, — miről a képviselő ur megfeledkezett, •— azon meglehetősen nagy szánni hirdetéseket, melyeket a hivatalos lap ingyen tartozik kiadni. Ez az egyik.
