Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-289

289. országos ölés október 19. 1877. 303 külön választásának kórdósét, jó-e, helyes-e, czélszerü-e? vitassuk majd meg a vámkórdés 'tárgyalásánál. Ha a t. pénzügyinmister ur ezen kívánságát teljesitenők: akkor ezen törvényjavaslatot szó néJkül el kellene fogadnunk ; mert alig tartalmaz egyebet, mint a fogyasztási terület egységét és közösségét a maga egész borzasztóságában. S ha e törvényjavaslatot elfogadnék, majd ha a" fogyasztási adók kérdését a vámkérdésnél akarjuk megvitatni : a pénzügyminister ur igen alaposan argumentálhatna azzal, hogy a szesz és czukoradó elfogadása után, az egész vitának praktikus jelentősége és értelme nincs. A t. kormány igen ügyesen járt el taktikai tekintetben, midőn a kiegyezési javaslatok egyes részeit tolta előtérbe, inert ezáltal a nagy elvi fontosságú kérdésektől a vitát elterelte, és a nagy elvi jelentőséggel biró vita elől könnyen kibúvik, vagy azt elüti. Mindenesetre örvendetes, hogy a t. kormánynak taktikai tárházát a bécsi alkudozások és utazások még nem merítették ki egészen, s még maradt valami a mi boldogitásunkra is. Áttérek magára a. törvényjavaslat tartalmára, és felveszem fejtegetésem alapjául azon kérdést, hogy az előterjesztett törvényjavaslat ugy a magyarországi ezukorgyártás, mint a magyar kincstár érdekében elfogadható-e? hogy erre megfelelhessek, mindenesetre tisztába kell jönnünk a magyarországi ezukoripar és ezukorgyártás helyzetével. És ha ezzel tisztába jöttünk : .önkényt következik az irány, melyet a ezukor megadóztatása kívül Magyarország érdekében követnünk kell. Mellesleg jegyzem meg, hogy a kormánynak indokolása, melyet a czukoradó törvényjavaslathoz mellékelt, minden egyébről nyújt felvilágosítást, de a magyarországi ezukorgyártás és ezukoripar helyzetére vonatkozólag egyátalában semmi felvilágosítást sem nyújt, és ha ezzel akkor, midőn a ezukornak megadóztatásáról van szó, tisztába akarunk jönni, s ha tájékozást akarunk magunknak e tárgyban szerezni: kénytelenek vagyunk az adatokat máshonnan összegyűjteni. En egy pár adatot akarok a t. ház ügyeimébe ajánlani, a melyeket a két kormány által kiadott hivatalos fogyasztási adó statisíikából merítettem, és a melyekből kitűnik egyrészről a magyarországi ezukorgyártásnak, másrészről Ausztria ezukorgyártásának helyzete. Azt hiszem, mielőtt e törvényjavaslat fölött határoznánk, mindenekelőtt e kérdésekkel ós mindenekelőtt ugy a magyarországi, mint az ausztriai ezukorgyártásnak és ezukoriparnak helyzetével kell tisztába jönnünk. A hivatalos fogyasztási adóstatisztika adataiból kitűnik, hogy 1868-ban volt Magyarországon 21 ezukorgyár, e szám leapadt 1876-ban 17-re, Ausztriában volt 1868-ban 130 ezukorgyár, ezeknek száma folytonosan emelkedett, ugy hogy 1876-ban volt Ausztriában 212 ezukorgyár, míg tehát a magyarországi ezukorgyárak száma 21-ről leapadt 17-re, addig az ausztriai ezukorgyárak száma 130-ról 212-re emelkedett. Ugyanezen arány nyilvánul a földolgozott répamennyiség tekintetében. A magyaror-' szági gyárak 1868-ban még 3 millió vámmázsa, répát dolgoztak fel, azonban i876-ban a feldolgozott mennyiség leapadt 1.600.000 vámmázsára, Ausztriában 1868-ban feldolgoztak a ezukorgyárak 15 millió vámmázsa répát. 1876-ban már 24 millió vámmázsa répát dolgoztak fel. Itt is tehát az arány az, hogy mig a magyarországi ..gyárak által feldolgozott répa-mennyiség leapadt a felére, addig Ausztriában 1868—76-ig 15 millióról 24 millió vámmázsára emelkedett. Ugyanez az arány nyilvánult a termeli ezukormennyisóg tekintetében is, a mennyiben a magyarországi gyárak, még 1868-ban 195 ezer vámmázsa ezukrot termeltek, 1874-ben a termelés már 171 ezer vámmázsára apadt le, és 1875-ben már csak 130,000 vámmázsa ezukrot termeltek. Ha már most t. ház, tekintetbe vesszük a ezukorbehozatal és czukorkivitel forgalomnak adatait, akkor körülbelől reá jövünk azon okokra is, a melyek a magyarországi ezukoripar hanyatlását okozták. E tekintetben az eredmények, ha a monarchia ezukoi behozatalát ós kivitelét tekintjük, a következők. A monarchia, tehát Ausztria és Magyarország együttesen, külföldről behozott 1868-ban 253 millió forint áru ezukort; 1874-ben már csak 19 ezer forint árát hozott be, Ellenben kivitt a monarchia külföldre 1868-ban 3 millió forint áru ezukrot is, ós 1874-ben már 18 millió forint árát. A mig tehát a monarchia ezukorbehozatala a külföldről alig egy pár százezer forintot teszen, a kivitel a külföldre 1868-tól kezdve 18 millió frtnyi összegre emelkedett. Ha ezzel, a monarchia forgalmával most szembe állítjuk Magyarország külön forgalmát, kitűnik az, hogy Magyarország átlag évenkint körülbelől 13 millió forint áru ezukort hozott be. Hogy ezt Magyarország máshonnan nem hozhatta be, mint Ausztriából: az igen világos, mert hiszen a monarchia összes ezukorbehozatala" 1874-ben 19 ezer forintra rúgott. | * Magyarországnak körülbelől évenkint 13, 14, 15. 16 millió forintig menő ezukorbehozatala tisztán Ausztriából történik. f Ha Magyarországnak kivitelét tekintjük, látjuk azt. hogy mig 1868-ban Magyarország kivitt 7 millió frt áru ezukrot, 18 74 ben már csak 4 millió forint árát visz ki. Mindezen adatokból kettő világos: egyik az, hogy a magyarországi ezukorgyártás az Ausztriáé-