Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-282

282. országos Illés október 10. 1877. 163 nem átmegyek a magam módositványára, melyet a 23. §-ra kívánok tenni. Ezen §. intézkedik, arról, hogy a jegyzőkönyv a községi biráskodásnál miként vezetendő. Én az itt előirt kellékeket elfogadom egynek kivételével, mely igy szól: „a jegyzőkönyv a felek előtt felolvastatik, birói aláírással és pecséttel láttatik el." A 23. §. ezen intézkedése nem fog nehézségre találni a szabad királyi törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városokban. Nem fog nehézségre találni a békebiráknál sem, mert ezek qualificált emberek; nem fog nehézségre találni a nagy községekben sem, mert a nagy községek jegyzője tagja a bíróságnak, s a jegyző is qualificált ember; de nehézségekbe fog ütközni a kis községeknél, mert tudvalevőleg ott a községi bíróság áll a bíróból és két tanácsbeliből. Magyarországon — fájdalom, hogy ezt el kell ismernem, — a kis községekben még nem mindenütt tudnak a birok s a tanácsbeliek irni és olvasni, ennek következtében a, törvény e rendeletének eleget nem tehetnek ; gondolkodni kell tehát más expediensről és, ez azt hiszem abban állana, hogy a jegyzőkönyvvezető írja alá a jegyzőkönyvet. Ugy is volt ez a központi bizottság szövegezésében tervezve. Módositásom tehát abból állana, hogy ezen bekezdés helyett: „a jegyzőkönyv a'felek előtt felolvastatik, birói aláírással és pecséttel elláttatik" a következő bekezdés igtattatnék be: „a jegyzőkönyv a felek előtt felolvastatik, a bíró illetőleg a bíróság egyik tagja, kis községekben a jegyzőkönyvvezető által aláiratik, és birói pecséttel ellátatik." A mi a 25. %-t illeti, erre nézve két rendbeli módosítást vagyok kénytelen tenni. A 25. §. első bekezdésében az van mondva: illetőleg kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt a járásbiró elé viheti, ki abban a kisebb polgári peres ügyekre megszabott eljárás szabályai szerint eljár, és végérvényüleg dönt. Én a következő végszavakat: „és végérvónyüleg dönt" kihagyandónak vélem, egyfelől azért, mert nem felel meg a tényállásnak, a mennyiben az 56. § szerint a járásbiró eljárása ellen semmiségi panasznak van helye. A járásbiró tehát nem dönt végérvényesen akkor, midőn t. i. semmiségi panasz használtatott. Az emiitett végszavak tehát kihagyandók és az „eljár" szó helyett „jár el" kifejezés teendő. Második módositásom a negyedik bekezdésre vonatkozik, mely igy szól: „ott, a hol a községi bíráskodást a békebiró végezte, ezen jogorvoslatnak helye nincs." A lényegre nézve nincs semmi észrevételem, de hiányt látok abban, hogy a törvény nem utal az 56. §. azon irány kezdetére, hogy a bókebirák eljárása ellen a semmiségi panasznak helye van. Hogy tehát kétség e tekintet- I ben fen ne forogjon, s az egyszerű ember is, a ki e törvényt használni fogja, magánál e §-nál már kellőleg eligazodhassak az alkalmazható jogorvoslatra nézve, a következő megtoldást ajánlom : „a békebirói eljárásnál alkalmazandó jogorvoslatról az 56. §. intézkedik." Horváth Gyula jegyző (olvassa Horváth Lajos módositványát). Csemegi Károly : T. ház! Ha Pogonyi képviselő ur indítványát méltóztatnak elfogadni, attól tartok, hogy legközvetlenebb következménye az volna, hogy az igazságügyminister kénytelen lenne kérni a törvényszékek jelenlegi számának szaporítását ; mert ha azon ügyek, a melyek épen legnagyobb részét képezik a fenforgó vitás ügyeknek, s a melyek eddig a törvényszékektől el voltak vonva, mert sem első fokban, sem másod fokban a törvényszékekhez nem tartoztak, ha ezek az ügyek most bár másod fokban a törvényszékhez jönnének: meggyőződésem szerint a törvényszékek annyira el lennének árasztva az ily apró ügyekkel, a melyektől, mint mondom, eddig megvoltak kímélve, hogy a törvényszékek mostani számával lehetetlen volna ezen ügyeket ellátni. Én tehát már ezen szempontból is kénytelen vagyok felszólalni a módositvány ellen. Azonban én a modósitványt még egyéb tekintetben sem tartom helyesnek. Amint igen helyesen megjegyezte t. barátom Horváth Lajos, ha felebbeztetnek ezen ügyek : akkor az eljárásnak egészen másnak kell lennie az első bíróságnál, és a jegyzőkönyvet akként kell vezetni, hogy a felébb viteli bíróság azon jegyzőkönyvből az egész peranyag birtokába jusson. Már ahol a helyzet olyan, mint Horváth Lajos t. képviselő ur mondta, hogy nem lehet olyan tüzetes jegyzőkönyvet vezetni, amelynek nyomán a másodfokú bíróság alaposan ítéljen: nem hiszem, hogy az indítványozott eljárás a czólnak megfeleljen. Én képzelhetem' magamnak, és nagy inconvenientia nélkül, hogy két különböző bizonyítási szabályok állanak fen, az első bíróság ós egy másik bíróság között; de nem képzelhetem magainnak, hogy midőn azon másodbiróság felfolyamodásu bírósága annak az első bíróságnak, bogiakkor az egyiknél ós másiknál a bizonyítás tekintetében egészen külön szabályok álljanak fön. Azt méltóztattak elfogadni, hogy a községi biráskodásnál a szabad bizonyítási méltányolás elve legyen az uralkodó, habár némi módositások erre nézve az egyes §§-ban vannak ; de az elv maga el van fogadva. Ha a királyi törvényszék, amely bizonyítási szabályokhoz van kötve, másodfokban itél : akkor egy és ugyanaz a tétel, a mely bebizonyitottnak vétetett a törvény szerint, a szabad mérlegelés alapján az első fokú bíróságnál, be nem bizonyított-