Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-274
274. országos ülés igazságügyminister törvényjavaslatába letéve van. Az első -csoportba tartoznak azok, a kik ezen egész kérdést tisztán hatalmi kérdésnek tekintik. Ezek ellen, én részemről — megvallom — az érvelést mégsem kísérlem. Elvégre is uraim! a hatalomvágy is oly ösztön, mint bármely ösztöne a természetnek; az pedig, hogy az ösztönöket észszerű indokokkal szelídíteni, mérsékelni tudja valaki, lehet nemes hivatása erkölcsi reformátorok collegiumának, de nem lehet hivatása a törvényhozó testületnek. Mondom, tehát részemről meg sem kisérlem e tekintetben az érvelést. Komolyabb figyelmet érdemel azonban azok csoportja, a kik azt mondják: ne engedjük kezünkből ezen nevezetes jogot, ne csorbítsuk a képviselőház, a törvényhozó testület souverainitását. T. ház! Eészemről azon nézetben vagyok, hogy ezen urak nagyon nagy csalódásban élnek. Miről van itt szó ? Vajon arról-e, hogy az alkotmány szellemében s a törvény betűje szerint és szellemében tényleg és jogilag már megalakult képviselőháznak jogkörét csonkítsuk? Azt hiszem t. ház, hogy ha erről volna szó: nem akadt volna sem a múlt országgyűléseken, sem a jelen országgyűlésen egyetlen egy képviselő sem, a ki segédkezet nyújtott volna arra, hogy ily javaslat a házba behozassák. Nézetem szerint nem arról van itt szó, hogy a már jogilag ós tényleg az alkotmány szellemében és a törvény betűje ós szelleme szerint megalakult ház jogköre csorbiítassék; hanem arról van szó, hogy vajon azon képviselőjelöltek, a kik a választás cselekményével szavazattöbbséget nyertek, s a kik ellátattak a választási jegyzőkönyvekkel : e szavazattöbbség' 1 ! csakugyan azon értelemben nyerték-e, a mint azt a törvény rendeli, és hogy a választási jegyzőkönyv azon formák és feltételek szerint van-e kiállítva, a mint azt szintén a törvény követeli. Ha erről van szó, akkor nem mondhatja senki, hogy azok, a kik ily szellemű törvényjavaslatnak törvényerőre való emelésére törekesznek: a képviselőház souverain jogát kívánják csorbítani.. Azon érv t. ház, a melyet az illető képviselők felhozni szoktak, hogy sokkal kedélyesebb, sokkal patriarchálisabb az eddigi eljárás, nem bírhat sulylyal a lelkiismeretes bírálat előtt. Hogy ez így van és nem pusztán theória, mutatja az, hogy a legműveltebb alkotmányos államok is belátták, miszerint a hagyományos szokásoktól eltérni erkölcsi kötelesség. Ez kitűnik azon körülményből, hogy Európának legműveltebb alkotmányos államai, nem állama, — mint tegnap egy képviselő ur mondta, — igyekeztek az eddigi eljáráson módosítani. Nem hivatkozom részletesebben az angol reformra, tudják a t. képviselő urak e házban, miKÉPV. H, NAPLÓ 1876-78. XII. KÖTET. september 28. 1877. 73 szerint ott már több óv óta nem maga a Hous of commons, hanem igen is az ország egyik legelső törvényszéke a Kings beneh, illetőleg most Queens bench verifical. Anglián kívül azonban még vannak más államok, s ezt azért hozom fel, mert ez tegnap itt tagadtatott, a melyekben a történelmileg kifejlett autonóm verificationális iránynyal szemben más rendszer követtetik, ós ilyen állam Európában az egyik legrégibb fejlett alkotmányos állam: Svédország. A svéd alaptörvénynek 31. §-a szerint a verificatiót a svéd országgyűlés nem végzi ugy, mint Európa többi, történelmileg fejlett parlamentjei ; nem kezeli ezt ugyan az ország törvényszéke, nem kezelik a birák ezen kérdést; de mégis eltér lényegesen azon intézkedés, melyet ott a törvény rendel, minden egyéb parlamentalis szokásoktól. Azon képviselő, a ki megválasztatik, a 32. §. szerint választási jegyzőkönyvét köteles bemutatni elsőbben a svéd igazságügyministernek; köteles annak kezéhez azt letenni, vagy ha a király tüzetesen ad hoc mást biz meg erre, azon megbízottnak benyújtani. Annak megítélésére, hogy vajon a törvény értelmében történt-e a választás : egy bizottság küldetik ki, a melyre nézve meg van szabva, hogy az a házon kivül álló állampolgárokból alakittatik. Ezen bizottságnak tagjai pedig: először is három tagja az állam számvevőszéktől, illetőleg a mint itt a franczia szövegben mondatik, az államadósságot ellenőrző államtestület köréből vétetik; azután tagja szintén a házon kivül álló állami bank igazgatója. E bizottság elnöke a svéd igazságügyminister, vagy ha az nem lenne jelen, a király által ad hoc kinevezett állampolgár. Ezen bizottság vizsgálja meg a választási jegyzőkönyveket. Fenhagyja ugyan a svéd törvény a képviselőháznak azon jogot, hogy a verificatió tulajdonkópi momentumaira szintén gyakorolhassa azon jogot, melyet más államokban és magában S\édországban a korábbi rendi alkotmány korában a Ouriák gyakoroltak. De ezen történelmileg fejlett institutiónak élét azon intézkedés már lényegesen meggyengítette. Ezt csak azért hozom fel, miszerint ne mondják azt, a mi itt felhozatott argumentumul, hogy t. i. annyira meggyökerezett a parlamentalis gondolkodású svédek lelke 1-"'! a törtóne 1 ^ 1 "-' f ejlett eddigi gyakorlat, hogy azon tul menn Halában szükségesnek Anglia kivételével, m. .> alkotmányos állam nem tartotta volna. Hivatkozom csak pár szóval egy másik scandináv államra, Norvégiára, a melynek alaptörvénye 64. §-a szerint szintén nem az alsóház vezeti a veriíicatiót, hanem együttesen mindkét kamara tagjai. Azt hiszem, ez nem áll közel az angol bírósági eljáráshoz, de mindenesetre lénvegesen eltér 10
