Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-281
136 281. országos iilós október 9. 1877. következik. Kérem a jegyző urat, méltóztassék azt felolvasni. Ragályi Nándor: Én átalánosságban kívánnék a tárgyhoz szólani. Elnök: Azt gondolom, t. ház, hogy az átalános tárgyalás már be van fejezve, (Helyeslés a középen; ellenmondás a szélsőbalon.) és erre nézve egy praecedensre is vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat, mely a gyámsági törvényjavaslatnál követtetett; itt is az 1. §-nál utasíttatott vissza a törvényjavaslat ujabb szövegezése végett az igazságügyi bizottsághoz, midőn pedig az igazságügyi bizottság jelentését beadta, akkor is az 1. §. vétetett részletes tárgyalás alá. Ragályi Nándor: Méltóztatik emlékezni t. ház. hogy. akkor az átalános tárgyalástól egy maneuvre által elüttettünk, s azért méltányos volna, hogy most szólhassunk. Horánszky Nándor előadó: Nemcsak hogy az átalános tárgyalás megtörtént, t. ház, de sőt szavazott is a ház a felett, hogy átalánosságban elfogadja-e a törvényjavaslatot; (Helyeslés a középen) a háznak erre nézve már határozata is van Elnök : A törvényjavaslatnak bármelyik pontját különben is meg lehet támadni. (Helyeslés.) Gulner Gyula jegyző (olvasta az igazságügyi bizottság által itjru szövegezett törvényjavaslat első %-át.) Komjáthy Béla: T. képviselőház! A kisebb polgári peres ügyekben való eljárás iránti törvényjavaslat 1 §-ához módositványt vagyok bátor beterjeszteni. Ezen módositvány elfogadását annálinkább várom ós remélem, mert a képviselőház osztályainak többsége má,r módositványom szellemében nyilatkozott; sőt mint igen jól tudjuk, a kormány is csak bizonyos nagy eszmék előharczosainak pressiója alatt tereltetett el ezen iránytól, mely aláírásomat a kormánynak is kell ismernie, ha csak azt nem akarja feltétetni, hogy első javaslata nem komoly átgondolás szüleménye volt. Az átalános tárgyalásnál elmondtam már nézetemet, miért óhajtom én a járásbirák mellőzésével a szolgabirákat megbízni a kissebb polgári peres ügyek ellátásával. Most csak arra kérem a t. házat, óvakodjék : nehogy határozatával a szolgabirák közt mesterségesen különbséget idézzen elő, mert ebből én veszélyes következményt jósolok. Ugyan azért kérem a tiszt, házat, hogy azon esetben is, ha netalán módositványom első részét elfogadhatlannak tartaná, a második részt, mely a szolgabirákat már hivatalból felruházni óhajtja bíráskodással, elfogadni méltóztassék. Orbán Balázs jegyző (olvassa a módositványt): „Az I. §. második kikezdése egészen, a harmadik kikezdésből ezen szavak: „ha a jelen törvény második §-a értelmében ezen bíráskodással felruháztatik." Továbbá a 4-ik kikezdós egészen kihagyatván, helyette a következő fogadtassák el: „a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban a közgyűlés által kirendelt egy vagy több közigazgatási tisztviselő." Ezen módositvány elfogadtatván, a jelen törvényjavaslat 2. 3. 4. és 0 §-ai« kihagyatnak. Ragályi Nándor: T. képviselőház! Én rég óta meg voltam győződve, hogy az igen tisztelt igazságügyminister ur, átalában az általam igen tisztelt uralkodó párt, az ide-oda kapkodás rendszertelenségének folytonosságában siniődik. Midőn a 2l-es, illetőleg a '9-es bizottság előtt feltárult azon tátongó ürr. melyet deficitnek neveznek : az igazság szolgálta-iá- tetemes költségeit xi által 1 vélték chökkenteni, hogy a kissebb jelentőségű j bíráskodási, a szolgabírói hivatalra bízzák; s megvallom, ugy tapasztaltain, hogy ennek örült az egész ország, kivévén az ügyvédeket. Ennek következtében nyújtatott be, illetőleg készíttetett el az igen tiszt, igazságügyminister ur által azon törvényjavaslat, melyet a múlt napokban elchangieroztak és egy ügyes maueuver által élénkbe került ezen mostani törvényjaslat azért, hogy a modern és jogállamnak, akarám mondani, hogy az ügyvédek államának elég tétessék. Midőn Önök és nem mi, a közigazgatási törvényeket meghozták, mi váltig mondottuk, hogy a szolgabírói hivatal túl van terhelve, hogy a szolgabírót Figaróvá teszik, a mennyiben szolgabíró itt, szolgabíró ott, szolgabíró mindenütt. Önök azt mondták, hogy bírják, s önök azon törvénynyel a szolgabírót a közigazgatási bizottságba beékelt államhivatalnokok teherhordozójává tették. Már most nagy fogás volt akkor, hogy most azt mondhassa a t. előadó ur és az igazságügyminister ur, hogy a kisebb polgári perekben való bíráskodást a szolgabíró nem birja; vagy pedig a mint előbb is mondám, ide-oda kapkodás, rendszertelenség. Tessék választani. A mint már előbb is emlitém ; én az előbbi törvényjavaslatot elfogadtam volna, inert két rész között kellett volna választanom: vagy semmi törvény vagy rósz törvény. Miután a rósz törvény kevésbé káros, mint a semmi törvény: én elfogadtam volna a törvényjavaslatot; hanem a felolvasott §-t nem fogadom el, nem fogadom el pedig azért, mert abban a szolgabírói hivatal figurans, csak appendix, csak 5-ik kerék, pedig a magyar példabeszéd azt mondja, hogy az semmire sem való, se hus, se hal, vagyis hus is, hal is, vagyis a szolgabírónak vagy kinevezett bírónak öszvóresitése. Ennélfogva ón e §-t el nem fogadom, hanem pártolom a módositványt. Mocsáry Lajos: T. ház! ügy a múltkor, valamint ez alkalomkor is sajátságos körülmények összejátszásánál fogva elüttettünk attól. hogy
