Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-294

4 294. országos ülés oktéuer 30.1877. feladat nagy és nehéz, a vele összefüggésben lévő kérdések számosak, és ezeknek czélszerü megol­dására a viszonyok általában nem kedvezők, főleg abban keresendő, hogy csak hoszszu évek nehéz munkája javíthatja meg teljesen azon mérleget melyet az erők túlbecsülése mellett rövid per­ezekben decretált, de állandóká vált aránytalan nagy kiadási tételek túlterheltek; hogy kitartó és lankadást nem ismerő erőfeszítéssel és nem egy­szerre, hanem csak lassan és fokozatosan lehet urává lenni azon pénzügyi helyzetnek, melyet a mérlegnek ezen megzavarása okozott, és melyben a folytonosan emelkedő kiadások terhét a hosz­szu évek során reánk nehezedett mindennemű csapások és bajok által meggyengült és fejlődé­sekben megakasztott közgazdasági erők ellen­súlyozni nem bírták. A kérdés az, hogyha nincs is elérve a kitűzött czél: a most előterjesztett költ­ségvetés mutat-e általában és mutat-e olyan ha­ladást, mely a czélhoz közelebb is bennünket ? Ez a főkérdés a helyzet megítélésében és ennek vizsgálatába bocsátkozom, midőn költségvetésemet a t. ház előtt ismertetni és jellemezni fogom ; ezen tul pedig nem terjeszkedem, mert a mai perezet oly kérdések fejtegetésére, melyeknek czélszerü megoldása a jövőbe és annak esélyeibe nyúlik, a legalkalmasabbnak nem tartom. A ki figyelemmel kisérte azon két előirány­zatot, mely a most benyújtott költségvetést meg­előzte, az 1876 és 1877. éveket : emlékezni fog rá, hogy aránylag mily megtakarításokat mu­tatnak azok azon részeikben, melyek az ország úgynevezett belszükségleteinek kielégítésére van­nak felvéve, 1875-ről 1876-ra a kiadások vég­összege nem apadt ugyan, mert 1875-ben 287­7 milliót, 1876-ban 238 milliót tett. De ennek oka az, hogy a költségvetés azon részei, melyeknek nagy része szerződésszerű kötelezettségek termé­szetével bír: az előző évinél 7-4 millióval nagyob­bak voltflk. Azon kiadások, melyek az ország ad­ministrális költségeinek és belszükségeinek fede­zésére fordíttattak, 6'8 millióval kisebb összeggel vétettek fel, és ugyanez az arány áll 1876-ról 1877-re, a mikor az első sorban emiitett költsé­gek 6 millióval nagyobb költséggel irányoztattak elő ; a mig a másod sorban érintett kiadások 59.000,000 apadást tauusitanak. Majdnem 13 millió forint tehát az, a mely összeggel e két évnek terhe a kiadások ezen részében könnyitte­tett. Ez azt teszi, hogy még nem bírtuk hátrál­tatni azon kiadásokat, melyek mint az agió hul­lámzása, az időközben létesített kölcsönök kamat­jai, a monarchia iránti kötelezettségeink teljesíté­sénél fogvaaközösügyi költségekben emelőleg hatot­tak kiadási előirányzatunkra, azon költségeket, melyeknek deszállitása hatalmunkban volt, az or­szág belkiadásaira fordított költségeket ezen jelen­tékeny összeggel mérsékeltük. Ez csak ugy tör­ténhetett, hogy minden téren a nélkülözhetlenül szükséges kiadásra igyekeztünk szorítkozni. Ezen reductiókat minden évben ily arányban folytatni nem lehet, mert az állami funetiók ellátását bi­zonyos határon és mértéken tul megszorítani le­hetetlen. Nem könnyű feladat már maga az, hogy az egyes intézmények az élet fejlődése és az irántuk támasztott nagyobb igények mellett, a költségeknek emelése nélkül czéljuknak megfelel­jenek. Kétszeresen nehéz ezeknek költségeit évről évre a nélkül leszállítani, hogy alattok azon fontos érdekek és czélok ne szenvedjenek, melyek végre is az állami kiadások majd mindegyikében kife­jezésre jutnak. Mi ez utóbbi irányt igyekeztünk érvényre juttatni és az utolsó két évben jelenté­keny megtakarításokat tettünk majd minden tárcza keretében. Azon 12—13 millió után azonban, melylyel két éven át költségeinket beszállítottuk, 1878-ra sok megtakarítani való már nem maradt. Mindamellett e költségvetésben is megtörtént ezen irányban annyi, a mennyi lehetséges volt. Az összes póthitelekkel együtt 1877-re előirányzott kiadások 238.564,164 forintot tesznek ki. Ez ellené­ben egy 1.420,056 frtnyi átfutó tételnek kihagyá­sát is beleértve, mely tétel a szőlő váltsági adós­ság kiadásainál fordul elő, a költségek végösszege 233.417,080 frtot tesz ki és igy 5,093,084 frttal, illetőleg az érintett átfutó tételnek leszámításával 3,673 ezer frttal kisebb. Pedig a költségvetés 4. cziménél a költségeknek olyan emelkedése állott elő, melyet megakadályoztatni nem lehetett. Az államadóssági kamatok 830,000 frttal vannak ma­gasabban felvéve ; a nyugdijak a múlt esztendőben történt nagyobb reductiók következtében is 182,000 frttal emelkedtek. Horváth-Szlavonország és a ha­tárőrvidék beligazgatási szükséglete a törvény ér­telmében az elsőnek járó jövedelemnek 45 0 / 0-& is emelkedvén — 137,078 frttal magasabban van előirányozva. Az igazságügyi tárcza, melynek költ­ségei az utolsó években a törvényszékek és járás­bíróságok reductiója ezimén igen nagy összegek­kel szállitattak le, az 1876. és 1877. évi tapasz­talatok szerint nem birja el azon nagy leszállítást, mely e czimnél történt, s a mely akkora , hogy 1877-re 9­4 millió volt előirányozva az 1874. évi 11-6 millió ellenében, E tárcza költségei a tény­leges birói létszám fizetésének és elodázhatlan tör­vénykezési kiadások fedezhetése czóljából, a mely okból az 1876, ós 1877. évre a ház elé terjesz­tett póthiteleket kellett kérni, nehogy ezen eset ismét előforduljon : az 1878. évre 381,996 frttal magasabb összegben irányoztattak elő. Ha a vallás- ós közoktatásügyi minister ál­tal felállított tanintézetek tovább fejlesztése érde­kében a költségvetésben felvett 82.000 frtnyi költ­ségtöbbletet is megérintem: elősoroltam az ösz­szes emelkedéseket, melyek ezen költségvetésben jelentkeznek s l'/« millió frtot tesznek.

Next

/
Thumbnails
Contents