Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-282
160 282. országos ülés otttíber 10.1877. „Ezen békebirák az 5. §-ban foglalt községi bíráskodással is megbízhatók, ha ezt az illető hatóságok folyamodványukban [a) pont] szintén kérik, mely esetbon a békebiró ebbeli működésének tartama alatt az emiitett hatósági területeken külön községi bíráskodásnak helye nincs. u A törvény ezen intézkedése által azt hiszem, t. barátom aggálya már meg van szüntetve. Mert a külön békebiró alkalmazása esetében külön községi bíráskodásnak helye nincsen. Mindamellett, miután ott elfelejtettük világosan kifejezni azt, hogy ezen esetben a külön békebiró a 111. íejezet szabványai szerint ítél és a magam részéről nem volnék az ellen, hogy elfogadjuk, a mit Pulszky képviselő ur indítványozott, t i. hogy ezen fejezetben, egy uj végső §-ban világosan kimondassák az, a mit a 3 § csak jelez. Vagy ha a t. ház jónak látja, a 3-ik §. utolsó bekezdését lehetne oly értelemben, mint azt Pulszky képviselő ur indítványozta, toldalékkal ellátni. Ismétlem, hogy minden kételynek eleje vétessék, fogadjuk el, a mit Pulszky képviselő ur mondott, és fejezzük ki egy uj §-ban, hogy a külön békebiró a III. fejezet szabványai szerint jár el akkor, ha mint községi bíró működik. (Helyeslés.) Gulner Gyula: Én nem fogadhatom el Pulszky képviselőtársam indítványát még azon indokolás után sem, melyet az előttem szólott t. képviselőtársain előadott, nem pedig azért, inert ha Pulszky képviselő indítványát a t. ház elfogadja, abból az következik, — miután a 3. §. végbekezdése szerint ott, ahol békebiró van alkalmazva, az megbizathatik egyúttal a községi bíráskodás teendőivel is, — hogy azon területen, ahol békebiró teljesiti a községi bíráskodást: az eljárás még azon legcsekélyebb fontosságú ügyekben is, melyek a községi bíráskodás alá tartoznak, nem lesz többé eszközölhető a könnyebb módozat szerint, t. i. a második fejezet értelmében, hanem a békebiró még a legcsekélyebb ügyekben is kénytelen lesz a 111. fejezet értelmében eljárni. Én tehát azt- gondolom, miután az 1. ós 3. §. szerint kétségtelen, hogy a békebiró megbízható a községi bíráskodás teendőivel is, ezen ügyeket azért, mert azokat békebiró teljesiti, talán még sem akarja a t. ház fontosabb ügyekké minősíteni mint azokat, melyeket a községi bíró lát el. Nem volna ez helyes már azért sem, mert feltehető, hogy a békebiró sokkal több qualiíicatióval bir, mint a községi bíró és mégis, ha ezen indítvány fogadtatnék el: akkor azon megfordított viszony állana elő, hogy a qualiflkáltabb bíró sokkal nehézkesebb, szövevényesebb bizonyítási módhoz volna kötve, mint az egyszerű községi biró. Én azt hiszem, hogy ha a toldalékot, ugy amint Pulszky képviselő ur indítványozza, a 26. §. végére tesszük, akkor megfosztjuk azon ügyeket, melyek a békebiró bíráskodási köre. alá esnek, azon egyszerű, könnyű eljárásmódról, mely a 20 forinton aluli ügyekre nézve állapíttatott meg. Ha pedig Kiszely képviselő ur indítványát méltóztatik elfogadni : akkor legalább ezen §-nál azon inconvenientián, melyre reá mutatott, segítve lesz, hogy t. i. nagyobb fontosságú ügyekben az eskü oda lesz ítélhető, inig kisebb fontosságú ügyekben nem lesz megengedve. Én tehát ezen okoknál fogva pártolom Kiszely Árpád képviselő ur módosítását. Horánszky Nándor előadó: T. ház! nekem még egyszer kötelességem a tárgyhoz szólni. A t. képviselő ur tévedésben van aziránt, hogy oly helyeken, hol a községi bíráskodást a kinevezett békebiró fogja gyakorolni: azeljárás kötöttebb és couiplicáltabb lesz. Ez nem így van. Méltóztatnak tudni, hogy a községi bíráskodásnál van jogorvoslatnak helye, mely szeriut az ügy elvitethetik a járásbiró, békebiró és szolgabíróhoz ; holott ezeknek ítéletétől ily jogorvoslatnak helye nincs, ezek végérvényileg döntenek, ítéletük nem appellálható és csak semmiségi panasznak van helye, tehát az eljárás sem terhesebb, sem kötöttebb nem lett, hanem inkább niegforditva. Egyébiránt a mi magát a kérdést illeti: hogy az igazságügyi bizottság soha sem volt más véleményben mint abban, hogy a békebiró a községi bíráskodás eseteiben a 3-ik fejezet szerint fog eljárni, mutatja az 56. §., melyben világosan kijelenti, hogy a békebiró által kezelt községi bíráskodás eseteiben sincs felebbezésnek helye, hanem csak semmiségi panasznak. Egyébiránt, hogy ez törvényünkben kifejezést nyerjen, annak ellen sem vagyok; de erre ,csak egy helyes utat látok, — a mint Pulszky Ágost képviselő társam mondotta, — hogyha egy átalános §-ban mondatik ez ki. ElnöSí : Szavazás előtt fel fognak olvastatni a módositványok. Beőthy Algernon jegyző (olvissa Teleszky István és Kiszely Árpád módositványát.) Elnök: Szavazásra első sorban az igazságügyi bizottság szövegezését tűzöm ki, annak el nem fogadása esetében Kiszely Árpád és végre Teleszky István módositványát. Kérdem, a t. házat, méltóztatik-e a 19. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások: Ellenpróbát kérünk!) Most méltóztassanak azok felállani, a kik nem fogadják el. (Megtörténik.) A szavazatok meg fognak számláltatni. (A jegyzők megszámlálja,!; a szavazatokat.)
