Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-271

271. országos illés septemlber 24. 18ÍÍ. gg Felemlítette a képviselő ur, hogy rendkívüli dolog és — nem tudom még, micsoda kifejezést használt, — hogy ezen tárgy az osztályokhoz utasíttatott. Méltóztassék a t. képviselő urnák visszaemlékezni, mikor ezen kérdés először szőnyegen volt, akkor én s a kormány többi tagjai voltunk az ellen, hogy a törvényjavaslat az osztályokhoz utasittassók ; következőleg abból, hogy oda utasíttatott, azt kimagyarázni akarni, hogy ez által a kormány a tárgyalást hátráltatni akarta volna: alaposan nem lehet. (Igaz! Ugy van] a középről.) Szilágyi Dezső: T. ház 1 Én csak a házszabályokhoz kívánok szólani, s azt ajánlani a t. ház figyelmébe : hogy a ház eddigi határozatainak ós különösen azon határozatnak is megfelelőleg, melyet a t. elnök ur javaslatára ma hozott, ezen határozati javaslatot itt az első szakasznál tárgyalás alá lehet és kell is venni, és hogy ebben a házszabályoknak semminemű megtörése vagy megszegése nem foglaltalik. Méltóztassanak visszaemlékeztetni, hogy midőn ezen határozati javaslat benyujtatott, a ház az épen azon oldaláról jött kérelem következtében, annak kinyomatását rendelte el, és ezen határozati javaslatnak magával a törvényjavaslattal való együttes tárgyalását a mai napra kiiűzte. (Úyy van!) Ez az akkori vitatkozásból és az elnök úrnak javaslatából is kitűnik. Mi történt jelenleg az általános vitánál? Az általános vitában tett elnöki felszólításra a ház hozzájárult az elnök ur azon javaslatához, hogy átalánosságban először különvéve fogadtassék el a javaslat, külön jöjjön az általánosságban való elfogadás szavazás alá. A ház helyeselte elnök ur azon javaslatát, hogy az 1. §-nál az eltérés iránti indítványok vétessenek elő. Hogy az elnök úr ekkor semmi másra nem czélozhatott, mint ezen határozati javaslatra, azt: azt hiszem, itt jóhiszemüleg senki sem tagadhatja. Egyébiránt t. ház, azon praecedensekkel, melyek szerint a ház eddig eljárt, a jelenleg ajánlt eljárás világosan megegyez. Méltóztassanak visszaemlékezni a gyámsági törvényre. A gyámsági törvényjavaslat először átalánosságban fogadtatott el, és az első szakaszok valamelyikénél tétetett egy indítvány, nem olyan, amely annak csak egy szakaszát ezólozta módosítani, hanem a mely az egész, első részt kívánta átdolgoztatni. És ezen átalánosságban, elveket magában tartalmazó indítványt felhasználás és annak alapján való átdolgozása végett a javaslatnak, a ház a bizottsághoz visszaküldte. Mit kérünk, mit kívánunk most, t. ház? Semmi egyebet, mint egy hasonló eljárást, és ha az akkor formailag correet volt, minthogy a túloldalról sem tétetett ellene kifogás: nem látom át, hogy miért lehessen ezen hasonló eljárást a házszabályokba ütközőnek tartani. A fölött lehet kérdés: hogy ezen határozati javaslat tartalma helyes-e vagy nem? és hogy ezen határozati javaslat tartalmát lehet-e a bizottságnak az átdolgozás irányadó elvéül kijelölni; de a fölött, hogy az itt követendő és ajánlott eljárás a házszabályokkal egj^ezik-e : csak egy vélemény lehet, az t. i. hogy a házszabályokba ez semmi tekintetben nem ütközik. {Helyeslés.) Elnök: T. ház! A mennyiben az előttem szólott t. képviselő ur egy előzményre, t. i. azon eljárásra hivatkozott, mely a gyámsági törvényjavaslatra nézve itt a házban követtetett, meg kell jegyeznem, hogy akkor az illető képviselő urak, jelesül: Teleszky képviselő ur által tett indítvány az egész első fejezetre vonatkozott. Miután pedig a t. ház elhatározta, hogy a részletes tárgyalás alapjául, a törvényjavaslatot elfogadja, annak a bizottsághoz való utasításáról mindaddig nem lehet szó, mig a törvényjavaslatban foglalt elvek egyik vagy másik irányban meg nem változtatnak, s csak ezen változtatás keresztülvitele szolgálhat indokul arra, hogy visszautasittassék az illető bizottsághoz, vagy ahová a háznak tetszik, a törvényjavaslat. (Helyeslés.) Én — igaz t. ház — azt mondtam, hogy- az első szakasznál, hol az eltérés fog mutatkozni az elvek közt, van helye annak, hogy tárgyalás alá vétessék a határozati javaslat, De megvallom, ezt, tekintve az eddigi szokást, azon reményben tettem, hogy a képviselő urak át fogják látni azt, hogy az első szakasznál, midőn az elvi eltérés kitetszik, joguk van kívánni, hogy azon szakaszai a központi bizottság által szövegezett törvényjavaslatnak, melyek ellenkeznek az általok felállított elvekkel, — együttesen tárgyaltassanak. Együttesen tárgyaltatván a törvényjavaslat illető szakaszai, akkor azoknak ellenében a határozati javaslat is természetesen megvitathatok, önkényt értetődik azután, hogy egy ily határozati javaslatot, melyben annyi elv foglaltatik, egyszerre egy szavazással eldönteni nem lehet ; hanem a szavazás azután mindamellett is, hogy a szakaszok együttesen tárgyaltattak, minden szakasz felett külön történik. (Helyeslés.) ' Én részemről az eddigi gyakorlatot és a házszabályokat követve, azt hiszem, hogy már az első szakasz is ellenkezik a határozati javaslat első pontjával, mely azt mondja: „A kisebb polgári peres ügyekben rendszerint bíráskodik a járásbiró." Ez ellentéte annak, a mi a központi bizottság

r által benyújtott törvényjavaslatban foglaltatik. Én meg tudnám jelölni röviden mindazon egyes szakaszokat, melyek együttes tárgyalása mellett a határozati javaslat in complexu tárgyaltathatik, ugy, hogy azután pontonként külön szavazás által történjék az eldöntés, ugy tartom, hogy az első, második, harmadik, negyedik, tizenötödik, tizenkilenczedik és ötvenedik szakaszokban mindazon elvek befoglalvák, melyek ellenkezőjét a ha-