Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-290

290. országos ülés október 20. 1877. 325 Hegedüs Sándor képviselő ur azt mondja, hogy ha a közös vámterület érvénye alatt az 50-es 60-as években Magyarország ezukoripara növekedett : mikép lehet ebből érvet faragni a közös vámterület ellen? Erre nézve csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a hol versenyről van szó: nem az a kérdés, hogy miképen történik a megindulás; hanem az, hogy miképen jutnak a versenyzők a czélhoz. {Helyeslés balfelöl.) Ezt pedig most látjuk, mert világos, hogy kezdetben Magyarország ezukoripara szépen kezdett versenyezni Ausztriával; de most, midőn a czélt el kellett volna érnie, csaknem tönkre ment. Egyátalában nem vigasz az, t, ház, hogy ezukoriparunk volt, ha most nincs ; (Tetszés bal/elől.) nem vigasz az, ha czukoradó-bevételünk volt, ha most nincs. Egy tekintetben Hegedüs Sándor képviselő ur érve két élü fegyver, mert ő azt állítja, hogy a 60-as években való emelkedése ezukoripárunknak a közös vámterület eredménye. Igen, csakhogy hová vezet ezen következtetés ? Azon időben, midőn Magyarország Ausztriával közös vámterületet, és egyszersmind egy államot is képezett, nem volt külön fináncziája Magyarországnak, Magyarország haladt; de azon pillanattól fogva, midőn Magyarország a közös vám- és adóterületet fentartotta ugyan; de külön fináncziát teremtett, a hanyatlás gyorsan bekövetkezett. Hegedűs képviselő ur elismeri, hogy termelési előnyök tekintetében Ausztria felettünk áll ; de, — igy kiált fel, — melyik állam az, mely a termelési előnyökben mutatkozó különbözeteket adó által egyenlítené ki'? Mondjon a képviselő ur — Lukács Bélához intézve szavait — csak egyetlen egyet! Hát én mondok a képviselő urnák nem egyet, hanem százat; sőt én kérdezhetem: nevezzen a képviselő ur meg csak egyetlen államot is, mely öntudatos nemzetgazdászati politikát követ, mely nem ezt teszi ? Mert mi az összes vámpolitika, a vámvédelmi politika mi egyéb, mint a termelési előnyökben mutatkozó különbözetnek adó általi kiegyenlítése ? {Helyedén balfelöl,) Az illető állam, a maga termelőitől nem szed adót; de az idegeneket, a kikről felteszi, hogy kedvezőbb, termelési viszonyok közt vannak, megadóztatja. Ezt teszi minden állam más állammal szemben. Vagy talán annyira jutott a képviselő ur, hogy tagadni akarja a mi külön államiságunkat, Ausztriával szemben ? (Felkiáltások balfelöl: Ugy látszik!) De feltéve, hogy egy állam volnánk Ausztriával, azon esetben is azt mondom, hogy igenis vannak példák arra, hogy a termelési különbözetet az állam egyes részei közt adótételekben kiegyenlíti. Bátor vagyok a képviselő urat emlékeztetni arra, hogy Oroszország ezt a három zóna elfogadása által teszi, és emlékeztetem a t. képviselő urat arra, hogy az országos magyar iparegyesületnek Q'f, irányban folytatott tanácskozásai alapján készült emlékirat rcvisiojánál, melyben a t. képviselő ur is részt vett, épen az kívántatott. (Derültség.') Egyébiránt nemcsak Oroszország teszi ezt. hanem mi, az osztrák-magyar monarchia is teszszük. Emlékeztetem a t képviselő urat, — sajnálom, hogy oly rósz emlékezőtehetsége van —, arra, hogy néhány nappal ezelőtt épen mi elfogadtunk egy törvényjavaslatot a szeszadóra nézve, a hol az anyag különbözősége szerint, a mint egyik anyag kevesebb szeszt ad, mint a másik, különböző fok szesznyeredék állapíttatott meg, nevezetesen 4—5—6 fok. Hegedűs képviselő ur elismeri a magyar ezukoripar hanyatlását ; de részint igen specifleus okoknak, részint igen átalános oknak tulajdonítja azt. nevezetesen európai erisisnek s több effélének. Ez, t. ház ! csak arról tanúskodik, hogy az én t. barátom, ugy látszik, nem hatolt be egészen az iparalakulás fejlődése törvényeibe, mert ha be. hatolt volna: tudná, hogy minden iparág bizonyos hullámszerű fejlődésnek van alávetve. Vannak idők, midőn expansio tapasztalható, midőn minden ipar virágzik, vannak idők, midőn contractio mutatkozik, midőn a gyengébb ipar-telepek elesnek. A virágzás idején egyik iparág sem esik el, nem bukik meg ; de igen akkor, midőn erisis áll be. E tekintetben az életrev dó ós nem életrevaló iparágak hasonlítanak az úgynevezett nyári növényekhez és a perennalisokhoz. Nyárban az egyik is és a másik is virágzik; mig télen, mikor a fagy beáll: a nyári növény elhal és többé életre nem kél; ellenben a perennalis a telet kiállva a jövő tavasszal ismét folytatja fejlődését, virágzását, és pedig nagyobb dimensiókban. Egyébiránt tökéletesen igaza van t. barátomnak abban, hogy európai erisis az, a mely a magyar ezukoripart érintette; és nemcsak ezt. hanem valamennyit. Én elismerem, hogy e erisis egyik főtényezője volt a magyar ezukoripar pusztulásának ; de kérdem: mi által jutottunk mi azon helyzetbe, hogy ezen erisis minket elért? Magyarország nem termel annyi ezukrot, a mennyi saját szükségletének fedezésére elegendő. Ha tehát Magyarország külön vámterületet, vagy adóterületet képezne : Magyarországnak egy font ezukrot sem kellene kivinnie, és igy a világpiaez conjuncturák nem érinthetnének bennünket; sőt Magyarország termelhetne kétszer-háromszor annyi ezukrot, mint most termel, és a erisisek mégsem érnék őt. Mi által jutottunk tehát mi azon helyzetbe, hogy a erisis minket is sújt? Az által, hogy