Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-290

2ít0. országos illés sem mást mond; beismerem, hogy a t. képviselő ur magához következetesen vitatni fogja, hogy mi theában, ozukorban,kávéban, rizsben, s petróleum­ban és más czikkekben is 30°/ 0-et fogyasztunk. Hagyjuk most e thémát, majd fogunk róla szólni. Arról sem szólók, hogy a t. képviselő ur kétségbe vonja, hogy a belfogyasztás a termelő gyáraknak csakugyan javára van, ha a kivitel pra­miumát megkapják a gyárosok; csak egyet vagyok kénytelen constatálni és ez az. hogy e házban az egész vita alatt minden ember hangsúlyozta, hogy a restitutió mai elszámolási rendszeréből Magyar­országra háramló kár méltányos, helyes alapokon kiigazittassék, kijavíttassák, s ez helyes kivánság; de méltóztassanak elképzelni azok a t. képviselő urak, kik e törvényjavaslatot ellenzik, kik tehát ellenzik azt. hogy e czukoradónál azon anomália, hogy 11.000,000-t fizetünk, mikor csak 10.000,000-t kapunk, orvosoltassék, hogy a restitutió kérdését lehet-e az általunk indioált irányban orvosolni, ha a czukoradónál a status cmo-t fenn akarjuk tartani'? Ez oly két kiegyenlithetlen álláspont, oly két méltánytalan követelés, melyei magara részé­ről egy perczben szájamon sem mernék kieresz­teni. Ezzel í. ház végeztünk volna a kérdéssel. Egy pár szóval akarom érinteni azon hatá­rozati javaslatot, melyet Kerkapoly Károly t. barátom előterjesztett. (Halljuk!) Nekem, megvallom őszintén, beszédére több irányban volna reíiectáini valóm, de nem akarom ezt tenni azért, mert az egész kérdést kellene felölelni a maga egészében: rámegyek' tehát beszédének conclusumára a hatá­rozati javaslatra. Én nem tagadom azt. hogy egy ideális, egy minden tekintetben igazságos és helyes adórend­szernek egyik követelménye, hogy mindazon factor számba vétessék, a melyek közreműködnek bizo­nyos oly czikk előállításánál, mely adóval terhel­tetik: ezt én teljes készséggel beismerem és igy beismerem azt is, hogy annak a tételnek in prin­cipio meg van a maga jogosultsága, hogy az adó ne azon alapokon rovassák ki, melyek csak igen nagy körvonalokban mutatják az egyes termelői tényezők viszonyait, hanem minden termelési ténye­zőnek közrehatása vétessék számba, De arra vagyok bátor figyelmeztetni a t. kép­viselő urat és a t. házat, hogy ez egy oly nehéz dolog a gyakorlati alkalmazásban, és oly compli­cált kérdés, hogy nagy kételyeim vannak a felől, hogy főleg az átaláuyozási rendszer mellett, mely-' nek megtartását pedig a ezukoripar első sorban igényli, gyakorlatilag megoldható lesz-e, az azzal főleg az átaláuyozási rendszer mellett összekötött nehézségeknél fogva ; inert ha áll az, hogy a ter­melői differentiákat figyelembe kell venni : akkor bizonyos az is, hogy valamennyit figyelembe kell venni; ha pedig valamennyit figyelembe veszszük, október 20 1877. g4j akkor az orosz zona-rendszernól nem állhatunk meg. Már maga Kerkapoly Károly t. képviselő ur is helyesen jegyezte meg, hogy ha már a zónákat meghúzzuk: miért legyen más az elbánás a zónán innen, mint a zónán tnl. Ez Oroszországban még megy. hol nagyok a termelési differentiák; de nálunk, hol ezek még sem oly nagyok, hol nem is oly megállapodottak, hanem változnak : azokat oly biztosan megállapítani nem lehet. Ezen rendszer­nek practikus alkalmazása odavezetne, hogy nem­csak egyes vidékekre és termelési kerületekre kellene külön-külön adótörvényeket hozni, készítem ; hanem valósággal catastert kellene készítenünk minden egyes gyárra nézve. Már most ezen külön caíasternek elkészítése, akkor, midőn sokkal változékonyabb tényezőkre kell figyelemmel lenni, mint a földadónál, mely­nél pedig a catasternek elkészítése oly nagy bajjal jár : bizonyára oly complicált munkálatokat tenne szükségessé, hogy annak létrejöttéről magamnak számot adni nem vagyok képes; mert annak minden egyes részét igen meg kellene vizsgálni, hogy valaki csakugyan jó lélekkel elmondhassa, hogy az jó lesz. Már pedig én ezt nem merem mondani, és mert azt nem merem tenni, nem mondok mást, mint hogy a határozati javaslatot annyiban, amennyiben Kerkapoly Károly t. kép­viselő társam ezt maga sem köti a jelen törvény­javaslathoz és a kormányt arra hivja fel, hogy ezen kérdést a jövő szempontjából tanulmányozza: a magam részéről' nem ellenzem, nem is ellenez­hetem. Ezen azonban nem mehetek tul ; és ez iránt több kötelezettséget nem vállalhatok. Erre nézve egyéb nyilatkozatot annál kevésbé tehetek, mert — ismétlem — azt hiszem, hogy egyébeket most nem is említve, oly nehézségekkel kellene ezen kérdésnek a gyakorlati kivitelben megküz­deni, melyek már magukban is ezen eszme foga­natosítását mindenesetre igeii problcmatieussá és kérdésessé teszik. Tanulmányozni fogom tehát a kérdést; de ennél tovább nem megyek. (Helyes­lés a ko:épert.) Elnök: A kérdésre nézve fogok a t. ház előtt nyilatkozni. A kérdés (Halljuk!) ez: Elfo­gadja-e a t. ház a czukoradóról szóló törvény­javaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint a részles tárgyalás alapjául ? (Felkiáltások: El­foíjadjvk ! Nern fogadjuk el.) Eziránt a szavazás megtörténvén, akár fogad­tatik el a törvénA'javaslat a részletes tárgyalás alapjául, akár nem, másodszor a határozati javas­latot fogom szavazásra kitűzni. Hogy ez megtör­ténhessék: kérem a házat, méltóztassék a határo­zati javaslatot meghallgatni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a hatá­rozati javaslatot.)

Next

/
Thumbnails
Contents