Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-293
293. országos Klós október 2». 1877. 403 való egyezkedés közt kell választanunk: én részemről, ha az egyezkedés némileg elfogadható alapokon nyugszik, ez utóbbit választom. Vajon elfogadható-e alapjára nézve az előttünk fekvő törvényjavaslat? vajon jelez-e és mennyiben jelez javulást a mostani állapottal szemben? arra nagyon is hosszura nyúlt előadásom folyamán helylyel-közzel magam is ráutaltam, részletesen és tüzetesen pedig fejtegeti ezt a bankügyi bizottság többségének jelentése és fejtegette a t. előadó ur tegnapelőtti beszédében. Hallottam az előadó ur beszéde ellen a t. ellenzék részéről azon kifogást, ós meglehet, hogy engem is ugyan ezen szemrehányással fognak sújtani, hogy talán nem áll érdekünkben egész nyíltsággal kitárni azon nehézségeket, melyek jelenben önálló magyar bank felállítása ellen fenforognak, mert ez az ellenfél positióját erősiti. Eltekintve attól, hogy mi itt semmiféle titkokat nem árulunk el, hanem egyszerűen constatáljuk azon tényeket, melyek világszerte ismeretesek, — az én szerény nézetem szerint még az alkudozás különféle stádiumai közt is különbséget kell tenni. A meddig köztünk és az osztrák kormány, valamint az osztrák bank közt még élénken folyt a küzdelem, addig igen is kötelességünk volt kiemelni mindazon tényezőket, a melyek mellettünk szólnak és kizárólag az ellenfélre kellett bizni a reánk nézve kedvezőtlen körülményeknek hangsúlyozását. Kellett ezt tennünk nem csak az ellenféllel szemben, de azon okból is, mert még bizonytalan lévén, vajon birunk-e tisztességes békét kötni: nem volt szabad a nemzet bátorságára csüggesztőleg hatni, inert bátorságra csakugyan nagy szükségünk volna, ha az ily tisztességes béke létre nem jönne és ha daczára a nagy nehézségeknek és veszélyeknek, talán mégis az önálló magyar bank felállításának végső eszközéhez nyúlni kényszeríttetnénk. A hadvezér, kire egy erőd védelmezése bízva van, a küzdelem folyama alatt mind az ellenség, mind pedig saját serege előtt, a meddig csak lehet, saját helyzetét minél kedvezőbbnek feltüntetni köteles, a meddig tőle capitulatiót kivannak és elfogadható békekötésre állani nem hajlandók. De ha az ily békére tétetik ajánlat: akkor ugyanezen hazafias kötelesség azt parancsolja, hogy a kik a védelmi harczot vezetik, legyenek tisztában a küzdelem kedvezőtlen esélyei iránt is. mert csak igy fognak alapos meggyőződós szerint választhatni a végsőig valő küzdés ós a felajánlott béke elfogadása közt. Mit vélek én hazánkra nézve előnyösebbnek, azt már kimondtam és most még egy utolsó megjegyzéssel akarom beszédemé? bezárni. Mi mindnyájan emberek vagyunk és senki közülünk nem mondhatja magát csalhatatlannak. Meglehet, hogy mi tévedünk azon előnyök megítélésében, melyeket hazánk a javaslatba hozott bankügyi egyezkedés alapján remélhet; de épen ugy meglehet, hogy az ellenzéknek t. tagjai csalódnak az önálló nemzeti bank ez idő szerinti felállításának lehetősége és 1 eredményei iránt és így nagyon komoly megfontolást igényel azon kérdés is : vajon melyik csalódás az, mely ha bekövetkezik, hazánkra nézve veszedelmesebb, az ország pénzügyi helyzetére, az egyes polgárok anyagi" jólétére válságosabb, az önöké-e vagy a miénk? Annyit talán önök is megfognak engedni, hogy még azon általunk nem várt esetre is, ha csalatkoznánk azon előnyökre nézve, melyeket az uj egyezkedéstől várunk, ha az uj állapot csakugyan nem volna egyéb, mint a/ eddiginek folytatása: akkor ez reánk nézve nem nagyon kedvező kilátás ugyan, de korántsem olyan, hogy az ország jólétét valami végzetes veszélylyel fenyegetné. Lehet „lucruin eessans", de a mostani állapothoz képest alig lehet „damnum emergens'; ezen uj állapot elfogadása által pedig semmi esetre sem rontjuk el a dolgot ugy, hogy a tiz év lefolyása után ne lehessen vissza térni azon megoldási módra, melyet önök már most is kivihetőnek tartanak, (Fölkiált ások a szélsőbalon: Szép vigasz ! Halljuk! Halljak!) az önálló bank felállítására, a melyet — legalább a mi nézetünk szerint — épen ezen tiz évi átmenet, ha okosan használtatik fel, tetemesen könnyíteni fogna. (Helyeslés a középen.) De fontolják meg jól t. uraim, hogy mi történnék akkor, ha ma önöknek nézete győz, ha a bankkérdésre nézve kimondjuk a szakítást, ha az önálló magyar bank felállítására kísérletet teszünk. és ha — a mit nem akarunk remélni, de a mi csakugyan a lehetőség körén belül áll, — ha vagy ezen felállítás nem sikerül, vagy pedig kevéssel ezen felállítás után a forgalomban levő papirnemeknek értékkülönbsége és még sok más baj által oly zavarok támadnának itt, a melyeknek részletes leírásától a t. ház engem bizonyosan szívesen felment. Ha a mi várakozásaink nem teljesülnek: akkor még mindig át lehet menni önök megoldási módjára: de ha — mitől Isten óvjon — önök megoldási módja fiaskót csinálna : akkor már nincs visszatérés azon megoldásra, a melynek elfogadását mi ma javasoljuk önöknek, és akkor következnék oly békekötés, a melv a most javaslatba hozottól igen lényegesen eltérne. (Elérik helyeslés a középen.) Így állván a chaneeok, én részemről elfogadom a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául. (Elénk helyeslés, tetszés és taps a középen.) Elnök: T. ház! Habár nem is következett még be egészen .az idő, melyben üléseinket be szoktuk fejezni, mindazonáltal azt hiszem t. ház, hogy azon két terjedelmes beszéd után, melyeknek hallgatói voltunk, az ülés most befejezhetjük, (Helyeslés) A holnapi ülés napirendjére a ház határozata szerint ki tűzetik a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló törvényjavaslatra nézve érkezett főrendi üzenet és a mai átalános vitának folytatása. (Az ülés végződik d. u. J 3 j t órakor?)
