Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-273
273. országos ülés september 27. 1877. 67 helyreállitásának legnagyobb akadálya volt azonban, az úgynevezett keleti kérdés, ebben gyakorolta magát a különben pihenő diplomátlan ez egy oly oskola volt, mint az orosz sereg részére a kaukázusi harcz. Mint orvosok állták körül a diplomaták a beteg embert, mindaddig, mig a beteg ember átlátván azt, hogy a fenyegetések, de különösen a jó tanácsok neki oly nagy kárt okoznak, hogy többé azon állapotban nem maradhat: felkelt és karja csapásával bebizonyította, hogy nem beteg, és még él, Kimondom tartózkodás nélkül, hogy ha a tőrök győzelmek csakugyan ezen háború befejeztéig tartanak, és csakugyan az lesz eredménye, hogy a török ugy fog kikelni ezen háborúból mint győzelmes, az Európában a békét és egyszersmind az egyensúlyt fogja helyreállítani: mert azt felteszem a törökről, hogy kezdő alkotmányát tovább fogja fejleszteni, amelyben a keresztényeknek igen messze terjedő jogai vannak ós nem fog gyakorolni bosszú politikát, hanem a legnagyobb mérséklet mellett is, melyet eddig tanúsított, fogja követelni, hogy elismertessenek souverain jogai és nem fog tűrni semminemű beavatkozást belügyeibe, különösen pedig a souzerainitása alatt lévő államok irányában meg fogja követelni souzerainitásának fentartását és a béke megkötésénél figyelni fog egyszersmind arra is, hogy többé ujabb megtámadási kísérleteknek azok részéről, mint ezt ujabban Szerbia részéről láttuk, kitéve ne legyen. A miniszterelnök úr, mielőtt a főkérdésre nézve, melyre nekem válaszolni méltóztatott, interpellatióm indokolásának két részére nyilatkozott. Az egyik az, hogy t. i. a torpedók lerakásánál a kellő óvatosságot a törökök nem tanúsítván, figyelmeztettek, hogy jelöljék meg tüzetesen azon helyeket, hol a torpedók lerakatnak, nehogy a hajózás megakadályoztassák. Erre a ministerelnök ur azon választ adta, hogy e tekintetben Törökország kielégitőleg nyilatkozott. Én nem is mondtam, hogy ezen felszólalás helytelen volt, hanem hogy némi részrehajlást tanúsított ezen felszólalás azért, mert Oroszországot, amely hadakozásában, mint tudjuk, torpedókat szokott lerakni, hasonló óvatosságra nem szólitották fel. Azt méltóztatott mondani, hogy nem volt szükséges; pedig azt nagyon jól tudjuk, hogy Oroszország harezaiban a torpedókat igen nagy mértékben szokta használni. A másik kérdésre adott válasz t. i. a mi a szulinai torkolatra vonatkozik: kielégítő ; ámbár megjegyzem, hogy ha a hajók lesülyesztése folytán zátonyok keletkeznek, azokat eltávolítani igen bajos. A főkérdésre nézve azonban t, i. létezik-e a hármas szövetség, elismerte : hogy létezik, kimondotta, hogy annak czélja a béke fentartása. Az igaz ezen czólt e szövetség gyönyörűen elérte. (Derültség') A hármas szövetségnek távollevő tagja volt az, a ki kezdte a háborút, ő folytatja a vérengzéseket, lelkiismeretét fogják sújtani azon ezrek és ezek élete, kik áldozatul estek a háborúban. Azt mondani, hogy a hármas szövetség czélja a béke volt: igen merész állítás. T. minisferelnök ur azt mondotta, hogy ha a magyar nemzet meg fogja tudni, milyenek a kormány intcntiói: egyet fog velők érteni. Egyről biztosítom a ministerelnök urat, s ez az, hogy a magyar közvélemény a kormány azon eljárását, mely szerint a hármas szövetség által magyarosztrák-orosz szövetséget kötött, helyeselni soha sem fogja. A t. ministerelnök ur azt mondotta: ha osztást akartunk volna, milyen könnyű lett volna az, csak be kellett volna mennünk. Engedelmet kérek, bemenni könnyű, de kimenni nehéz. (Derültség.) Ha mi azért, hogy ottan egy provinciát annectáljunk, magunkat besodorjuk a háborúba : ez csakugyan igen téves eljárás lett volna. Azt mondotta még a ministerelnök ur, hogy én a múltkor megemlítettem, hogy nem hiszem, hogy létezzék magyar országgyűlés, mely orosz érdekben csak egy fillért és egy katonát is megszavazzon. Most is ismétlem. Hanem a ministerelnök ur azt is mondotta, hogy orosz érdekben nem is fogja azt követelni. Ezt is elhiszem; hanem azt tartom, hogy a ministerelnök ur ugy fogja értelmezni a dolgot, hogy Oroszország érdeke azonos a mi érdekünkkel, és akkor fogja követelni az ország áldozatképességét. Én a ministerelnök urnák interpellatiómra adott válaszával a tekintetben meg vagyok elégedve, hogy a ministerelnök ur elismerni méltóztatott, hogy csakugyan létezik a, hármas szövetség, habár azt mondta, hogy van némi különbség ezen és más szövetség közt. Csak azt akarom megjegyezni, hogy vannak szövetségek melyeket a kormány bevall, és vannak, melyeket nem akar bevallani. Hanem hogy milyen természetű a szövetség : azt óhajtanám tudni világosan és természetesen ós azért interpellatiómnak tárgyalását kívánom. (Helyeslés halfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Nem akarok annyira visszaélni a t. ház becses türelmével, hegy mindazokra, mit itt ismételten felhozattak, válaszolni, refiectálni kívánjak. Mindenekelőtt ugy Irányi, mint b. Simonyi Lajos képviselő urakkal és az ő támadásaikkal szemben ismét el akarom olvasni azt, a mit mondottam ; mert én legalább azt hiszem, hogy a ki meghallgatja, abból elfogulatlanul azon következéseket nem fogja kivonni, melyeket ők ketten kivontak, Különben az utóbb szólott t, képviselő ur keményen megrótta a kormányt, hogy hogyan tudta ezt a hármas szövetséget megkötni. 9*
