Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-283

T80 288. országos ttlés október 11. 1877 melyek ma kezdetüket veszik a fogyasztási adók iránt beterjesztett törvényjavaslatokra nézve, mert valósággal egyike azon törvényjavaslatoknak van tárgyalás alatt, melyek az úgynevezett bécsi egyez­kedés folytán terjesztettek a törvényhozás elé, s a melyektől nézetem szerint Magyarország közgaz­dászat! jövője van feltételezve. Ezen nagyfontoságu tárgyalások küszöbén, mielőtt magának a szőnyegen levő törvényjavas­latnak tüzetes kutatásába bocsátkozván, bátor va­gyok a t. háznak figyelmét felhívni azon körül­ményre, hogy először ezen törvényjavaslat, amely most napirendre van tűzve, nem csak szorosan összefügg, hanem lényeges kiegészítő részét képezi egy másik törvényjavaslatnak, t. i. a Magyaror­szág és ő Felsége többi országai és tartományai közt létesítendő vám- és kereskedelmi szerződós iránt benyújtott törvényjavaslatnak. A főelvek, a, melyekről ma dönteni fogna a t. ház, ha a szesz­adó törvényjavaslat tárgyalásába bocsátkoznék, azon törvényjavaslatban vannak kijelölve és lesz­nek megvitatandók, és ha most ezeket már itt elfogadnék : praejudicálni fognánk azon nagy elvek­nek akkor, amikor a vám- és kereskedelmi szer­ződésről szóló törvényjavaslatot a t. ház jóformán még nem is ismeri. igaz, hogy a kormány előterjesztése már a t. ház előtt van, hanem az oly hiányosan van fel­szerelve, hogy maga a szakbizottság sem volt képes eddigelé annak részletes tárgyalásába bo­csátkozni egyenesen azért, mert ugy a szakbizott­ság felismerte, mint a kormány beismerte azt, hogy még kellőkép felszerelve nincs. No már, t. ház! mielőtt egy ily nagyfontos­ságú törvényjavaslat kellőkép felszerelve volna, s igy mielőtt a ház magának felőle kellő tájékozást és ismeretet szerezhetne, hogy akkor már annak főbb elvei felett döntő szavazatot adjon, hogy akkor már egy törvényjavaslatot elfogadjon, mely azon feltevésben volt szerkesztve, hogy bizonyos nagy, irányadó főelvek, melyek egy más törvény­javaslatban foglaltatnak, a ház által el fognak fogadtatni: ez ugy hiszem sem a törvényhozás komolyságával, sem a dolgok logikájával össze nem egyeztethető. (Igazi balfeltil.) Ha a t. ház elfogadja a szesz- és czukoradóra vonatkozó törvényjavaslatokat, ezen törvényjavas­latok, amint az az indokolásban is ki van jelelve, a mint az ott is meg van mondva, azon feltevés­ből indulnak ki, hogy Magyarország és Ausztria között közös vámterület fog létezni, hogy Magyar­ország és Ausztria között a fogyasztási adók bi­zonyos nemei egyenlő rendszabályok szerint fog­nak' kezeltetni. Mindkettő oly nagy fontosságú, oly nagy horderejű kérdés, hogy ezt igy mellékesen, a nélkül, hogy az azon törvényjavaslatban csak egy szóval is meg volna említve, eldönteni akarni semmi képen sem lehet megegyeztethető az ország érdekével. Ezek oly nagy fontosságú kérdések, melyek Magyarországnak lét vagy nem lót kérdé­sét képezik. Ha más. kisebb fontossági! kérdésekről lenne szó: azt lehetne mondani, hogy meggon­dolta a kormány, és ha tévedett is, nagy baj nem lehet; de ahol Magyarország lételéről van szó, hol arról van szó, hogy Magyarország a jövőben fennállhasson : engedelmet kérek, ezen kérdésben ily mellékesen határozni a törvényhozás komoly­ságával össze nem fér. (Helyedés a szélső balon.) Azután, t. ház, lehetnek olyanok e házban — én nem tartozom azok közé — kik azt óhajt­ják, hogy Magyarország és Ausztria között közös vámterület legyen. De ha vannak, és ha többség­ben vannak is, ós ha a t. ház el is fogadja a közös vámterületet, ebből még az nem követke­zik, hogy ezek azon nézetben is volnának, hogy e fogyasztási adók egyenlő rendszabályok szerint kezeltessenek, mert ez egészen külön álló dolog: lehet, hogy valaki a, közös vámterületet akarja ugyan, hanem azért a fogyasztási adókat önállóan óhajtja kezeltetni. T. ház! Én már a vámügyi bizottságban is bátor voltam nyilvánítani azon nézetet, hogy ón határozottan ellene vagyok a közös vámterületnek. De ezen elhatározásomat fokozza ós még inkább szilárdítja azon körülmény, hogy ón lelkem mé­lyében meg vagyok győződve, miszerint Magyar­ország pénzügyeit közös vámterület mellett ren­dezni nem lehet. En felszólitottam a kormányt is, a bizottsáo­tagjait is, méltóztassék mondani csak egy' plausi­bilis okot arra nézve, hogy Magyarország deficitje közös vámterület mellett elenyésztethessék, és az én ellenvetéseim nagy része el fog esni. Akkor is rosznak fogom tartani a közös vámterületet, de utoljára oly ro.sznak, melyet Magyarország még el bir, ha nagy áldozatokkal is. De én meg vagyok győződve arról, hogy ha önök a közös vámterületet elfogadják: Magyaror­szág azon 10 esztendőt, melyre azon szerződős megkötendő lenne, mint önálló állam tul élni nem fogja. Azonban ismétlem azon állításomat, hogy ha a háznak bármely tagja, vagy a kormánynak bár­mely tagja felvilágosit engem arról, hogy Magyar­ország pénzügyeit lehet közös vámterület mellett is rendezni: akkor az én ellenzésem nagy részben erejét veszti annyiban, hogy habár jövőre is rosz­nak tartottam a közös vámterületet és Magyaror­szág érdekének egyedül a külön vámterületet te­kintem megfelelőnek, mégis a közös vámterületet nem fogom olyannak tartani, mely a legközelebbi 10 esztendő alatt Magyarország állami lételót meg fogná rontani. Azonban ha nem képesek rendezni Magyarország pénzügyeit a közös vámterület alap-

Next

/
Thumbnails
Contents