Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-281

281. országos iilfis október 9. 1877. 149 oldható : miért kelljen azt ugy megoldani, hogy az államkincstárra ez által nagyobb teher háruljon. Ez azon indok, minél fogva én hozzá járul­tam és hozzájárulok ahoz, hogy a járásbiró bí­zassák meg a bagatell-ügyekkel, kinevezendő lenne azonban a szolgabíró ott, a hol a közigazgatás hátránya nélkül eszközölhető lesz. Az mondatott, hogy nincs benne logika, hogy a községi biró qualificatió nélkül végzi e teendőt, a szolgabirótól pedig qualificatió kívántatik. Ha az eljárás végig egyforma maradna mindkét esetben: tökéletesen állana ez az észrevétel. De a mint méltóztatik tudni, ezen javaslat nem egyforma eljárást ajánl: a qualificatió nélküli községi bíráskodástól enged felebbezést egy qualificatióval biró bíróhoz; mig a járásbirótól ép ugy mint a szolgabirótól felebbe­zést nem enged. Igaz. azt mondhatja valaki: vál­toztassuk tehát ezt, ne kívánjunk qualificatiót a szolgabiróktól. s legyen atlól is felebbezés. Már én részemről t. ház, miután épen azt akarom, hogy az eljárás mennél olcsóbb legyen: sokkal helyesebbnek tartom, hogy qualificatió kí­vántassák a bírótól, s ne adassék felebbezés, mint megfordítva, tíz épen maga az általunk emiitett ezéí iránti érvekből sokkal helyesebb. Még csak azt kívánom megjegyezni, hogy abban, hogy Magyarországon csekélyebb volna a jogvégzettek száma mint bárhol másutt egyetlen egy országban, nem értek egyei. Bátran merem állítani, hogy az összes müveit világban nincs ország, melyben az intelligens elemeknek oly nagy perczentjét képeznék a jogvégzettek, mint épen minálunk. (Helyeslés.) A közigazgatást is hallom felemlíteni , erre nézve csak azt vagyok bátor még hozzá tenni : hogy a közigazgatásnak sem fog hátrányára válni, ha az itt kapott előnynél fogva a hatóságok azon lesznek, hogy minél több iskolavégzett ember ve­gye kezébe a közigazgatást, meri, igen jól tudom. és abban Irányi képviselő úrral egyetértek, hogy maga az iskolavégzettség még nem elég : de igenis különben egyforma viszonyok közt bizonyosan csak előnyére válik, ha valaki több iskolát vég­zett és többet tanult. Mindezeknél fogva részemről kérném a t. házat, hogy a 2. §-t és esetleg a B. §-t azon módosítással, melyet Somssich képviselő ur beadott, elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve következik a szavazás ; előbb azonban bátor va­gyok a t. ház figyelmét arra felhívni, hogy a 2-ik bekezdésben e szó előtt „király" kimaradt az „a" szó, mely nyomdahiba ki fog igazíttatni. Most fel fognak olvastatni a módositványok. Molnár Aladár jegyző (olvassa Mocsáry Lajos, elleninditványát, Szüllő' Géza és Somssich Pál módositványát.) Elnök: Szavazásra először is a javaslat fog tűzetni, s ha ez nem fogadtatik el, mint a szer­kezethez legközelebb álló Somssich Pál, s utána Szüllő Géza módositványa következnék, legutoljára pedig Mocsáry Lajos elleninditványa. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 2. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni ? (Nemi) Elfogadja a t. káz a 2. §-t Somssich Pál módositványa szerint? (Igenl Nem!) A kik elfo­gadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja, s e szerint Szüllő Géza módo­sitványa s Mocsáry Lajos elleninditványa mel­lőztetett. Gulner Gyula jegyző (olvassa a 3. %-t.) Elnök: A 3. §-ra Somssich Pál képviselő urnák van egy módositványa. Gulner Gyula jegyző (olvassa a módo­sitványt, mely igy szól:) ugyanaz 1. fejezet 3. §-ának első kikezdése második sorában e szavak után: „területén egy" tétessék „jogot végzett" s e szerint a tétel igy szólana: egy jogot végzett, vagy elméleti bírói, vagy jogtudományi államvizs­gát tett. vagy birói hivatalt viselt feddhetetlen jel­lemű alkalmas egyén" stb. Szüllő Géza: T. ház! Hozzájárulok-e mó­dositványhoz, csak azon észrevételt akarom tenni, — jelenleg jogom lévén szólni, — hogy csodál­kozom Horánszky Nándor t. képviselő társamon, ki nagyon jeles jogász, szorgalmatos és cgyátalán egyike a kitűnőbb férfiaknak a házban, hogy azon indítványt, melyet én azon időben beadtam: nem is olvasta és így alapul el sem fogadhatta ; már pedig ezt bemutathatnám több szakasznál, hogy szóról szóra átvétetett ezen törvényjavaslatba, csakis a. számjegye változtattatván meg a sorozatban — az én indítványom szerint, de csak egyesekre akarok hivatkozni, olyanokra, a melyekről biztosan tudom, hogy az eredeti ministeri törvényjavaslatban más­képen voltak, és hogy az általam benyújtott indít­ványból szórói-szóra átvétettek. Igy például a mi itt e javaslatban a 30. §. : az nálam a 14. §. : a 42-ik §. tartalma pedig az én 16-ik §-omból vé­tetett át és a többi. (Felkiáltások a középen: Ugy van ! Ugy van ! Helyeslés.) Elnök: A szólásra senki sem lóvén felje­gyezve, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a tör­vényjavaslat B. §-át a központi bizottság szövege­zése szerint elfogadni. Ha ez el nem fogadtatnék. akkor Somssich Pál képviselő ur módositványát fognám szavazásra kitűzni. Elfogadja-e a t. ház a 3. §-t a központi bizottság szövegezése szerint: igen. vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörteink.) Nem fogadtatik el. Már most méltóztassanak azok felállani, akik a 3. §-t Somssich Pál képviselő ur módositványa szerint elfogadják. (Megtörténik.) Elfogadtatik. Következik a 4-ik'§.

Next

/
Thumbnails
Contents