Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-287

284 287 országos Ülés október 16. 1S77. fegyverszerek és lőszerek szállitása körül a kor- j mány részéről tanúsított permissi-v álláspontra, ( Tagadhatlan tény t. ház. hogy nagy meny- j nyiségü lőszerek és egész vaggonok lőporral, lö- j vegekkel terhelve Brassóba, a keleti vasút vona- j Ián szállíttatván és ott a legnagyobb nyilvános- j sággal senki által meg nem akadályozva, széke- j rekre rakatva, az orosz; táborba indultak. Erre | nézve több képviselőtársamra is hivatkozhatnám, j a kik ezt saját szemeikkel is látták. A vallott semlegesség elvét, ha ugy méitóz- j tátik alkalmazni a t. kormánynak, hogy midőn az j orosz sereg részére fegyverek szállíttatnak, azt j mondja: én semlegesnek vallom magam ezen szál- j litások iránt, mert én a be nem avatkozás politi- j kaját követem ; ha azonban, mint most legköze- j lebb állíttatik, hogy történt, a török hadsereg részére szállíttatnak fegyverek: akkor meg azt I mondja a t. kormány, hogy a semlegesség elve j nem engedi azt, hogy az orosz hadsereggel szem- j ben álló el enfél segélyére íegyverek vitessenek, j én tehát azokat elkobozom; kérdem a t. minister- j elnök urat, hogy ő mik ép egyezteti meg a sem- j legesség elvével elnézését annak, hogy az orosz j hadsereghez tetemes hadiszerek indíttatnak ós azok szép énekszóval, akadálytalanul hozzájok juttatnak, i A múlt napokban volt szerencsém a t. mi- I nisterelnök úrtól egy nyilatkozatot hallani a most | legközelebb történt elfogatások és bebörtönözések j iránt. Érintetlenül hagyom t. ház, hol, mikor, kik j és miért fogattak el; hiszen tudnivaló dolog, a t. ! ministerelnök ur ilyformán nyilatkozott: „A kormány nem tűrheti, hogy az országban néhány ember, vagy egy párt külön politikát csináljon." i Én t. ház, ennél egy veszedelmesebb állam- j doctrinát nem hallottam. Alkotmányos életben ! minden honpolgárnak joga van külön politikát í csinálni. {Helyeslés a szélső baloldalon) Külön po- ! litikát csinálnak a külön politikai pártok és épen ! azon pártok doctrináik szárnyain és ezen doctri- j nák terjesztése által gyarapítják híveiket és Így keletkeznek azon nagyobb pártok, a melyek a kormányokat felváltják, amazt megbuktatván, emezt felszínre emelvén. (Helyeslés a szélső baloldalon.) I Én e nyilatkozatnak különös felvilágosítását várom. De megvallom, mélyen meghatott e nyilatkozat még egy tekintetből. Midőn a képviselőházban a mentelmi bizottság jelentései tárgyalás alá kerülnek, igen gyakran hallottam hangsúlyozni azon elvet: ne avatkozzunk az elkövetett vétség vagy üldözendő bűntény minősége iránt discussióba, hanem egyenesen mondjuk meg, zaklatás forog-e fenn. vagy nem. Mert, ha beleavatkozunk canonisatiójába, abba, hogy el van követve a bűntény: ez a bíróságra pressióul szolgálhatna, az ország törvényhozó testülete már előlegesen valamit ténynek canonisálna. A t minister ur ezen mondata pedig iránytűül szolgál, ha nem is a bírói lelkiismeretnek, de mindenesetre azoknak, akik a vizsgálat megtételére hivatva vannak, iránytűül és sarkantyúul arra, hogy igenis bűntényt keressenek, ahol az ő belátásuk szerint bűntény sincs; mert a ministerelnök ur a képviselőházban felállította azon elvet, hogy külön politikát egy országban egyes embereknél:, vagy pártnak csinálni bűn. Már pedig „Praecipitantia est maxima noverca justitiae". Én t. ház, ugy vagyok meggyőződve, hogy hazánk törvényei azt, hogy valaki fegyvereket szolgáltasson Péternek vagy Pálnak, sehol nem tiltja. Van ugyan a hármas könyv első része, — igen régen olvastam, — ugy hiszem 11-ik titulusa, amelyben a hütlenségi esetek elősorol tatnak, ahol a többek közt előfordul: „inductores hoininuin exterorum gentem spoliatorum, arma et victualia subministrantes Turcis aut aliis scilicet hujus Eegni aemulis et hostibus". T. ház ! bajosan hiszem, hogy Magyarországon törvénytudó legyen, aki a jelen esetre, habár a török hadseregnek fegyverek szállíttattak, sőt ha constatálva van, kik azon egyének, kiknek neve alatt érkezett és kik szállíttatták maguknak a fegyvert e czélra, hogy a török hadsereghez juttassák, mondom, kétségbe vonom, hogy akadjon jogtudó e hazában, aki azt ezen törvény boszuálló keretébe kívánná vonni: mert hiszen akkor a török Magyarországnak ellensége volt és Magyarországot fegyverrel megtámadva, itt a hazában számított egy nagy felekezetre, mely neki fegyvereket és élelmi szereket szállítva, vele közös ügyet csinált Magyarországnak egy másik része, egy másik politikai pártja ellen. Én törvényt e tekintetben nem ismerek és nem is hiszem, hogy létezzék. Ha tehát a t. kormányelnök ur ezt bűnnek canonisálván, oda méltóztatott czélozni, mint nyíltan ki is jelentette, hogy nem tudja, melyik az a törvén}", de hiszi, hogy vam és a bírónak feladata e törvényt fölkeresni. Én erre nézve a t. ministerelnök úrtól felvilágosítást kérek. De ha csak eddig volnék t ház! Hanem szomorúbb és szomorúbb hírek érkeznek Székelyföldről. Fegyyerkutatások és házmotozások napirenden vannak. Én tagadom, hogy Magyarországon fegyvereket kutatni, házakat motozni valakinek joga lenne. Bizonyos esetekben kijelöli erre a törvény a pénzügyőröket, de a pénzügyőrök sem a fegyvereket kutatják, hanem felkeresik az illető egyénnek fegyvertartási engedélyét, és ha éneikül fegyverek birtokában van: akkor a törvény által kiszabott pénzbírságot megfizeti az illető. De hogy valaki azért, hogy házánál fegyverek vannak, fel-