Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-282

282. országos ülés október 10. 1877. 175 nisterium-, sem a kormányt támogató többség ambitiójához, hogy az eddig dicstelen életet élt országgyűlés dísztelen halállal múljék ki. (Mozgás a középen. Felkiáltások : Ohó í /) Ezek után bátor vagyok interpellátiómat felolvasni (Olvassa): Pár hét óta a hazai és külföldi sajtó egy hirrel foglalkozik, mely szerint a m. k. kormány a székelyföldön nagy mennyiségű s titkos czélokra szánt fegyverszállitmányoknak jutott volna nyomába, sőt azokat tényleg le is foglalta. Ugyan e hir szerint az emiitett esemény folytán számos honpolgár fogságra vitetett, még számos más ellen rendőri vizsgálat folytattatik. Miután a képviselőház jogosan elvárhatja, megkövetelheti, hogy az ország ügyes polgárait, esetleg magát az államot érdeklő eseményekről ne pusztán hírlapok, hanem az ország kormánya által hivatalosan értesíttessék, tisztelettel kérdeni a ministertelnök urat: Hajlandó-e az úgynevezett székelyföldi események tényálladékát és részleteit a képviselőház elé terjeszteni ? jelesül hogy : Igaz-e, hogy a kormány ott nagy mennyiségű fegyverszállitmányoknak jutott idomába? s ha igen. be van-e már bizonyítva azoknak származási s rendeltetési czélja? továbbá: Igaz-e, hogy ez események folytán számos honpolgár elfogatott, s ha igen, minő törvény alapján történtek ez elfogatások'? Kérem méltóztassék interpellátiómat a ministerelnök úrral közölni. Legyen szabad végre kifejezést adnom azon reményemnek, hogy a ministerelnök ur sietni fog ezen interpellátióra minél előbb felelni, a mit én már azon okból is nagyon szükségesnek és üdvösnek tartanék, mert a külföldi sajtó igen túlzottan adta s adja elő a dolgot. Ma jutott kezembe néhány külföldi lap, melyben azt olvasom, hogy odáig mennek, hogy hirdetik, miszerint Magyarországon forradalom tört ki, hirdetik, hogy ezen mozgalom, mely Erdély szélén volt. nem az orosz ellen, nem a török mellett, hanem az osztrák-magyar állam, vagyis a dynastia ellen volt intézve. Mindnyájan tudjuk, honnan származnak ezen túlzások ; tudjuk, hogy az oiosz kormánynak érdekében áll túlozni ezen események arányait és fontosságát, fellármázni az osztrák-magyar kormányt. De épen azért hiszem, hogy kötelessége a kormánynak kellő mértékére reducálni a dolgot és kijelenteni, hogy mennyi törtónt, s mennyi nem. Ajánlom interpellátiómat. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! Ha a t. ház megengedni méltóztatik, azonnal szándékozom a benyújtott interpellátióra válaszolni. (Halljuk!) Bocsánatot kell kérnem, ha e közben a tárgygyal szorosan össze nem függő némely dologról is szólni kénytelen vagyok: de Helfy Ignácz képviselő urnák interpellátióját kísérő beszéde oly dolgokat érintett, melyeket hallgatással mellőzni nem lehet. (Helyeslés a középen. Halljuk!) Elsőbben is, hogy a legkevésbé fontossal, a személyes ügygyei végezzek, egészen egyszerűen és határozottan mondhatom, hogy igen is én a múltkori nyilatkozatomban, — a mely, mellékesen jegyzem meg, az volt, hogy nem tehetnék fel rólam, ha elmondhatnám, a mit bizonyos dologról tudok, hogy én Helfy Ignácz urat gyanúsíthatom — mondom akkori nyilatkozatomban azon esetet értettem, melyet — egyes szavakért nem állok jót — de lényegében Helfy képviselő ur arra nézve, a mit ő akkor mondott, hiven mondott el. csak kihagyva azt, a mi indoka volt annak, hogy akkori beszédemben nem mondottam el, a mit tudok, hogy t. i. a képviselő ur felkért arra, hogy a miket mond nekem, bizalmasan mondván, másnak ne beszéljem el, mivel e kérése folytán megígértem, hogy nem beszélem el, nem akartam róla szólani a nélkül, hogy erre ő felhatalmazott volna. Megvallom őszintén, hogy miután a képviselő ur azon beszédem alkalmával jelen volt, azt hittem : rögtön azt fogja mondani, hogy felment adott szavam alól, a midőn nem késtem volna a dolgot hiven elmondani. Helfy Ignácz (közbeszól): Nem értettem mindjárt a ministerelnök ur szavaitt Tisza Kálmán ministerelnök: Hogy mi compromittáíó lehetett volna akár Helfy képviselő úrra nézve, szemben barátaival, akár barátaira nézve abban, ha én azt mondom, hogy én őt nem gyanúsítom, hogy egy oly cselekvénynek, minő az erdélyi fegyvercsempészés, és a mi ezzel szándókoltatik : részes-e, vagy hogy ő ezzel összeköttetésben van : —- ezt én belátni nem tudom; ha csak a képviselő ur azt nem hiszi, a mit előadása után nem hihetek, hogy abban, ha ő öszeköttetésben van vele, bizonyos érdem rejlik. A. mi azon híreket illeti, melyekre Helfy képviselő ur hivatkozott és melyek a külföldi lapokban terjesztettek, a melyek ugy állítják elő a dolgokat, mintha Isten tudja hazai foradalomról volna szó: határozottan mondhatom, amit a képviselő ur is tud, és tud mindenki Magyarországon, hogy ennek még csak árnyéka sem létezik. De azon, hogy ily szeivk hitelre ne találjanak, nem fogunk segíteni az által, ha maga a képviselőház kebelében nevezetetik ezen testületnek, melynek tekintélyét máskor annyira igyekeznek megvédeni, eljárása dísztelenek Helfy Ignácz: Dicstelennek mondtam !