Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-289

300 288. országos Uhs október 17.1877. van, — hivatkozom Wahrmann ós Hegedűs kép­viselő urakra, — a mi iparunkra nézve káros: akkor kiadni kezünkből azt, hogy a mi részünk­ről teendő concessiókat a czukoradónál — ismét­lem ezen javaslat csakis concessiókat, és nem egyebet tartalmaz, — csak akkor adhassuk meg, midőn tudjuk, hogy viszont a Lajthán túli oldalról megnyerjük azon concessiókat, amelyek a mi iparunk fentartása szempontjából okvetlenül szük­ségesek, ezt — megvallom — helyesnek nem tartom. Ebben nem látok egyszerű differentiákat, hanem látom a minden kiegyezésnek lényeges tartozékát képező kölcsönös compensatió alkalmazásában oly eljárást: hogy a mi részünkről minden concessió megadassék, mielőtt tudva lenne, hogy a másik oldalról bármi concessiókat nyerhetnénk. Én azért pártolom Ürményi képviselő társam indítványát, hogy a törvényjavaslat a napirendről levétessék. Széll Kálmán pénzügy mini sí er: T. ház! Ha ugy állana a dolog, mint ahogy Apponyi Albert képviselő ur említeni méltóztatott, hogy mi adjunk ki kezünkből minden concessiót és ne kapjunk helyébe semmit: legyen meggyőződve t. barátom, mi sem ajánlanék az elfogadást, ha az volna az eredmény, amit a t. képviselő ur jelezni méltóztatott; de nem ez az eredménye. Milyenek lesznek a concessiók a czukoradóról szóló tör­vényjavaslatban, azt legközelebbi napokban meg­fogjuk vitatni a ezukoradó - törvényjavaslat tár­gyalása alkalmával. De ha tartalmaz is ezen tör­vényjavaslat concessiókat: nem adunk ki kezünkből semmit, mert azt szentesíteni is kell, s hogy tör­vény legyen belőle, a főrendiházon is keresztül kell vinni. Igenis, ki van mondva, hogy egyik a másik nélkül nem lesz törvény, a szeszadó tör­vényjavaslatból csak az lesz törvény, amiket a képviselőház elfogad, nem pedig az, amit a Lajthán tul fogadnak el; mert Magyarország képviselőháza tökéletesen függetlenül határozza el, mit fog azzal a szöveggel csinálni, a mi a múlt napokban el­fogadtatott. A kérdés teljesen kezünkben marad, a kérdésnek uem praejudical semmi irányban a szeszadótörvény ; az oly szövegben fog törvénynyé válni, mint a képviselőház meg fogja állapítani. Még nem fogadtatott cl semmi, amit sérelmesnek tartunk. Éppen annak érdekében, hogy végre va­lahára vége vettessék ennek, és a kiegyezési tör­vények befejezéséhez közelebb jussunk : én a magam részéről is, mint a ministerelnök ur, arra kérem a t. házat, hogy folytassuk a tárgyalást, mert ha minduntalan megállapodunk, sohase lesz belőle semmi. (Helyeslés a középen.) Elnök: Méltóztatik a t. ház azon javasla­tomat elfogadni, hogy a holnapután Í0 órakor tartandó ülésben a czukoradóról szóló törvényja­vaslat tárgyaltassék ? A kik elfogadják, azokat kérem, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) El­fogadtatok ; e szerint holnapután 10 órakor a czukoradóról szóló törvényjavaslat s a pénzügyi bizottságnak erre vonatkozó jelentése fog tárgyal­tatni. Ezzel az ülést bezárom. (Az ülés végződik d u. 12 í j ís órakor,,) 289. országos illés 1877. október 19-én. Ghyczy Kálmán elnöklete alatt. Tárgyai: Kérvény bemutatása. A czukoradóról szóló törvényjavaslat átalános tárgyalása megkezdetik. A kormány részéről jelen vannak: Bedekovics Kálmán, Péchy Tamás, Perczel Béla, Széll Kál­mán, Szende Béla, Tisza Kálmán, Trefort Ágost, b. Wenckheim Béla. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Horváth Gyula jegyző fogja vezetni. A javaslatok mellett szólókat Tombor Iván, az ellene szólókat b. Orbán Balázs jegyző fogja vezetni. A tegnapelőtti ülés jegyzőkönyve fog hitele­sítés végett felolvastatni. Gulner Gyula jegyző (olvassa az október 17-én tartott ülés jegyzőkönyvét.) Elnök : A jegyzőkönyv ellen nem lévén észre­vétel, azt meghitelesitettnek jelentem ki.

Next

/
Thumbnails
Contents