Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-271
271. országos Illés september 24. 1S77. 45 nézve is határozni; akkor a jogügyi bizottság megkapja az utasítást arra, hogy mely szempontokból dolgozza keresztül a törvényjavaslatot, és akkor egyszerűen be lesz a törvényjavaslat, — én azt hiszem rövid néhány nap múlva — terjeszthető anélkül, hogy még ismét vissza kelljen 'küldeni. Méltóztassék tehát ezen három pont iránt is határozni, (Helyedé*) Csanády Sándor: T. ház! Én ugy vagyok meggyőződve, hogy a képviselő ház nem teheti azt, hogy "a határozati javaslatnak 8—9—10. §-ai felett határozzon, nem azon oknál fogva, mert a többség már a központi bizottság által beadott szövegezést fogadta el átalánosságban. Az átalánosságban való elfogadáskor szó sem volt, hogy a határozati javaslat fogadtassák el, es mert el nem fogadtatott: hasonlag annak 8—9 és 10. §g-ait ez alkalommal tárgyalni nem lehet. Meggyőződésem az, miután a többség áltál elfogadott szöveg két első szakasza már leszavaztatott, igenis nekünk tárgyalnunk kell a többség által elfogadott szövegnek harmadik §-át; ha az el nem fogadtatik, vagy helyette más § indítványoztalak : az megtörténhetik ; de e határozati javaslatot mi a tárgyalás alapjául nem vehetjük. Teleszky István előadó: T. ház! Nézetem szerint a törvényjavaslat részletes tárgyalását folytatni nem lehet; tudom, hogy mint központi bizottsági előadónak védenem kell annak álláspontját, ha lehet; de czélszerüen a törvényjavaslat tovább tárgyalását, folytatni nem lehet technikai szempontból; mert azon gyökeres változtatás után, melyet a t ház, a törvényjavaslat 1. és 2. §-ának el nem fogadásával, s annak ellenében a határozati javaslat hét első pontjának elfogadása által létesített, annak igy a házban plenumban való tárgyalását következetesen és helyesen keresztül vinni nem lehet. De nem lehet azért sem, mert az elfogadott határozati javaslatban világosan ki van fejezve, hogy a törvényjavaslat e hét, már elfogadott pont szerinti átalakítás végett a jogügyi bizottsághoz visszautasittassék, és most csak az a kérdés, hogy a határozati javaslatnak még hátra levő három pontjára nézve kiván-e egyúttal a ház most intézkedni és határozni, vagy nem. Teljesen jogosult az a nézet, hogy ha az iránt most határozunk : akkor a mindnyájunk által, Simonyi Ernő képviselő ur által ugy, mint általam és az egész ház által sürgősnek nyilvánított törvényjavaslat gyorsabb keresztülvitelét fogjuk előmozdítani; mert különben megeshetnék, hogy szemben a jogügyi bizottság által épen ezen utolsó három pontra nézve elfogadandó állásponttal, a t. ház más nézetben fogna lenni és e szerint a javaslatot még egyszer vissza kellene utasítani. Én tehát azt hiszem, hogy a ház határozata folytán részletesen tárgyalandó határozati javaslatnak három utolsó pontját is most megvitatni czélszerü lenne. És e tekintetben bátor vagyok kijelenteni, hogy a határozati javaslatnak 8. pontja, mely tulajdonkép most következnék, az eredeti törvényjavaslat álláspontjától annyiban tér el, hogy az eredeti szerint a községi bíráskodásra utalt ügyekben a községi biró ítélete végrehajtandó, vagy annak ellenében birtokon kívül csak a törvény rendes útja engedtetett meg. Jogában áll azonban az elmarasztalt félnek az összeget bírói kézhez letenni, mig a törvény rendes utján orvoslást szerezhet. Ezen határozati javaslat szerint pedig a községi biró utján hozott ítéletet a meg nem elégedő fél a járásbiró elé viheti, ki abban a kisebb polgári peres ügyekre nézve fenálló határozatok szerint jár el, és végérvényesen dönt. Ezen utón tehát csak kielégítési és nem biztosítási végrehajtásnak lenne helye. Itt látom ón a kettő közt a lényeges bülönbséget, és azt hiszem, hogy épen az ügynek egyszerűsítése tekintetéből, e helyett: ha az ügy a járásbiró elé vitetett, a végrehajtás a biztosításon tul nem terjedhet" helyesebb volna elfogadni a központi bizottság azon álláspontját, hogy ha az ügy a járásbiró elé vitetett : ez a végrehajtást nem akadályozza. Én előadói tisztemnél fogva kötelességemnek tartottam a t. ház becses figyelmét e különbségre felhívni; mert ha döntünk a kérdésben : óhajtandó, hogy tudjuk, minő álláspontot foglal el egyik és minőt a másik javaslat. Elnök: Méltóztatik a t. ház a 8. 9. 10. pontokat is tárgyalás alá venni ? {Igen l) Felfog olvastatni a 8. pont. Molnár Aladár jegyző: {olvasna a 8-ik 'pontot.) Elnök: A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A többség elfogadja. Molnár Aladár jegyző: (Olvassa a határozati javadat 9 és 10. pontját, melyek változatlanul elfogadtatnak. Elnök : Elfogadtatván e szerint a határozati javaslat, Molnár Antal képviselő urnák indítványa mellőzve van. A t. ház e szerint elfogadván Horánszky képviselő ur határozati javaslatát, elhatározni méltóztatott, hogy a központi bizottság által beadott törvényjavaslat az elfogadott javaslathoz képest leendő átdolgozás végett a jogügyi bizottsághoz küldetik vissza. Ministerelnök ur kíván nyilatkozni. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! A házszabályok értelmében van szerencsém bejeI lenteni, hogy a keleti kérdésben hozzám intézett