Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-285
285. országos ülés október 13. 1877. 233 politikából, és igy én azt sejdítem, hogy nemzetgazdászati szempontból nem. Ezt nagyon okosan tette, mert ha azt mondta volna, hogy ő nemzetgazdászaii tekintetből hive a közös vámterületnek, miután tudvalevő, hogy ő igen okos és par exellence fmancier: ez nagy baj lett volna, mert utoljára nem is hittük volna neki el. De miután ö azt mondja, hogy politikából teszi, politikából hibás véleményben is lehet, és ez nem feltűnő, (Derültség) A t. képviselő ur azt mondja, hogy ő már körül belől tudja a tariffákat. Apponyi gr. megfelelt neki. hogy mi irigyeljük sorsát, Olyanformát is mondott, hogy ne féljünk a bécsi áramlattól. Azt hiszem a védvámokat értette, hogy azok nem fognak győzni. De ez nem a pénzügyminisíex ur érdeme, ettől talán Németország ment meg bennünket, J ~ Bismarck. (Derültség) Van egy másik nagy fontosságú kérdés is, melyben egy más nemzet húzott ki bennünket a sárból, nem a magyarok istene, hanem Allah ! (Élénk derültség). Én nem akarok belebocsátkozni azon szívélyes ömlengésekbe, miket t. képviselőtársam Chorin képviselő ur irányában nyilvánított. Hanem egy húrt pendített meg a képviselő ur, mely még most is fülemben rezeg. A szavakra nem emlékszem, hanem az értelme az volt: hogy valljuk meg az igazat, mi gyengébbek vagyunk, szakításig nem lehet a dolgot vinni, mutatja a szomorú tapasztalás. Ha e szomorú tapasztalások alatt az 1848-iki eseményeket érti, akkor állítását kétségbe kell vonnom. Az nem volt szomorú esemény, az Magyarországra dicsőség volt, és én, ki szintén részt vettem akkor, hasonló körülmények közt mindig azt tenném. Hogy a nemzet azt fogná-e tenni ? nem tudom, merthogy 1865-től fogva Árpád vére fajult. Hegedűs t, képviselő úrhoz van egypár szavam, annyival inkább, mert kegyes volt csekély személyemet is felemiiteni. Én igen igazságos ember vagyok. Nem tagadom, hogy a t. képviselő ur tegnap igen szép beszédet mondott s eddigi beszédeit tekintve, az igen t. képviselő ur nagyon haladt, ugy hogy ha jövendőre is ugy halad, ha h szeszfőzésnek külön ministere lesz, ezen tárcsára számot tarthat. (Derültség.) Hanem engedje meg nekem a t, képviselő ur. hogy ón saját szemeimnek és igen sok barátomnak, tisztességes földmivelőknek, kik kénytelenek voltak a szeszgyártással felhagyni, jobban hiszek, mint az igen t. képviselő urnák. Mert a képviselő ur csak fehérre nyomtatott feketéből beszél, az én igen t barátaim pedig, ezek a gazdaemberek mindnyájan azt állítják, hogy megszüntették a szeszfőzést a nagy accis miatt, mert eddig is igen nagy volt az adó. Hogy pedig megszűnt a gazdasági gyártás csaknem országszerte, azt szemeimmel látom, — a t képviselő urnák is tudnia kellett, — kiKÉl'V, H. NAPLÓ 1875- 78 Ili. KÖTET. vévén azon helyeket, hol a talaj leginkább burgonya termelésre alkalmas. T. ház ! Én az általunk benyújtott határozati javaslatot pártolom, még pedig azért, mert az abban felhozott érvek nincsenek megezáfolva. Az egyik azon szükségtelen inconsequentia , inelylyel ezen tárgy most az egészből ide vonatott, a nélkül, hogy a nagyfontosságú vámkérdés megoldatott volna. Ezt nem védte senki. A t pénzügyminister ur maga bevallotta, hogy sajnálja a dolgot, de hát .... Nem sikerült azt megvédeni még Móricz Pál képviselő urnák sem, s miért ? Mert a logikát csak szavazással lehet agyonütni. Én t ház, nem szóltam volna, feltettem magamban, ha a minap a t. képviselő urak nem vonták volna kétségbe azon kijelentésemet, hogy mindig ide-oda kapkodnak. De igy constaíálnom kell, hogy előttünk fekszik a rendszertelenség non plus ultrája. Én eleinte törtem fejemet; hogy hát mi szükség volt arra? Először azt gondoltain, hogy ez traíning akar lenni a t. képviselő urakra nézve azon nagyfontosságú futtatás előtt, mely köztünk és Ausztria közt kilátásba van helyezve, a hol az ellenfél jelszava : „Fizess, ha meggebedsz is." Vagy előjátéka akart ez lenni, hogy hozzászoktassanak minket azon nagyszerű tragédiához, mely a két nemzet közt nem sokára le fog játszatni ? Hát véletlenül ráakadtam az igazira, (Halljuk !) A t. pénzügyminister ur egy szóval sem mondta, hanem azt hiszem, hogy magában igy gondolkozik: Hisz mi a legártatlanabb emberek vagyunk az egész világon, mi nem vétünk a légynek sem. — kivéve az adóexecutiót, meg a székelyeket — de mit tehetünk róla, ha ezt Bécsben igy parancsolták meg! De mi meg azt kérdjük : meddig fognak önök ugy tánczolni, a mint Bécsben fütyölnek? (Derültség.) Addig talán, míg agyontánezolják Magyarország legvitalisabb érdekeit ? No. uraim, akkor azután lesz nyugalom, de ©lyan forma nyugalom, mint a minőt Perrier Kasimii' jelzett a franczia kamarában Varsóról, azon különbséggel, hogy ott egy szabadságharcz után levert nemzet nyugalma volt, itt pedig egy dicstelen nyugalom lesz, egy kizsákmányolt és tönkretett nemzet nyugalma, melynek nincs már semmi aspiratiója. A mi e tárgy lényegót illeti, bizony én nem értek a maischoláshoz, (Derültség) s azért erre nekem csak pár szóm van. Íme, igen hamar jő egymásután az alkalom azon tétel ismétlésére, melyet Simonyi Lajos t. barátom a minap mondott, hogy ez csak itt ós Kráhwinkliben lehetséges. Hogy áll Magyarországon a szeszgyártás ? Kivéve, a mint emiitettem, azon talajt, mely csak 30"
